Ödön
1 °C
11 °C

Intergalaktikus űrutazás a Gellért térről

2013.05.31. 19:16 Módosítva: 2013-05-31 21:08:10

Most már nyilvánvaló, a képzőművészek bohém alakok, akik sosem utaznak metrón, talán mert aktivitási periódusukban már nincs tömegközlekedés, vagy mert ha magyarok, akkor biciklin, ha befutott nyugatiak, akkor pedig limuzinnal közlekednek. Bárhogy is van, a metrózásról a képzőművész nyilvánvalóan nem a tömegre, ideges lökdösődésre, és áporodott emberszagra asszociál, hanem egy intergalaktikus utazásra valami távoli, színes galaxis irányába.

Következő megálló az Alfa Centauri

Legalábbis ez derült ki a már majdnem elkészült Gellért téri metrómegállóban, amelynek alagútját egy ismert képzőművész, Komoróczky Tamás ötlete alapján dekorálták. A földalatti csőben az utas egy színes spirál közepén áll majd, és a metróval érkező légvonat hatására joggal töltheti el az érzés: a szerelvénnyel hiperűrsebességre kapcsol, és néhány megállóval később egy izgalmas bolygón vetheti meg a lábát. A koncepció már csak azért is jó, mert ahelyett, hogy fintorogva méregetnénk hozzánk préselődő utastársainkat, a helyzetet egyszerűen elintézhetjük magunkban azzal, hogy Csubakka már csak ilyen szőrös és ázott kutya szagú.

A mintának egyébként praktikus funkciója is van. A Gellért téri a 4-es metró egyik legszűkebb megállója lesz, és az amúgy vakondjárat szerű teret megmozgatja, szélesíti a körbe futó spirális minta. A trükk pedig működik, amit jól mutat, hogy a fotók alapján hosszú és tágas, szinte hangárszerű tereket képzel el az ember, amelyben elférne egy kisebb űrhajó, vagy akár a Közgép egész éves bevétele, húszezresekben. A terület valójában azonban három rövid és inkább alacsony csőből áll: a két szélsőben a metró jár, a középső, még rövidebb pedig átjáróként szolgál.

Az egyszerre futurisztikus és nyolcvanas évekbeli retró stílus illeszkedik a metrómegálló egészének nagyvonalú, és izgalmas struktúrájába. A peronok felett monumentális kút emelkedik a felszínig: a teret ősi, kultikus emlékhelyeket idéző módon hálózzák be az óriási betongerendák.

Az állomást ugyanis nem fúrták, hanem felülről ásva alakították ki, az így képződött gödröt pedig meghagyták, szeszélyesen futó beton távtartókkal erősítve meg. A struktúra funkciója az volt, hogy természetes fényt juttasson a mélybe. Így most értetlenül néztem, hogy a felszínt lefedték, és a hatalmas tér misztikus fényben fürdik a metrómegálló felett. Nem tudtam elhessegetni a gondolatot, hogy az egész értelme mégis az, hogy valami kódolt üzenetet juttasson el a civilizációnk utáni, távoli jövőbe, ahogy ezt az elméletet már részletesen ismertettük is.

Ingyen készült

A megálló különlegessége még, hogy az apró mozaikokból álló spirál ingyen készült, legalábbis a főváros nem fizetett érte, így az adófizetők is jól jártak.

A történet bonyolult, mint minden a 4-es metró építése körül. Az állomást, ahogy a Fővám téri párját is, a fiatal építészekből álló Sporaarchitects tervezte, és nyert vele néhány nemzetközi díjat is. A látványtervek tartalmazták Komoróczky Tamás képzőművész koncepcióját, amely megtervezésére külön összeget azonban nem különített el a beruházó. Az építészek viszont úgy gondolták, hogy inkább tökéletes munkát végeznek, mondván Budapest és talán Magyarország egyik legnagyobb, presztízsértékű beruházásáról van szó.

Ahogy a tervezőktől megtudtuk, boríthatták volna a falakat egyszínű csempével is, letudva a feladatot, de ők inkább kockáztattak. Megrendelték Komoróczkytól a képzőművészeti projektet, a tervekből az iroda pedig megtervezte a végleges mintát, és elkészítette a mozaikburkolat kiviteli terveit. Remélték, hogy a projektet irányító DBR metró, vagy a főváros az eredményt látva utólag elfogadja a 3 milliós tervezési költséget, amivel az egyedi munka jár, és az összeg belefér a 450 milliárdos beruházásba. A megrendelő örömmel fogadta a szép állomást, ám a rendkívül bonyolult, és időközben is változó szerződési struktúra miatt megtehette, hogy nem fizet.

Ennek megfelelően egymásnak feszült a projektben résztvevő két fél: az építésziroda és a képzőművész. A képzőművész honoráriumot követel, amelyet a kezdeti 6 millió forintról mostanra levitt kettőre. Az építészek alig néhány százezer forintot tudtak fizetni, köszönhetően annak, hogy az állomásépítési tervek aláírásánál még úgy volt, hároméves munkáról van szó. A metróépítés azonban immár nyolc éve tart, és az iroda mindezért nem kap több pénzt.

A mostani állás szerint Komoróczky pert fontolgat a Sporaarchitects ellen, a Sporaarchitectsnek az egész metróépítési projekt már évek óta ráfizetés, a metrót a választások előtt tervezi átadni Tarlós István.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?