Tarlós nem érti, mi az, hogy átszakad a gát

Tarlós István közleményben kelt ki az ellen, hogy csütörtökön több lap a római-parti mobilgát tervező cégének hivatalos havariatervéből idézett. A főpolgármester nem érti, miért kell arról értekezni, mi van, ha átszakad a gát. Közli, hogy nem állítják le a mobilgát építését, de megvárják az ügyben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

A főpolgármester közleménye szerint a Dunának Budapesten egyetlen, árvízvédelmi szempontból kritikus szakasza van, a Római-part. A közlemény így folytatódik:

Réges-régen meg kellett volna védeni, a szocialista-szabaddemokrata városvezetés 20 évig ígérte, de nem csinálta meg. A hullámtér részben beépült, még 2006 után is, mivel üdülőkre kérték az engedélyeket, amelyeket a kerületi hatóság – lévén a főváros üdülőövezetnek nyilvánította a területet – ki kellett adjon kötelező jelleggel. (Ezek az épületek egyébként feltöltésekre épültek, és nem veszélyezteti őket az ár.)

A kerületi önkormányzat 2007-ben (egyhangú szavazással), majd a közelmúltban is határozattal a part menti változat megépítését javasolta a fővárosnak (ezt akarná most a főváros megépíteni). 2007 és 2009 között az MSZP-SZDSZ vezetésű főváros több ízben vizsgálta és elvetette a Királyok útja-Nánási út nyomvonalon történő építést. Demszky Gáborék a parti változatra pályáztak az uniónál, de nem nyertek pénzt (egyébként max. 1 milliárd forintnyit lehetett volna kapni). Mindezen állítások dokumentálva vannak.

2010 október után már semmilyen változatra nem lehetett uniós pályázatot beadni a 2007-2013 közötti uniós ciklusra, mert Demszkyék nem készítettek vízjogi engedéllyel rendelkező anyagot, ami akkor már alapfeltétel volt. A főváros nem akar most mást, mint megvédeni a Rómait, Csillaghegyet, Békásmegyert. A Királyok útja-Nánási út nyomvonalra (amit a szakma már évekkel ezelőtt elvetett) pénz sincs a méregdrága közműkiváltások miatt, amellett itt is rengeteg fát ki kellene vágni.

Jelenleg egyes körök elképesztő erővel és indulattal, a módszerekben nem válogatva támadják a part menti építkezést (amit 2009-ben még senki nem támadott). Az érvek és állítások egyre képtelenebbek. A kommunikáció szinte hihetetlen.

Legújabban arról értekeznek, mi van, ha „átszakad a gát”? Ezt nem is értem, Mi az, hogy átszakad a gát? Itt olyan szerkezetet szabadalmaztatnak, forgalmaznak, árulnak, amit nem vízoszlopnyomásra méreteznek? Lehetséges volna ez? Azt panaszolják, hogy a védmű mellett kivágják a fákat. Aztán azt kérdezik, mi lesz, ha a szerkezetre rádől egy fa (amit előzőleg kivágtak). Ilyen védműveket építettek számos külföldi folyóparti nagyvárosban. Ilyet építenek most Szentendrén és Vácott. Ezek szerint ezeket azonnal le kell állítani?

Kigúnyolják, támadják a Műegyetem szaktanszékének szakvéleményét, vele szemben közgazdász, kertészmérnök, halbiológus, húsz éve nyugdíjazott építész (!) írásával érvelnek. Vádaskodnak, riogatnak, sejtelmeskednek, mocskolódnak. Nem tartunk itt, megvárjuk az MTA véleményét is (Demszkyék egyiket sem kérték), de elvileg el lehet jutni az építkezés megakadályozásáig. Kérdés, ki fogja utána vállalni a felelősséget." - fejeződik be a közlemény.

Lapunk az átlátszó.hu nyomán csütörtökön számolt be arról, hogy a mobilgátat tervező cég hivatalos havariaterve szerint, ha elkészül a 4,8 milliárd forintos mobilgát, 8 méteres vízállás felett (ilyen már kétszer is volt az elmúlt években) óvatosságból akkor is evakuálni kell a hullámtárben élőket, valamint a biztonság kedvéért meg kell erősíteni mindig a Nánási úti nyúlgátat is, ami eddig a védekezés fő vonala volt. A havariatervet a mobilgátat tervező cég, az Er-Bo Plan Kft. készítette.

A havariaterv állításait Csók László, a főpolgármesteri hivatal osztályvezetője is megerősítette. Közölte, hogy az első években valóban úgy kell tenniük, mintha a megépült mobilgát nem is lenne. Ilyen létesítményt még nem láttak működni Magyarországon, ezért amíg bebizonyosodik, hogy minden rendben működik, számolni kell a lehető legrosszabb eshetőséggel. Erre készült az idézett havariaterv, ami minden hasonló beruházásnál elkészül.

Csók hozzátette, hogy a gát átszakadásának nagyon kicsi a valószínűsége (esetleg fa dőlhet rá, nagy méretű uszadék feszülhet neki, vagy jeges ár rongálhatná meg), de a lakosság érdekében a lehető legóvatosabban kell eljárni. Ha kilenc méteres vízállásnál átszakadna a gát, akkor a betörő víz nagyon gyorsan, néhány óra alatt elönthetné a hullámteret. (A hullámteret jelenleg is elönti a víz árvízkor, de sokkal lassabban.)