Milyen legyen az új budapesti villamos?

Hamarosan eldől milyen villamosokat vásárol a BKK az 1-es, 3-as, 19-es és 61-es vonalakra. A tendert kiírták, a 37 darab villamosra 35,7 milliárd forint van. Összegyűjtöttük, milyen gyártók és milyen típusok jöhetnek szóba. Értesülésünk szerint az ábécé-sorrendben felsorolt tíz cégből kilenc már megvásárolta pályázati dokumentációt.

Áprilisban van a határideje a villamostendernek, amire eddig kilenc villamosgyártó cég már jelentkezett is a lent felsorolt tízből:

Alstom Transport

A Citadis villamos járműcsaládot 1999-től gyártja az Alstom. Összesen több mint 1600 db, különböző hosszúságú és kialakítású Citadis jármű készült már el, mintegy 30, elsősorban francia vagy volt francia gyarmati területen fekvő városba. Ilyenek járnak Bordeaux, Montpellier, Párizs, Orléans, Lyon, Grenoble, Tunis, Rabat és Casablanca utcáin, de jutott belőlük Barcelona, Rotterdam, Dublin, Isztambul, Jeruzsálem, Melbourne, Adelaide és Ottawa sínpárjaira is. Az Alstom mostanában magyar (vidéki) villamostendereken nem indult el. A Citadis a világ egyik legsikeresebb alacsonypadlós villamosa, ugyanakkor a cég metróinak forgalomba állítása körüli budapesti anomáliák miatt kérdéses, hogy az Alstom belekezdene-e egy újabb budapesti projektbe.

Az Alstom csoport közlekedéstechnikai vállalata, az Alstom Transport S.A. mintegy 8600 alkalmazottal, 5,3 milliárd euró árbevétellel és 18%-os piaci részesedéssel a világ második legnagyobb vasúti járműgyártója.

AnsaldoBreda

A Sirio járműcsaládot 2002 óta gyártja az AnsaldoBreda. A járművek jellemzően olasz városokban futnak, mint Nápoly, Firenze, Milanó, Bergamo, Sassari, de vásárolt belőle Athén, Göteborg, a török Samsun és Kayseri is. Az AnsaldoBreda szinte valamennyi miskolci és debreceni villamostenderen elindult az elmúlt években, végül azonban nem járt sikerrel. A villamosokkal számos minőségi probléma merült fel több szállításnál is.

Az AnsaldoBreda S.p.A. a Finmeccanica olasz cégcsoport vasúti leányvállalata. A Finmeccanica az olasz állami gépipar zászlóshajója, a légiközlekedés, űrtechnológia, hadiipar, nehézgépgyártás, információtechnológia egyaránt tevékenységi körébe tartozik. A tőzsdén jegyzett részvénytársaságnak 30%-át ma is az olasz állam birtokolja. A cég alkalmazottainak száma 2.400 fő.

Bombardier Transportation

A kanadai tulajdonú, tőzsdén jegyzett, de családi befolyás alatt álló alatt álló Bombardier Inc. repülőgépeket és vonatokat is gyárt.

A Bombardier Transportation 34 900 alkalmazottal és 59 gyártó bázissal, 7,5 milliárd euró árbevétellel a világ legnagyobb vasúti járműgyártója. A nagysebességű, regionális és elővárosi vonatokat, mozdonyokat és motorvonatokat, metrókat és villamosokat is gyárt. A cég Dunakeszin összeszerelő üzemet tart fenn, a korábbi MÁV járműjavítóból kialakítva.

A felvásárlások során több olyan gyár is a Bombardier Transportation birtokába került, ahol városi villamosokat gyártottak (Brugge, Bécs, Bautzen), egymástól eltérő gyártási technológiákkal és értékesítési stratégiákkal.

Az elmúlt 10-12 évben a Bombardier vezető járműtípusa a Flexity, illetve ennek továbbfejlesztett változata, a Flexity2 lett. A járműcsalád tagjaival az elmúlt másfél évtizedben a Bombardier sikeresen pályázott számos európai (pl. Köln, Porto, London, Isztambul, Berlin, Krakkó) és Európán kívüli városban is (Minneapolis, Adelaide, Melbourne). A Bombardier nyerte meg az idei év elején Moszkvában kiírt villamostendert is, ugyanakkor a vidéki városok villamostenderein nem indult a cég. A budapesti tender egyik nagy esélyese, mivel a budapesti igényekkel szinte megegyező villamosokat szállít nagy számban Berlin (BVG) számára (lásd fotó).

CAF

A 100%-osan alacsonypadlós Urbos járműcsalád kifejlesztése a Bilbaoba szállított 7 db járművel kezdődött, majd Sevilla, Vitoria, Antalya és Edinburgh következett az Urbos2 márkanevű, még acélszerkezetű járművekkel folytatódott. Ennek továbbfejlesztése, az Urbos3 alumínium kocsiszekrényű típust számos városba sikerült eladni az elmúlt években, így spanyol városok mellett Belgrádba, Tallinnba, Besanconba, Houstonba, és Debrecen is ebből a típusból rendelt 19 darabot az épülő 2-es villamosvonalára. A CAF piacszerző stratégiát folytat, ezért könnyen lehet, hogy árversenyben képes legyőzni a legnagyobb gyártókat is a budapesti tenderen, ha elindul.

A spanyol Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. egy gyorsan fejlődő, 7500 alkalmazottat foglalkoztató vállalat, mely 1,5 milliárd euróra növelte éves árbevételét. A baszk cég ősét 1860-ban alapították, és kisebb részben felvásárlásokkal, nagyobb részben új gyárak létesítésével leginkább Spanyolországban terjeszkedik.

A CAF elsősorban személyszállító vasúti kocsik gyártásával alapozta meg hírnevét, majd motorvonatok és metrószerelvények gyártásával terjeszkedett tovább. Ma már mozdonyokat, sőt nagysebességű vonatokat is gyárt.

A városi villamosok gyártását a CAF a 90-es évek közepén kezdte.

Pesa

A lengyel Pojazdy Szynowe PESA Bydgoszcz SA elődét 1851-ben alapították, mint a porosz államvasutak javítóműhelyét. A cég a rendszerváltásig a PKP lengyel vasút javítóműhelyeként üzemelt, majd 2001-ben került magántulajdonba. A cég a hagyományos személy és teherszállító vasúti kocsik mellett dízel és villamos motorvonatokat és városi villamosokat gyárt.

A korábban elsősorban nagyvasútra szakosodott cég a 2000-s években kezdett el villamosgyártóvá válni, mára jelentős sikereket érve el ezen a téren. Már 350 darab villamost eladtak, elsősorban a belföldi piacon, de az utóbbi években Kolozsvár, Kalinyingrád valamint Szeged is a lengyel cég termékét választotta. Szeged összesen kilenc darab PESA villamost vásárolt (lásd fotó).  A legnagyobb megrendelések az alábbi városokhoz kötődnek: Varsó (207 darab), Gdansk (35 db), Szczecin (28 db)

Siemens

A Combino márkanevű alumíniumszerkezetes járművekből csaknem 500 darabot értékesített a gyártó. 2003-ban olyan szilárdsági problémák jelentkeztek a járművek kocsiszekrényeinél, melyek az értékesítés leállításához és az összes jármű visszahívásához vezetett. Ezt követően a Siemens egy teljesen új koncepciójú, acél kocsiszekrényű villamos járműcsalád kifejlesztésbe kezdett, melyek Lisszabon és Budapest utcáin jelentek meg 2005-ben és 2006-ban. Az alumínium kocsiszekrényes járművekből a szerkezeti problémák megoldása után további járműveket szállított a Siemens többek között Bern, Erfurt, Düsseldorf városokba, de új projektekhez csak a budapesti Combino továbbfejlesztett változatát, az Avenio típust ajánlják, melyet az elmúlt időszakban Münchenbe (lásd a látványtervet fenn), Hágába és Dohába sikerült eladni. A vidéki villamostendereken a Siemens több alkalommal indult, megrendelést azonban nem sikerült elnyernie.

Budapesten várhatóan indulnak, hiszen tradicionális piacuk, a Combino miatt 54 méteres villamost eddig egyedül ők gyártottak, bár a moduláris felépítésük miatt más gyártók is képesek erre. Egy az egyben a 2006-os Combinót már az új biztonsági szabványok miatt nem tudják ajánlani, inkább a müncheni Aveniohoz hasonló jármű várható ajánlatukban.

A Siemens AG a világ egyik legnagyobb villamosberendezés és készülékgyártója. A céget Werner von Siemens alapította 1847-ben, és már igen korán, 1879-ben elkészítették az első elektromos hajtású vonatot. A részvénytársaság konszolidált árbevétele 73,5 milliárd euró, melyből a közlekedéstechnikai üzletág (Mobility) 6,4 milliárddal részesedett.

Škoda Transportation

A 03T-19T jelzésű villamosokat a hazai piacon kívül több országban is sikerült eladni, így Rigában, Wrocławban, de Olaszországba és az Egyesült Államokba is jutott belőlük. A Skoda a miskolci és debreceni villamostenderek többségén elindult, Miskolcon sikerrel is pályázott, 31 villamost szállíthat a borsodi megyeszékhelyre. A legnagyobb megrendelések az alábbi városokhoz kötődnek: Prága (310 db összesen, de eddig 116 darabot szállítottak le), Wroclaw (48 db), Miskolc (31 db), Riga (26 db)

Az 1859-ben alapított cseh öntöde 1869-ben került Emil Škoda tulajdonába. A Škoda a Monarchia egyik legjelentősebb acélöntödéje, gépgyártója és legnagyobb fegyvergyártója volt. Csehszlovákia megalakulása után is jelentős nehézgép-, mozdony, ipari és energetikai berendezésgyártó maradt, mely 1945 után nagy állami vállalattá alakult. A Plzeň központú Škoda Holding a rendszerváltás után alakult meg mint részvénytársaság, és több vasúti járműgyártásban tevékenykedő céget vásárolt fel, így a valamikori Ganz Villamossági Művek egyes részeit is.

A Škoda Holding tulajdonában lévő Škoda Transportation a.s. 1995-ben jött létre, árbevétele 4,4 milliárd cseh korona körül alakul, 760 alkalmazottal.

Solaris

A lengyel Solaris Bus & Coach céget Krzysztof Olszewski alapította, aki 15 éven át a német Neoplan cég lengyelországi buszgyárában szerezte tapasztalatait. 1994-ben szállította le az első alacsonypadlós autóbuszt egy lengyel vevőnek, majd 1996-ban saját gyártóbázist alakított ki a Poznan közelében.

A cég 2011-ben 325 millió euró árbevétellel rendelkezett, ami csaknem teljes egészében az 1120 busz eladásából származott. Ezt az árbevételt 1966 dolgozóval érte el. A lengyel buszgyártó Európa egyik vezető gyára lett – sokak szerint lényegében az Ikarus korábbi potenciális piaci lehetőségét kiaknázva, mára Németország harmadik legnagyobb buszszállítója.

A városi villamos gyártásában teljesen új versenyzőként tűnt fel 2010-ben, mára azonban a lengyel villamostenderek fontos résztvevője, több sikeres pályázattal. A lengyel piac mellett a kisebb német városokat is megcélozta a cég, Jénában és Braunschweigben egyaránt sikeresen pályáztak. A Tramino márkanevű villamossal a cég a magyar vidéki városok tenderein is részt vett, sikertelenül.

A legnagyobb megrendelések az alábbi városokhoz kötődnek: Poznan (45 db), Braunschweig (15 db), Olsztyn (15 db).

Stadler

Magyarországon a Stadler a MÁV 60 db elővárosi motorvonatok beszerzésére indított közbeszerzési eljárás megnyerésével szerzett hírnevet, és hozta létre a Stadler Trains Magyarország Kft.-t. A magyar leányvállalat Pusztaszabolcson motorvonatokat karbantartó bázist üzemeltet, illetve alumínium vasúti kocsiszekrényeket gyárt Szolnokon, az elmúlt napokban pedig a MÁV által kiírt újabb motorvonat tendert is megnyerte.

A Stadler a hozzá került licenszek felhasználásával folytatta a Variobahn márkanevű villamosok gyártását, több európai városba (Bochum, London, Graz, Bergen) sikeresen eladva a járműveket. Magyarországon a vidéki villamosbeszerzések kapcsán a Stadler több fordulóban tett ajánlatot, de nem volt eredményes.

A cégalapító Ernst Stadler 1942-ben hozta létre az Ingenieurbüro Stadlert, mely közúti és kisebb vasúti járműveket alakított át akkumulátoros üzeműre, majd a II. világháború után kis teljesítményű akkumulátoros, villamos- és dízelüzemű tolatómozdonyokat kezdett gyártani. A cégalapító halála után is családi tulajdonban továbbműködött, mint nem igazán jelentős vasúti járműgyártó, speciális igényeket kielégítő személyszállító és vontató járműveket gyártva svájci magánvasutak számára. A cég 1989-ben Peter Spuhler tulajdonába került, aki komoly cégfelvásárlásokba kezdett; ennek keretében több vasúti és villamos licensz is a svájci céghez került.

A Stadler az egyik legdinamikusabban növekvő vasúti járműgyártóvá vált mintegy 4000 alkalmazottal, és hozzávetőlegesen 1 milliárd svájci frank éves árbevétellel.

Vossloh

A Vossloh Espaňa a városi villamosok piacának új szereplője. A céget 1897-ben alapították energetikai gépgyárként, de már korai fázisban gyártott gőz- valamint villamos mozdonyokat, az utóbbit a svájci Sécheron licence alapján. 1989-ben az Alstom szerzett többségi tulajdont a cégben, és mint GEC-Alstom Transporte épült meg a cég új gyártó bázisa 10 km-re Valenciától északra. Az Alstom a 2004-es pénzügyi válságakor kénytelen volt megválni a cégtől, mely így került a Vossloh cégcsoporthoz.

A spanyol leányvállalat 400 alkalmazottal továbbra is elsősorban nagyteljesítményű dízelmozdonyokat gyárt, de tovább folytatta a városi tömegközlekedési termékeinek fejlesztését és gyártását, így a valenciai közlekedési társaságnak (FGV) szállított villamost és metrószerelvényeket. Az új, Tramlink járműcsalád szintén a spanyol piacon lépett színre, de Rostock és Sao Paulo is rendelt a cégtől már.

Eduard Vossloh 1883-ban alapította kovácsműhelyét, melyből a mai Vossloh cégcsoport kinőtt. A korai fázisban elsősorban huzalokat és csöveket gyártottak, majd az 50-es években kezdtek el vasúti kapcsolószereket gyártani. Viszonylag korán piacvezetővé vált, és az így keletkezett tőkét cégfelvásárlásokra használta fel, amely jelentő szerkezeti módosulásokat hozott a cég életébe.

A Vossloh AG 1990-től tőzsdén jegyzett részvénytársaság 1,2 milliárd euró konszolidált árbevétellel és 5000 alkalmazottal. Két fő üzletága a Vossloh Rail Infrastructure (vasúti infrastruktúra) és a Vossloh Transportation (közlekedéstechnika), ez utóbbihoz tartozik a mozdonygyár Kiel-ben és a Vossloh Espaňa Valencia-ban.

Mint arról két hete beszámoltunk, kiírták a fővárosi villamostendert. A BKK összesen 37 darab új, alacsonypadlós villamost vásárol főként uniós pénzből az 1-es, 3-as, 19-es és 61-es vonalakra. A vásárlásra 35,7 milliárd - trolibuszokal együtt 43 milliárd - forintja lesz a BKK-nak. Az első villamosok 2014 végén állhatnak forgalomba, ha minden jól megy.