Rafael
18 °C
32 °C

Üresen áll a Király utcai üzletek negyede

2013.04.20. 13:09
Kiadó, eladó, éppen végkiárusítást tartó üzletek sorakoznak a Király utca Nagymező utca és Deák tér közötti szakaszán. A tulajdonosok egy részének nem jött jól a válság, mások az önkormányzat által kivetett adóterhek és a parkolóhelyek hiánya miatt panaszkodnak, de az üzlethelyiségek egy része évek óta üresen áll. Az önkormányzatok túl magas bérleti díjat kérnek a rossz állapotú bérleményekért, pedig a piaci hangulat egyébként sem élénkíti a vállalkozói kedvet.

Meglehetősen ellentmondásos kép fogadja azt a turistát, aki mostanában a Király utcába látogat: egyrészt szembesülnie kell azzal, hogy a hömpölygő gyalogosáradat miatt lépten-nyomon kerülgetnie kell valakit, és minden tizedik méteren gyrost, vagy 200 forintos pizzaszeletet próbálnak rásózni. Ugyanakkor azt látja, hogy éppen a legforgalmasabb szakaszon elhagyott, lepusztult, üres kirakatok fogadják, jobb esetben a korábbi tulajdonos vagy bérlő telefonszámával, összesen 27 helyen. Ennyi ugyanis azoknak az üzleteknek a száma, amik hónapok, de esetenként évek óta állnak kihasználatlanul a Budapest Multikulturális Negyedének megálmodott városrész egyik főutcájának a Nagykörút és a Deák tér közötti szakaszán.

A jelenség az érintett üzlettulajdonosok szerint több okra vezethető vissza. A hagyományosan kereskedő-, újabban pedig designutcának számító Király utca életében a 2005-ös felújítás hozta az első fordulatot, amelynek során új utcaburkolatot raktak le, forgalomterelő- és lámpaoszlopokat telepítettek. A Király utca ettől kezdve lett hivatalosan is menő hely, ugyanakkor nem feltétlenül a korábbi bérlők örömére: a kerületek a felújítással párhuzamosan egy éves határidővel felmondták az összes akkori határozatlan időre szóló bérleti szerződést, amivel rengeteg üzlet kiürült. Ezután kezdődhetett meg a Király utca ma ismert arculatának kiépítése, designshopokkal, kávézókkal, romkocsmákkal, bútorboltokkal és fogorvosi szalonokkal.

Az arculatváltás a megmaradó üzlettulajdonosok számára is nehézségeket okozott, mivel az új burkolat és az abba épített forgalomlassító akadályok, valamint a csökkenő számú és drága (440 forint/óra) parkolóhelyek miatt az autós vásárlók száma jelentősen visszaesett. Ennek a folyamatnak az egyik károsultja a két, együttesen több mint 1600 négyzetméteres alapterületű üzlethelyiségben működő Terézvárosi Textiláruház. Az üzlet továbbra is működik, de a tulajdonos az idén úgy döntött, az egyik üzlethelyiségtől megválik.

„A téli időszak megöl mindenkit a rezsi miatt” – panaszkodott az üzletet birtokló kft. egyik tulajdonosa. De a szokásosan nyomott téli forgalom mellett más, strukturális okai is voltak annak, hogy az üzlet jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált: folyamatosan emelkedtek a közös költségek, valamint az utóbbi két évben jelentősen nőtt az építményadó mértéke is – a textiláruház például a VI. kerületi szabályoknak megfelelően 1500 forintot fizetett négyzetméterenként.

Magyarországon nincs piac

Így összegezte a bezárás okait az egyik, korábban étteremként működő üzlethelyiség tulajdonosa. Szerinte az egész környékről eltűnt a pénz, a vállalkozók nem jutnak hitelhez és a kereslet is apad. „Mindenki próbálkozik, de minden üzlet bedől” – összegezte tapasztalatait a vállalkozó. Nem ő az egyetlen, aki ilyen borúlátóan nyilatkozik: egy szintén bezárásra ítélt utazási iroda vezetője szerint „nem megy a gazdaság, nincs fizetőképes kereslet”, ilyen körülmények között pedig nincs értelme vállalkozni.

Ezt a feltételezést támaszthatja alá az a tendencia is, hogy a korábban a környéket felpezsdítő ír és izraeli vállalkozók helyét alacsonyabb színvonalú üzletek nyitását tervező kínai és vietnami befektetők vették át. Az egyik legsikeresebb tevékenység például az olcsó illatszerboltok nyitása volt az utóbbi időben, a hasonló diszkontüzletek arculata viszont kevéssé illeszkedik a korábbi befektetők által megálmodott exkluzív designutca koncepciójába.

Politikai akarat híján

A Király utcai üzletek egy részét (jelenleg 25 üzletet) tömörítő Királyutca-Designutca Klaszter vezetője, Landwehr Klára úgy véli, hogy az önkormányzatoknak koordináltabban és olcsóbban kellene kiadniuk a tulajdonukban lévő, jellemzően rossz állapotú üzlethelyiségeket. A civil szervezet tavaly év végi felmérése szerint összesen 27 üres üzlet volt a Király utca Nagymező utca és Deák tér közötti szakaszán, amiből 21 az önkormányzatokhoz tartozik – ezek közül 16 az erzsébetvárosi, 5 pedig a terézvárosi önkormányzat tulajdona.

Landwehr Klára úgy látja, hogy az önkormányzatok részéről politikai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy a parlagon hagyott üzleteket hasznosítani tudják. Ennek lennének személyi feltételei is – létre kellene hozni egy az üzletek bérbeadásával foglalkozó irodát – , de Landwehr szerint ennek költségei meg sem közelítenék azt a 17 millió forintot, amit a VII. kerületi önkormányzat évente az üresen álló üzletek rezsijére fordít. Hasonlóképpen felül kéne vizsgálni a kiadásra szánt üzletek bérleti díját: a kért 2 990 forint/négyzetméteres ár irreálisan magas a helyiségek állapotához mérten, a piaci viszonyoknak inkább egy 5 euró körüli (nagyjából 1500 forintos) bérleti díj felelne meg – vélekedett Landwehr.

Az erzsébetvárosi vagyonkezelő (ERVA Zrt.) honlapján megtalálható a jelenleg üresen álló helyiségek listája, sőt, egy jelenleg nyitva álló pályázati kiírás is, ugyanakkor a részletes – feltételezhetően a bérleti díjakat is tartalmazó – tájékoztatóhoz csak egy titoktartási nyilatkozat aláírása után lehet hozzájutni. Nem ez a helyzet a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. oldalán meghirdetett Király utca 14. alatti üzlethelyiséggel, a hirdetményből ugyanis kiderül: a bérleményért négyzetméterenként 2 200 forint + Áfát kérnek havonta – ez körülbelül az állítólagos hetedik kerületi ár és a Landwehr által jelzett kívánatos összeg átlaga.

A designutca koncepciójának egyik fő támogatója úgy látja, az önkormányzatok azzal járnának legjobban, ha az üresen álló üzlethelyiségekbe beengednék a helyi művészeket, akik a helyiségek felosztásával minimanufaktúrákat hozhatnának létre, ezzel erősítve az utca kulturális-művészeti profilját. Landwehr Klára víziója szerint Budapest jövőjét a tematikus terek és utcák kialakítása fogja meghatározni. Ebben a tekintetben Bécstől vehetünk példát: ott 114, a Király utcai klaszterhez hasonló bevásárló-utca egyesület működik, nálunk mindössze hét.

Végig sétálóutca lenne

Mint azt korábban megírtuk, Hassay Zsófia, a VI. kerület polgármestere nemrég egy sajtótájékoztatón elejtett egy megjegyzést arról, hogy a Király utca Nagymező utcán belüli részét sétálóutcává akarják alakítani. Azt mondta, ezt a tervet a VI. és  VII. kerület is teljes mértékben támogatja. Hassay szerint parkolóhelyeket kell megszüntetni, amiket zöldterületekkel akarnak kiváltani, hogy a gyalogosok jobban érezzék magukat, mert a szép, esztétikusabb környezet kedvez a kereskedelemnek. „Szívesebben sétálnak az emberek, ha zöldet látnak” – mondta. A sétálóutcává alakítás még tervezési stádiumban van, az érintett önkormányzatok a Budapesti Közlekedési Központtal tárgyalnak arról, pontosan hogyan tudnák mentesíteni ezt a szakaszt a forgalom alól. Céljuk az átmenő forgalom kizárása, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása.

Jelenleg a BKK vizsgálja, milyen eszközökkel lehet elérni a sétálóutcává alakítást: a szakaszos lezárás, az egyirányú szakaszok egymással szembeni irányú váltakozó használata jelent-e jobb megoldást. Ezt követően születhet döntés a részletes tervezési munka végrehajtásáról még 2013-ban, a tényleges átalakulás pedig legkorábban 2014-re valósul meg.