Antal: Úgy tervezték a 4-es metrót, mint egy családi házat

2012.09.27. 15:32 Módosítva: 2012.09.27. 19:47

Amikor 2007-ben a BKV vezérigazgatójává kinevezték, a 4-es metró beruházásának előkészítése kétségbeejtő helyzetben volt, ezért kényszerűségből kötött külső céggel szerződést a projekt szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok elvégzésére, mondta Antal Attila, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. volt vezérigazgatója a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó büntetőper csütörtöki napján a Kecskeméti Törvényszéken.

Egy családi ház tervezési, kivitelezési szintjén volt az ország akkori legnagyobb beruházása, mondta a per harmadrendű vádlottja, aki leírt vallomását olvasta fel. Állítása szerint a vádiratban leírtakkal szemben nem Hagyó Miklós utasította arra, hogy az AAM Zrt.-vel szerződést kössön, hanem a Fővárosi Közgyűlés által kinevezett metróbiztos, Becker László ajánlotta a figyelmébe a céget. Azt mondta, hogy az AAM Zrt.-vel kötött szerződés megkötésére "a fővárosi lakosok érdekében került sor, hogy minél előbb be tudjuk fejezni a projektet".

Antal Attila elmondta, vezérigazgatói kinevezésekor a BKV átalakítására kapott megbízást. "Nem sikerült a 4-es metrót megúsznom, foglalkozni kellett vele" - tette hozzá. Emlékezetett arra, hogy amikor 2007 elején a BKV vezérigazgatója lett, a metróprojekt előkészítésén 14-en dolgoztak, közülük érdemi munkát hat-nyolc ember végzett. Szerinte ekkora létszám nagyon kevés volt az ország legnagyobb, 500 milliárd forintos beruházásának végrehajtására.

Vallomása szerint 2010-ben már 40 fővel dolgozott a metróberuházást végző csapat 920 millió forintos éves költségvetéssel, az általa kötött szerződések értéke ennek töredéke volt. "Ha ezeket a szerződéseket nem kötöm meg, akkor követtem volna el hűtlen kezelést" - tette hozzá.

A vádirat szerint a BKV Zrt. a cégnek szükségtelen szolgáltatásokra 2007-től 2008. április 22-ig, a szerződés felmondásáig több mint 133 millió forintot fizetett ki az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-nek. A volt vezérigazgató hosszasan beszélt a BKV-nak a C.C. Soft Kft.-vel a szentendrei HÉV utastájékoztatási rendszerének kiépítésére kötött szerződésről, mely 99 millió forint nettó összegűre emelkedett. A vádirat szerint eredményes próbaüzem a mai napig nem volt.

Vallomásában kitért arra, hogy nem érkezett hozzá olyan információ, amely szerint a projekt közbeszerzésével probléma lett volna. Hangsúlyozta, megbízott a kollégáiban, nem vett részt az eljárásban, nem ő írta alá a szerződést, de ő engedélyezte. Helyszíni bejáráson nem volt, de szerinte a BKV-nál egy 90 millió forintos beruházás nem volt különleges.

A vádirat szerint a negyedrendű vádlott Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes nem akarta igazolni a beruházás teljesítést, ezért Hagyó Miklós behívatta a Főpolgármesteri Hivatalba, és utasította, hogy a kifizetés 2007 karácsonya előtt történjen meg. Végül 118 millió forintot utaltak át a cégnek.

Korábban azt vallotta, utasították szerződések megkötésére

Antal nyomozati szakaszban tett vallomása szerint Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő többször utasította előnytelen szerződések aláírására. Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség csoportvezető ügyésze indítványozta a harmadrendű vádlott nyomozati szakban tett, a bíróságon jórészt visszavont, illetve megváltoztatott vallomásának felolvasását.

Antal Attila a nyomozás során azt vallotta: 2006-ban kérte fel Hagyó Miklós, hogy legyen a BKV Zrt. vezérigazgatója, majd kinevezése után bemutatta Mesterházy Ernőnek azzal, hogy vele is egyeztetni kell a BKV-szerződéseiről. Demszky Gábor főpolgármester pedig száznapos határidőt adott neki a cég átalakítási tervének elkészítésére.

A felolvasott jegyzőkönyv szerint második kihallgatásakor Antal kijelentette, konzultált védőjével, és szeretne őszinte, feltáró vallomást tenni. Elmondta, hogy 2006 végén Hagyó Miklós ajánlott egy céget, amely képes a BKV átvilágítására. Antal Attila szerint a cég munkájára szükség volt, de soknak tartotta a cégvezető által kért 500 millió forintos megbízási díjat. Amikor Hagyó Miklóssal ezt közölte, ő arra utasította, hogy nyugodtan írja alá a szerződést, mert „gyorsan kell jó munkát végezni".

Beszámolt arról is, hogy rendszeresen kellett találkoznia Hagyó Miklóssal és Mesterházy Ernővel, akik konkrét kéréseket közöltek vele, például meghatározták, melyik ügyvédi irodával kell szerződnie. Mesterházy Ernő abban is nyomást gyakorolt rá, hogy melyik takarítócéggel kössön a BKV szerződést, sőt a vállalkozási díj 20 százalékos megemelését is szorgalmazta. Vallomása szerint a takarításra évente kétmilliárd forintot költött a BKV. Az Optimismo Kft.-vel kötött szerződésről szólva azt mondta: tudta, hogy nincs mögötte tényleges teljesítés, mert a leszámlázott összeget a korábbi vezérigazgató, Aba Botond nem hivatalos „végkielégítésére" fordították.

A BKV volt vezérigazgatóját folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják mint társtettest. A büntetőper október 2-án folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken.



  • Tippek
  • Bankszámla