Illés
17 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Utcai harc: a papok lenyomták az írókat

2012.10.03. 11:04

Újabb átnevezési hullám öntötte el a fővárosi közgyűlést szerdán: 13+1 közterületet neveztek át vagy neveztek el a képviselők. A névadók között káplán, szerzetes, plébános, apáca, templomépítő és papi rend is található, két neves, múlt század eleji magyar író neve viszont lekerült az utcatábláról. Visszatért Tisza István, Teleki Pál és majdnem Horthy Miklós is.

14 közterület elnevezéséről vagy átnevezéséről döntött szerdai ülésén a fővárosi közgyűlés, ebből egyet, a Szerémi út Horthy Miklós úttá nevezését a fővárosi Jobbik-frakció külön kezdeményezte, a többiről egy csomagban döntöttek. A jobbikos javaslatot a fővárosi közgyűlés végül nem vette napirendre.

Horthy Miklós a közgyűlés döntése szerint végül nem kapott utcát, feliratkozott viszont az utcanév-nyertesek közé Teller Ede
Horthy Miklós a közgyűlés döntése szerint végül nem kapott utcát, feliratkozott viszont az utcanév-nyertesek közé Teller Ede

Az átnevezések közül a legnagyobb értetlenkedés a XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétány Somogyi László sétánnyá keresztelése, valamint a XVI. kerületi Gelléri Andor Endre utca Regele János utcává nevezése váltotta ki, főleg az internetes fórumokon.

A ma már leginkább a Misi Mókus kalandjai írójaként ismert Tersánszky Józsi Jenő többek szerint azzal érdemelte ki a süllyesztőt, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt szimpatizált a forradalommal, melynek bukása után a kommunizmus iránti nem titkolt rokonszenve miatt a Horthy-korszakban rengeteg támadás érte (Wikipedia), ami nem tetszhetett a kerület jobboldali vezetésének. (A kommunista hatalomátvétel után Tersányszky a legkevésbé sem volt kommunista,  ezért kényszerült gyerekkönyveket írni, így született meg Misi Mókus is.)

Ezzel szemben a kerület azzal érvel, hogy az 1993-ban elhunyt Somogyi László (az előterjesztés szerint ő volt a Havanna lakótelepi Szent László templom plébánosa és mindenki Laci bácsija) szobra, a mellette álló templom és a jelenlegi Tersánszky Józsi Jenő sétány egy egységet alkot, ráadásul Somogyi Lászlónak idén lenne a 100. születésnapja. A kerület Tersánszky Józsi Jenő emlékét más módon továbbra is őrizni kívánja. Mint kérdésünkre kiderült, az emlékőrzés egy kerületi LMP-s képviselő javaslata volt, és annyit takar, hogy a Somogyi utcában egy emléktáblát vagy emlékhelyet alakítanának ki Tersánszky számára. Ughy Attila polgármester szerint az is elképzelhető, hogy egy újonnan kialakítandó utcát neveznek majd el Tersánszkyról, de még nem tudni, hogy pontosan hol.

A másik "íróáldozat" Gelléri Andor Endre, akinek utcáját a XVI. kerületben Regele János (1833?-1904) királyi főtanácsos, a magyar országgyűlés képviselőházának iroda-főigazgatója, a szentmihályi templomépítő bizottság vezetője kapta. Az új Regele utca a szentmihályi templom mögött halad, és a mellékelt térképrészlet szerint a Gelléri utcának csak két szakaszát foglalja el, a többi marad az eredeti nevén.

Az értetlenkedők szerint Gellérinek azt róhatta fel a kerület jobboldali vezetése, hogy írótársainál érzékenyebb volt a munkásélet tragédiáira; jóllehet nem volt forradalmár, társadalomkritikája forradalmian éles volt. Bár az is igaz, hogy a társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően soha nem lett kommunista. (Wikipedia)

Az internetes fórumokon abban is politika kezét látják, hogy a belvárosi Pesti Barnabás utca a kommunista vértanú helyett a szerzetesrend után a Piarista nevet veszi fel, valamint hogy a Károlyi Mihály utca Károlyi utcára rövidül. (A Pesti Barnabás utca egyébként korábban Piarista utcaként működött 1932 és 1953 között, valamint most is itt van a piarista gimnázium.)

Az egyház előretörése mutatkozhat meg abban, hogy a III. kerületben (korábban névtelen) parkot neveztek el Fischer Ágoston (1863-1918) pápai káplánról, valamint Kiss Mihály (1891-1947) szalézi szerzetes papról. A II. kerületben egy eddig névtelen közterület viseli majd a Boldog Teréz anya tér nevet. Az aktust az albán nagykövet kezdeményezte, lévén Kalkuttai Boldog Teréz, közismert nevén Teréz anya Albániában született Agnes Gonxha Bojaxhiu néven. Nemzetiségre nézve vlach volt, ami a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő, román gyökerű népcsoport, amit a horvátok csiribirinek, a magyarok cincárnak is neveznek. Az aktualitás a boldoggá avatás közelgő évfordulója.

Zuglóban egy eddig szintén névtelen terület a Teleki Pál köz néven kerül fel a térképekre, a neves földrajztudós, egyetemi tanár, miniszterelnök, akadémiai tag után. Új teret neveznek el a IX. kerületben Szentágothai János (1912-1994) neurobiológus, agykutatóról születésének 100. évfordulója alkalmából, és egy új park viselheti Ruttkai Éva színésznő nevét a XIII. kerületben. Egy utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvány szerint a csepeli gerincút egy szakasza Teller Ede nevét viseli majd.

Az ukrán önkormányzat javaslatára nevet kap az a tér, amelyen 2007 óta amúgy is ott áll Tarasz Sevcsenko (1814-1861), ukrán költő, prózaíró, festő, grafikus és humanista  szobra. A kőbányai egzisztencialisták pedig a X. kerületi Albert Camus utcában merenghetnek majd a lét kérdéseiről, a Nobel-díjas francia író-filozófus ugyanis utcát kap, mert 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett.

A közgyűlési vitában szocialista részről elhangzott, hogy Tisza Istvánról közterületet elnevezni rendeletellenes, mert nem egy köztiszteletben álló személy. Erre bizonyságul Ady Endrét idézték, aki vad geszti bolondnak nevezte, és úgy írt róla: úrnak, magyarnak egyként rongy. Tarlós István erre úgy reagált, hogy Ady helyében ő ilyet nem írt volna le semmiképpen, hiszen köztudott, hogy Tisza István nagyon komoly pénzzel támogatta a költőt.

Az LMP-frakció szerint méltatlan a Tersánszky Józsi Jenő és Gelléri Andor Endre utcanevek elvétele, amit még külön kellemetlen kontextusba helyez, hogy közben Teleki Pálról, a II. zsidótörvény beterjesztőjéről, nyíltan rasszista és antiszemita politikusról pedig közterületet neveznek el. A közgyűlés elfogadta az LMP módosító javaslatát arról, hogy a későbbiekben nevezzenek el közterületet a most utcátlanná vált Tersánszky Józsi Jenőről.

A fővárosi közgyűlés 2011 áprilisában foglalkozott utoljára nagy port felverő közterület-átnevezésekkel, ekkor kapott régi-új nevet a Moszkva tér. A nagy háborgás miatt Tarlós István megígérte, hogy kárpótolja az oroszokat: egy addig névtelen sétányt kaptak a Városligetben, ami 2012 januárjától Lev Tolsztoj névre hallgat.

Frissítés:

Olvasónk jelezte, hogy van már Tisza Istvánról elnevezett utca Budapesten, a Rákoshegyen. 1999-ben a Homokos utcát nevezték át Tisza Istvánra, mint olvasónk megjegyzi, nem csoda, hogy új nevet kerestek. A Magyar Katolikus Lexikon szerint egyébként 1945-ig 16 Tisza Istvánról elnevezett közterület volt a fővárosban. A világháborút követően Tisza István tereket (XVI. ker.) Rákosszentmihályon Pálfi, a (XX.) Gubacsipusztán Köztársaság térre, a Tisza István utcákat (II. ker.) Adyligeten Nagykovácsi útra, (III.) Csillaghegyen Ady Endre útra, (V.) Lipótvárosban József Attila u-ra, (XI.) Albertfalván Kenderes u-ra, (XV.) Rákospalotán Bartók Béla útra, (XVI.) Árpádföldön Csűr u-ra, Rákosszentmihályon Ságvári u-ra, Sashalmon Tiszakömlő u-ra, (XVII.) Rákoshegyen 1945: Bacsó Béla, 1953: Homokos u-ra; Régiakadémiatelepen Liszt Ferenc u-ra, (XVIII.) Lónyaytelepen Teleki u-ra, (XXI.) Csepel-Kertvárosban Bajcsy-Zsilinszky útra változtatták.