Több kábeltolvaj kevesebbet lop

2013.04.19. 14:03

Idén az első három hónapban 50 millió forintos kárt okoztak a BKV-nak a kábeltolvajok. A lopások száma szaporodik, a kár ugyanakkor nem nő az elmúlt évekhez képest, ami azt mutatja, hogy a szervezett csoportokat ugyan sikerült visszaszorítani, viszont egyre több a kisebbet markoló alkalmi kábeltolvaj. A meló ugyanis könnyű, a lebukás veszélye egyelőre kicsi. Az áru gyorsan illegális telephelyekre kerül, és sokszor már aznap egy külföldi kikötőben landol.

Forrás: BKV
Forrás: BKV

A BKV 2008 óta figyeli a kábellopások alakulását. A 2010-ben felállított biztonsági igazgatóságnak köszönhetően a lopások száma jelentősen visszaesett, majd miután a tolvajok kitapasztalták a módszereket, ismét emelkedni kezdett. Idén, ha folytatódik az első három havi tendencia, újabb csúcs várható a tavalyi 172 lopáshoz képest.

Szűcs Endre, a BKV biztonsági igazgatója szerint ugyanakkor a kárösszeg nem emelkedik a lopások számának növekedésével. Ebből azt a konzekvenciát lehet levonni, hogy az egyszerre (40-45 perc alatt) akár egy kilométernyi rézkábelt levágó és elszállító szervezett csoportok ideje leáldozóban van, viszont egyre több az önállóan dolgozó, alkalmi tolvaj. Ők kevesebbet (20-50 méternyi, 40-100 kilónyi) vezetéket lopnak, de sűrűbben.

Helyszíneltünk a kémvillamossal

A fémtolvajok ellen a jelenlegi jogi szabályozás mellett nagyon nehéz dolga van mind a rendőrségnek, mind a BKV-nak. A begyűjtött fémet a tolvajok illegális vagy féllegális begyűjtőhelyekre viszik. Az utóbbiak általában külföldi tulajdonú cégek birtokában vannak, egy ideig működnek, aztán amikor adózásra kerülne a sor, a cég eltűnik, a telephely bezár, majd egy új helyen nyitnak meg. (Becslés szerint Budapesten tucatnyi ilyen vállalkozás működik, komoly hálózattal, gépkocsiparkkal.)

A működés alatt sem lehet rajtakapni őket: a telepvezetőnek, de a rézkábelt odaszállítónak sem kell elszámolnia a fém eredetéről, elég azt mondaniuk egy esetleges ellenőrnek, hogy gyűjtésből származik. A begyűjtött fém szinte teljes egészében külföldre megy, ott szintén nem kell bizonyítani az eredetét. A szakemberek szerint a végcél Kína, a nagy ütemben fejlődő ország hatalmas étvággyal zabálja a rezet, aminek még így is folyamatosan nő az ára az országban.

A BKV többféle módszerrel kísérletezik. A leghatékonyabbnak egy nanorészecskés festési eljárás látszik: eltüntethetetlenül beleégetik a kábelbe, hogy a BKV tulajdona, a vezeték emellett (UV-fény mellett láthatóan) megfesti a tolvaj kezét, ruháját. Jelenleg hiába tudják, hogy egy telephelyen esetleg a hosszra teljesen megegyező kábelköteg az övék volt, mivel nem lehet bizonyítani, nem tudnak mit csinálni vele.

Ezért a BKV inkább a megelőzésre koncentrál. Molnár Bálint, a BKK biztonsági főnöke szerint a BKV-nak 400 kilométer hosszan 1700 kilométernyi vezetéke húzódik a levegőben. A teljes rendszer külön védeni nagyon sokba kerülne (1 kilométer vezeték védelmének a költsége évi 5 millió forint). A veszélyeztetett helyen kamerákkal, mozgásérzékelővel, éjszaka járőröző kémvillamossal próbálják elrettenteni a tolvajokat. Az érzékelős megfigyelésnek akkor van értelme, ha a biztonságiak és a rendőrség gyorsan reagál. Ha a tolvajok észreveszik, hogy a reakció lassú, vagy elmarad, akkor viszik a biztonsági berendezést is, jó lesz majd valamire.

Legutóbb egy kémvillamos jelzése alapján sikerült is elfogni két fémtolvajt a Kamaraerdőnél. Emellett két esetben tudták megzavarni a tolvajokat, akik a zsákmányt hátrahagyva elmenekültek. (Volt, hogy a menekülés közben furgonjuk is ottmaradt a sárban a rézzel a platóján.) A három tettenérés az idei 57 lopást nézve viszont nem túl nagy eredmény.

Forrás: BKV
Forrás: BKV

Bár a nagyobb szervezett bandák már inkább elkerülik a villamos- és HÉV-sínek környékét, egyre több az alkalmi tolvaj. A fémtolvajlásból komplett családok élnek Budapesten. (Rendőrségi adatok szerint a fémtolvaj-ipar 700 ezer embert tart el Magyarországon.) Az ideiglenes-illegális telephelyeken (például csepeli zsákutcák zegzugos udvaraiban) délelőtt még emeletnyi fémhulladék van, köztük lopott a rézkábel, délutánra már ez egész eltűnik.

Ezeken a telephelyeken csak a család, vagy a megbízható ismerős termését fogadják be, az idegen jobb, ha messzire elkerüli őket. Az elmúlt években szó volt arról, hogy bevezetnék az állami felvásárlást, de szakemberek szerint ez nem oldaná meg a gondokat, hiszen az illegális telepek nem szűnnének meg, a réz végcélja pedig amúgy is külföld.

Az alkalmi tolvaj hamar kitanulja a vezetéklopás csínját-bínját, amihez elég egy guminyelű farúd, és egy fűrész. Az eszközök legtöbbször ott maradnak a helyszínen, hogy egy esetleges igazoltatáskor ne buktassa le a tolvajokat. Érdekes adat, hogy a tavaly elfogott tolvajok kivétel nélkül ferencvárosiak voltak.

Jogerős ítélet egyelőre összesen egy született kábeltolvajok ügyében. A bíróság két éve márciusban a 7 vádlottat 1 év 10 hónaptól egészen 5 évig terjedő letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A vádlottakat a 60 millió forintos kár megtérítésére is kötelezték.