Aladár, Álmos
0 °C
11 °C

Hatalmas pincebogár ül a 4-es metrón

2013.06.24. 22:58

Az biztos, hogy a Tétényi út környékén, Buda távoli végén senki nem fog tétován bolyongani a 4-es metró megállóját keresve. Az állomás felszíni épületei olyan jellegzetesek, hogy a távolról jött utasnak elég csak annyit mondani, hogy keresse a bálnát. Az organikus forma elüt mindentől, ami a környéken látható, és már ilyen rövid útmutató alapján is lehetetlen eltéveszteni azokat.

Ami előny a tétova utazónak, az lehetne hátrány urbanisztikai, esztétikai okokból. Alapesetben az a jó ugyanis, ha egy új épület rímel a környék formavilágára, illeszkedik, kiegészíti, esetleg továbbgondolja a struktúrát. Újbuda ezen vidékén ugyanakkor nincs mihez illeszkedni, az pedig külön örvendetes, ha nem gondoljuk tovább a lakótelepeket, vagy az előregyártott betonelemekből épült, 70-es évekbeli üzletközpontot. A kaotikus építészeti környezet a metróépületeknek köszönhetően tehát két újabb elemmel bővül.

Bálna, keszeg, ászkarák

Egy síugrósánc szerű, éles vonalú épület, továbbá a bálna gazdagította a környék vizuális dzsungelét. Az utóbbiról a CET nevű (igaz, közben átnevezett) Duna-parti épülettel mutatott hasonlósága miatt asszociáltam a nagy vizi emlősre. Az egyezés valójában azonban csak olyan, mintha az embernek az ámbrás cetről egy keszeg jutna eszébe. Mindkét épület organikus formájú, és az üvegtetők is háromszögletű elemekből állnak. A Tétényi úti megálló azonban csak optikailag, a formái miatt tűnik monumentálisnak, valójában földhöz lapuló, alacsonyabb épület, amely testközelből inkább egy ászkarákot idézett. Ezzel egyébként nincs baj, a derék szárazföldi rákféle egyrészt őshonos hazánkban, másrészt pincebogár néven sokkal több köze van a földalatti közlekedéshez, mint a cetnek.

Pincebogár ide vagy oda, a forma betölti funkcióját: fényt, és lenyűgöző árnyékokat visz a felszín alá.

A megálló hangulatát ez az üvegbúra határozza meg, így amikor a mozgólépcsőkön végül alászállunk a peronok szintjére, hagyományos, rendezett megállóban találjuk magunkat. Itt már nincsenek olyan bravúrok, mint amelyekről a Fővám tér bemutatásánál írtunk.

Az atmoszférát a szürke gránit és a matt krómszín határozza meg. A falakat katángkóró és egyéb vadvirágok halvány sziluettjei borítják. A látszóbetont pedig rusztikusan felvitt zöld festékkel borították, amitől az olyan hatású lett, mintha bemohásodott volna. Egy állat azonban ezen a szinten is előkerül: a bika. Mint megtudtuk, a megállónak a Tétényi út csak a munkaneve volt, és hamarosan Bikás park néven fogják feliratozni a peronokat.

A tér tervezett, és itt már semmi nem vonja el a figyelmünket érkezésünk céljáról, a tömegközlekedésről. Ami végül is nem tekinthető hibának.

Tervezők: PalatiumStúdió Kft. Erő Zoltán, Csapó Balázs, Varga Péter István, Brückner Dóra, Antal Máté, Kosztolányi Zsolt

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!