Sárkányeinstand a Hármashatár-hegyen

Eldurvult a Hármashatár-hegy tetejének használatáról szóló vita a Pilisi Parkerdő Zrt. által megbízott Atrox Kft. és a repülős civil szervezetek között. A kft. kipakolta és elszállította a klubok sárkányrepülőit, közöttük 17 muzeális darabot, a repülősök feljelentése alapján nyomozás indult. A hegytetőt most sorompó, friss kerítés védi, ami elriasztja a turistákat.

Régi tulajdoni vita mérgesedett el 2012 nyarára a Hármashatár-hegy tetejének használatáról a repülős szervezetek és a Pilisi Parkerdő Zrt. között. Mindkét fél jogtalan birtoklással vádolja a másikat. A végső lépést a Pilisi Parkerdő megbízottja, az Atrox Kft. tette meg tette meg májusban, amikor kiürítette a repülősök bázisát és raktárait.

A repülős szervezetek szerint a lépés jogellenes volt, ugyanis még nem rendeződött jogerősen a tulajdoni per. Mint Fekete Kornélia, a Budai Siklórepülő Egyesület elnöke elmondta, a sárkányokat a kft. ismeretlen helyre szállította, a szakszerűtlen kezeléssel valószínűleg jelentős károkat okozva. Több mint ötven darab sárkányrepülőről van szó, közöttük 17 darab muzeális darabról, amelyek értéke meghaladja a 10 millió forintot.

Fekete Kornélia hozzátette, hogy két épület és egy bizonyos területrész 1977 óta az egyesület kezelésében van. 2007-ben felvették a kapcsolatot a Pilisi Parkerdővel, megegyeztek, hogy felmérik a területet, felújítják az épületet és használati megállapodást kötnek. Az egyesület elnöke szerint csak hülyítették őket. Májusban megjött az Atrox Kft.,az egyesület berendezési és sporteszközeit összetörve-zúzva konténerekben elszállították, kipakolták a raktárakat. A repülősök emiatt feljelentést is tettek, az ügyben az ügyészség értesítése (letölthető itt) szerint a rendőrség megkezdte a nyomozást.

Zavaros jogviszonyok

Csiga Sándor, a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) ellenőrző bizottságának elnöke, a Hármashatár-hegy tetejét korábban bérlő Pilótacentrum Kft. vezetője szerint a területen levő felépítmények, hangárok használatára a repülősöknek 1941 óta kezelői joga van. A fővárosi önkormányzat ekkor adta ki a hasznosítási (építési) engedélyt (dokumentum itt) az MRSZ elődjének, az Aeroszövetségnek. Csiga Sándor szerint ez alapján konkrét igényt formálhatnak az építmények használatára, mert "a ráépítéssel szerzett tulajdonjog létesül és az el nem évülő jog".

A II. világháború után, 1961-ben a területet államosították, azaz kikerült a főváros tulajdonából (az 1989-es tulajdoni lap itt). A rendszerváltás után sokáig teljesen bizonytalan volt a terület státusza, pedig Csiga szerint, mint jogos használónak, az MRSZ-nek kellett volna odaadni. Mint mondta, bíztak a helyzet korrekt rendezésében, ami nagyon vontatottan haladt.

Jellemző az akkori állapotokra, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. 1994-ben kérte a földhivataltól a tulajdonjog bejegyzését az ingatlanon található felépítményekre és az alatta levő földterületre, amit végül tíz év múlva, 2004-ben sikerült elérni, akkor is tévesen (az állapotot mutató tulajdoni lap 2010-ből itt). Erről Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója számolt be idén év elején egy parlamenti képviselő érdeklődésére (a levél első és második oldala).

A hiba az volt, hogy a földhivatal a hegytetőhöz hozzácsapta a környező (140 hektárnyi) erdőt is, holott az az állam tulajdonában kellett volna, hogy maradjon. A Pilisi Parkerdő álláspontja szerint ezért nem releváns a Pilótacentrum állítása, hogy a tulajdoni helyzet rendezetlen, hiszen a pontatlanság nem érinti a vitás területet a hegy tetején, csak a körülötte levő erdőket. Azaz tulajdonjoguk jogszerű, a Pilótacentrum szerintük a ráépítéssel sem szerzett tulajdonjogot.

Mivel látható volt, hogy a földhivatal malmai lassan őrölnek, a Pilisi Parkerdő Zrt. 1996-ban ideiglenes vagyonkezelési szerződést kötött az állammal az ingatlanra. Ezt követően 1997-ben a repülős bázis megfelelő hasznosítása érdekében 10 évre szóló bérleti szerződést (letölthető itt) kötött a Pilótacentrum Kft.-vel, ami évi 100 ezer forint bérleti díjat fizetett ezért.

A szerződésben a Pilótacentrumnak 10 éves meghosszabbításra van opciója, amennyiben a szerződési feltételeket teljesíti. Ilyen feltétel volt a terület karbantartása, az épületek műszaki állapotának legalább 35-40 százalékra javítása. Az első 10 év lejárta után, 2007-ban kezdődött a vita: a Pilótacentrum szerint a feltételeket teljesítették, és meg kellett volna hosszabbítani a szerződést, a Pilisi Parkerdő szerint viszont nem. Csiga szerint szabályos ultimátumot kaptak: csak akkor hosszabbítottak volna szerződést, ha a Pilótacentrum három épületből kivonul, a maradék kettőre borsos bérleti díjat fizet, valamint tűri, hogy elkerítsék.

A szerződés meghosszabbítása tárgyában a felek perre mentek, a Szentendrei Városi Bíróság 2010 őszén a Pilisi Parkerdő javára hozta meg döntését. Közben a Pilisi Parkerdő 2011. január 18-án határozatlan időre szóló üzemeltetési szerződést kötött az Atrox-Mérnök Kft-vel. Kérésünkre a szerződést az állami tulajdonú Pilisi Parkerdő nem adta ki, arra hivatkozva, hogy az nem közérdekű adat. Így nem tudtuk meg, hogy a szerződést pályáztatni kellett volna vagy sem. Mindenesetre a Pilisi Parkerdő azt elárulta, hogy az Atroxot úgy választották ki, mint a Pilótacentrumot, azaz nem pályáztattak.

A vitás ingatlan kiürítéséről is született már bírósági határozat, ennek birtokában hajtotta végre az újsütetű üzemeltető, az Atrox a repülősök által kifogásolt kipaterolást. A repülős szervezetek szerint a határozat még nem jogerős, amit a Pilisi Parkerdő sem tagad, viszont azt állítja, hogy a Pilótacentrum a hiányos, elkésett fellebbezéseivel az eljárásokat folyamatosan megakasztja, amiért a kiürítés elhúzódik.

A Pilisi Parkerdő szerint a sorompó a területre rendszeresen bejáró autók miatt lett elhelyezve, a kerítés pedig korábban is megvolt, csak felújították, gyalog tehát bárki bemehet. A sárkányokat a Zrt. szerint biztosított, őrzött raktárba elszállították, ott felelős őrzésben tartják, ahonnan a tulajdonosok azokat elvihetik.

View Larger Map

Megkérdeztük, mi a célja a területtel a Pilisi Parkerdőnek, amire azt a választ kaptuk, hogy egy olyan kirándulóközpontot szeretnének, amely méltó a hely történetéhez, egyszerre kiszolgálja a környéken jelentkező turisztikai igényeket (pl. siklóernyőzés, kerékpározás, futás, gyalogos turizmus stb.), de nem veszélyezteti a terület természeti értékeit. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy akkor az üzemeltető Atrox miért kínálja boldog-boldogtalannak az épületeket bérbeadásra.

Csiga Sándor, aki egyébként a vitatott területen lakik egy épületben, úgy véli: a turisztikai központ (KVI által is támogatott) ötletét ő dolgozta ki régebben, az ötletét egyszerűen lenyúlták, most már csak ki akarják paterolni a területről. Álláspontja szerint a Pilisi Parkerdő ügyesen kiszervezte az Atroxnak a 2004 óta tévesen, alaptalanul és törvényellenesen megszerzett területet.