Judit
2 °C
7 °C

A Római-parti erdő valójában gyom

2013.04.25. 15:48

Minden szakmai alapot nélkülöznek a civilek állításai a Római-parti mobilgátról – reagált a városházán a gátépítéssel megbízott szakember lapunk megkeresésére. Csók László szakmai érveinek értelmezését nehezíti, hogy a civilek által szerdán kiszivárogtatott adatokat nem cáfolta, csak azt hangsúlyozta, hogy ezeket nem problémaként, hanem megoldásként kell értelmezni.

Tízszer annyi fát vágnának ki

Szerdán írtuk meg, hogy a főváros a bejelentett 20-70 helyett 435 fát vágna ki a Római-parton, de a mobilgát-építésnek áldozatul eshet további több mint ezer ártéri fa is, amelyeket nem számoltak be a nyilvánosságra hozott összesítésbe.

A dokumentumot kiszivárogtató négy civil szervezet, a VaLyo - Város és Folyó, a Védegylet, a Kortárs Építészeti Központ és a Magyar Tájépítészek Szövetsége rámutatott: a Római-part természetes képét átrendező gát alapját nem vízzáró agyaggal töltik fel, hanem homokos kaviccsal, továbbá sekélyebb lesz, mint korábban közölték, így árvízkor nem működik hatékonyan.

16320287 4e89d7e848115ca4fed2f63a6a1ff65b l ibi67
Fotó: ibi67 / Indafotó

Rosszindulatú ostobaságok

Csók László mérnök elmondta, hogy a városháza nem arról beszélt, hogy csak 20-70 fát fognak kivágni, hanem hogy körülbelül ennyi értékes, nagyátmérőjű fát kell majd eltávolítani a területről. "Senkinek nem juthat eszébe, hogy három kilométeren, ami tele van fával, összesen csak 20-70 fát kell kivágni" – mutatott rá a mérnök.

Cikkünkre reagált Tarlós István is az M1 Ma reggel című műsorában. A városvezető szerint olyan sok "rosszindulatú ostobaság hangzik el ebben az ügyben, hogy az valami elképesztő". Ismertette, hogy mintegy 700 fát kell kivágni Pünkösdfürdő közelében, ezek az úgynevezett galériaerdőben vannak, és öt centiméternél kisebb az átmérőjük.

Ugyanerről Csók László viszont azt mondta: 10-20 centiméter átmérőjű fák kivágásáról van szó. A szakember azt is nyilvánvalóvá tette, nem biztos, hogy mind az ezer elpusztul majd.

Tarlós István reggeli interjújában megnyugtatta a lakosságot: 12 védett platán él a Római-parton, s ezeket meg is fogják védeni.

A szakember kontextusba helyezte a galériaerdőt is: „A galériaerdő jól hangzik, de itt nem létezett 20 éve még erdő. A fák csak a Békásmegyeri védmű limányhatása miatt telepedhettek meg, úgyhogy amit galériaerdőnek neveznek, az valójában gyomnövények elburjánzása. A terület az év nagy részében nem is járható, iszapos, vagy elöntött.” Csók László elmondta, hogy az ehelyett telepített fás terület viszont alkalmas lesz majd a szabadidő kulturált eltöltésére.

Rámutatott arra is, hogy a természetes föveny meghosszabbításával is jobban jár a lakosság, mivel rendezett, füvesített területet és a mederből felhúzott kavicsból kialakított lankás rézsűt építenek.

17114605 22191dc31b02366b3248ea40024f01e4 lzeno62
Fotó: zénó62 / Indafotó

A civilek mindenbe belekötnek

Csók István hangsúlyozta, hogy érthetetlenek a civilek érvei a gát alapjának anyagával és mélységével kapcsolatban. Mint mondta, korábban azt kifogásolták, hogy agyagból van, most pedig a homokos kavicsos feltöltés a probléma. Felvetettük, hogy a civilek közleménye szerint a két megoldás két különböző okból kritizálták. Az agyagos alap nem engedné ki a belvizet a védett területről, a homokos viszont beengedi majd az ár vizét a talajban. Tehát valójában egyik sem jó. A mérnök elismerte, hogy a civilek kritikái után vetették el az agyagos megoldást, és szerinte hidrológiai vizsgálatok igazolják, hogy a homokos feltöltés nem okoz majd gondot.

Megkérdeztük, hogy miért vetik el a jelenlegi, kétszáz méterrel beljebb húzódó nyúlgát fejlesztését. A városháza felelőse szerint ott még több fát kellene kivágni, és a közművek átépítése miatt szükség lenne a 11-es út átmeneti lezárására. Így az egész beruházás drágább lenne, mint a mobilgát.

Felvetettük, hogy kaptunk néhány városházáról származó tanulmányt, amelyek ennek épp az ellenkezőjét állítják. Ha a mobilgát esetében elvégzik a terület rekreációját, tehát visszatelepítik a fákat, rendezik a területet, az összeg meghaladja a hagyományos gátfejlesztését. Csók László elmondta, hogy ismeri ezeket a tanulmányokat, de szerinte ezek műszakilag nem megvalósíthatók.

Végezetül a szakember megnyugtatott minket, hogy a mobilgát által védett hullámteret továbbra sem minősítik át lakóterületté, így a lakók nem élhetnek majd kártérítési igénnyel, ha az árvíz miatt mégis kár érné őket.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?