Katalin
-2 °C
3 °C

Jégtörő nélkül marad Budapest

2012.12.28. 07:55

Szombaton víztelenítették és elküldték nyugdíjba a Budapest környékén üzemelő egyetlen jégtörő hajót, a Jégtörő I-et. Az üzemeltető civil szervezet ugyan működtetné a még kifogástalan állapotban levő hajót, de az abszurd jogi helyzet miatt erre nincs lehetősége, a tulajdonos államnak pedig se pénze, se szakembere nincs rá. Történt mindez az igazi téli időszak kezdetén, amikor éppen hogy egy lehetséges jégzajlásra kellene felkészülni.

A Jégtörő I-et két társával együtt 2009-ben szerelték le a magyar jégtörő-flottából, azaz ekkor vonta ki a forgalomból az állami tulajdonos anyagi okok miatt. A hajót azóta civilek üzemeltetik, üzemeltetési szerződés alapján. A legutolsó üzemeltetési szerződést a Magyar Hajózásért Egyesülettel kötötte az állam, ez a szerződés idén májusban lejárt. Új üzemeltető nincs, a régi pedig jogszabályi akadályok miatt nem üzemeltethet tovább, így a hajót szombaton leállították, téliesítették, magyarán alvó üzemmódba helyezték. Más jégtörő hajó Budapest térségében nincs.

Jáky Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület elnöke elmondta, hogy a Jégtörő I-et szívesen üzemeltetnék tovább, de nincs rá lehetőségük. A vagyontörvény szerint ugyanis a hajót maximum 89 napra lehet üzemeltetésbe adni, és aki egyszer már üzemeltette, az még egyszer már nem köthet rá szerződést. Az egyesület nemcsak üzemeltetni nem tudja a hajót, de átadni se tudja már senkinek: az államnak nem kell, más üzemeltető pedig nincs a láthatáron. (A vagyonkezelő legszívesebben szabadulna tőle, az értékesítéssel megbízott szakember azonban hiába házal vele, ugyanúgy eladhatatlan, mint a szintén rábízott ezer liter lósperma.)

Az egyesület azonban bízik benne, hogy sikerül majd megtalálni a megoldást a további üzemeltetésre, mert az a civil szféra és az állam közhasznú együttműködését jelentené. Így az állam is jól járna, mert lenne egy szükség esetén hadrafogható hajója személyzettel az egyébként azzal járó tetemes költségek nélkül, valamint az egyesület is, mert maradna tere működésüknek, a képzésnek, gyakorlásnak.

Jáky hozzátette, hogy az utolsó döfést az adta meg a Jégtörő I-nek, hogy az üzemképességi engedélye is lejár december 31-én. A hatóság csak úgy adná meg az újat, ha van jogszerű üzemeltető, ahhoz viszont kellene az üzemeltetési szerződés, amit ugye a jogszabály miatt nem lehet újra megkötni az egyesülettel. Így aztán az egyesületnek nem maradt más választása, mint hogy leeresztette a vizet a hajó rendszereiből, és eltette télire. (Az újbóli üzembeállítás legalább két napba tellene, akkor is, ha valami csoda folytán rendeződne a jogi helyzet.)

A Magyar Hajózásért Egyesület civil szervezetként működtette a Jégtörő I-et, fővárosi öblök, belső kikötők jegét törték, öreg hajókat, pontonokat vontattak vele. Jáky szerint jó, ha nullszaldóra kijöttek. Ha viszont baj volt, mentek jeget törni a Dunára, így volt ez legutóbb is. A tavaly téli jégzajlás hosszabb csendes időszak után egy elég kemény helyzetnek számított. Jáky elmondása szerint az utolsó pillanatban kezdett el olvadni, a szakemberek már megrémültek: ha még négy napig fagyott volna, akkor a jég elkezd pusztítani. Ez azt jelenti, hogy amit a parthoz rögzítve talál, azt viszi: leborotválja a pontonokat, kisebb-nagyobb hajókat. Ha egy ilyen helyzet ezen a télen előáll, akkor Jáky szerint nem lesz hajó, ami a fővárosban törné a jeget, és összeszedegetné az elsodort dolgokat.

A hajdani hajógyártási aranykorban Magyarország jégtörő nagyhatalomnak számított, innen jártak a hajók Szlovákiába és Szerbiába jeget törni. Mára jóval kisebb a jégtörő-flotta - ugyan az északi és a déli szomszédainkat máig mi segítjük ki a Dunán. Archív film az első magyar jégtörő, a Jégtörő I építéséről és próbáiról a hőskorból:

Budapesten kívül három helyen állomásoznak a jégtörő hajók: északon Gönyünél, délen Bajánál, valamint a Tiszán, Tokajnál van egy kisebb jégtörő flotta. A két gönyüi hajó gyakran Szlovákiát segíti ki a bősi felső-vízcsatorna jegének törésével, a négy bajai pedig Szerbiába jár rendszeresen - persze ha a hazai Duna-szakaszon nincs semmi dolguk.

Budapest jégzajlás szempontjából kevésbé veszélyeztetett, mint az északi és a déli folyószakaszok, itt szokott utoljára torlódni a jég. (A legveszélyesebb hely Paks: ha az erőmű csatornája befagy, nem tud befolyni a hűtővíz, és katasztrófahelyzet állhat elő.) Ha Budapesten zajlik a jég, akkor Gönyünél és Bajánál már teljes a jégtörő üzem, onnan nem nagyon lehet hajót kérni, így az idei télen előállhat, hogy a főváros jégtörő hajó nélkül marad.

Megkerestük a Jégtörő I tulajdonosi jogait gyakorló vidékfejlesztési minisztérium sajtóosztályát az ügyben, a választ egyelőre várjuk.

Frissítés:

Lapunk megkeresésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság válaszolt. A válasz szerint a Jégtörő I. a magyar hajózás történetének egyik emblematikus darabja, muzeális érték, de napjainkban már nincs szerepe a védekezésben. A Magyar Hajózásért Egyesület 2008-ban kapta meg a Jégtörő I.-et üzemeltetésre, mert sem gazdasági, sem műszaki körülmények nem indokolták, hogy az említett hajót az állam tartsa fenn.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság természetesen kiemelten fontosnak tartja, hogy a Duna magyarországi, így a budapesti szakaszán is biztosított legyen a jég elleni védelem. Ebben a védekezésben a Jégtörő I. azonban már csak tartalékként szerepelt. A hajópark racionális átszervezése megtörtént. A dunai jégtörők a jégtorlódásra hajlamos helyek közelébe kerültek, nagyobbrészt a bajai, kisebbrészt a gönyüi kikötőbe. Ez az elosztás lehetővé teszi, hogy a Magyarországot veszélyeztető, de a horvát-szerb dunaszakaszon kialakuló jégtorlaszok is elérhetők legyenek.

A 2012. februári védekezést értékelve az Országos Vízügyi Főigazgatóság 342 millió forintot költ felújításra, korszerűsítésre, így a jégtörők műszaki állapota, megbízhatósága, hatékonysága 2013-ban jelentősen javul. Ez a hajópark védi a jégkártól az egész magyarországi Duna szakaszt, és nemzetközi egyezmények alapján a horvát-szerb közös dunaszakaszt is felügyeli. A Duna mellett a Tiszán is biztosított a jégtörő hajópark.