Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Nem fog ráismerni az új Skála Metróra

2013.11.20. 08:31
A Nyugati tér felújításával párhuzamosan annak emblematikus épülete, az 1984-ben átadott Skála Metró is megújul. A felső szinteken működő irodák maradhatnak, az alsó három szint sorsa azonban egyelőre nyitott: Libri könyvesbolt, fitneszterem, kávézók, kisebb üzletek és akár mászófal is kerülhet ide, de ezekről még nincs végleges döntés. Az épület kívülről várhatóan nem változik, marad a foncsorozott napszemüvegeket idéző barna füstüveg.

Mint arról korábban is írtunk, jövő szeptemberre megújul a főváros egyik legelhasználtabb, átláthatatlanul zegzugos tere, a Nyugati tér. Az óra által meghatározott kedvelt találkozóhely körüli tér kiszélesedik, az aluljáróba vezető többszintes lépcső részben eltűnik, részben leegyszerűsödik, plusz némi zöld is megjelenik a téren, de éppen csak annyi, hogy attól az még elsősorban közlekedési csomópont maradhasson. Másodsorban viszont „többfunkciós agora jellegű tér” lesz, tehát lehet majd például épkézláb karácsonyi vásárt és koncerteket tartani rajta.

Az áruház előtti tér a TÉR_KÖZ pályázatra beadott nyertes látványterven
Az áruház előtti tér a TÉR_KÖZ pályázatra beadott nyertes látványterven
Fotó: Város-Teampannon Kft.

A terveket eredetileg a Skála Metró felkérésére a Város-Teampannon Kft. készítette, majd a VI. kerületi önkormányzat ezeknek egy némileg módosított változatát adta be a fővárosi városrehabilitációs TÉR_KÖZ pályázatra, amelyen az igényeltnél alacsonyabb összegű, 295 millió forintos támogatást nyert el. A tervek szerint a tér 2014 szeptemberére készülhet el, a korábbi hírekkel ellentétben az alacsonyabb keret miatt lényeges változtatásokra nem lesz szükség, legfeljebb „olcsóbb lesz a járólap” – tudtuk meg a projekt előkészítésében részt vevő egyik építésztől.

1984

A tér másik domináns szereplőjére, a barna füstüvegével a '80-as évek emlékét máig őrző Skála Metróra is jócskán ráfér egy ráncfelvarrás, amire úgy látszik, már nem kell sokáig várnunk. Habár az épület felső szintjein évek óta tart a fúrás-faragás, ebből a kívülállók számára nem sok derül ki, mivel a nyilvánosság számára csak az alsóbb szinteken működő kínai áruház, a másodikon lévő gyerek-szabadidőközpont, illetve az alagsori szupermarket hozzáférhető.

Az épület és egyben a Port.hu-t és a Fideliót is működtető Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, Balogh Ákos azonban nagyra törő terveket dédelget – az épületben a Libri mintakönyvesboltja és egy fitneszcenter is helyet kaphat, de egyben kulturális funkciókat is elláthat a Skála Metró, amelynek elképzelhető, hogy a neve is változni fog. Mindezt a tulajdonost képviselő dr. Szabó Zsófiától tudtuk meg a főváros és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) az épület történetét és sorsát boncolgató háromnapos eseménysorozatának egyik állomásán.

Balogh Ákos asszisztensének elmondása szerint habár az épületet bármikor könnyű lenne kiadni valamelyik fast fashion üzletláncnak, a tulajdonos szeretné, ha az épület kulturális funkciót is kapna a vélhetően megmaradó kereskedelem mellett. Természetesen „creative hub” szeretne lenni ez is, mint mostanában minden, ahova emberek mennek be alapvetően azért, hogy dolgokat vegyenek – például fitneszbérletet meg kávét valamelyik könyvbemutató vagy író-olvasó találkozó előtt. Utóbbi kombináció egyébként nem lesz egyedülálló a környéken, például pont a tér szemközti oldalán található Alexandra könyvesboltban szerveznek hasonló programokat.

Az áruház előtti tér a TÉR_KÖZ pályázatra beadott nyertes látványterven
Az áruház előtti tér a TÉR_KÖZ pályázatra beadott nyertes látványterven
Fotó: Város-Teampannon Kft.

A ma egy kínai bérlő által használt földszint és a hozzá tartozó galéria mindenképpen átalakul: itt lehetne a könyvesbolt, valamint a hozzá kapcsolódó kisebb üzletek, kávézók, és az egy creative hub esetében elmaradhatatlan pop-up office-ok is szerepelnek az ötlettárban. Az első emeleten egy fitneszterem kaphatna helyet, az aluljárószinten lévő szupermarket eladóterét pedig kibővítenék, amit a jelenleg rosszul kihasznált terek (például műszaki helyiségek) racionalizálása tenne lehetővé. A jelenleg a második emeleten működő gyerekszabadidős központ egyelőre maradhat, hosszú távú jövőjéről viszont még nem született döntés.

A fenti elképzelések azonban még rendkívül képlékenyek, mivel egyelőre tervezési fázisban van az egész átalakítás, a munkálatokat a tér felújításához fogják igazítani. Mindenesetre annyi biztosnak tűnik, hogy hamarosan vége annak a világnak, amelyben a Skála Metró egy titokzatos, múltidéző üveghéjú betonszörny, amiben az arra járók többségének fogalma sincs, hogy mi történik – a tulajdonos szeretné megnyitni az épületet és az előtte lévő teret is a közösségek számára.

Pusztuló szellem

A Nyugati tér a '70-es években komoly átalakuláson ment keresztül: ekkor rombolták le a mai buszpályaudvar helyén álló Westend hotelt, és ekkor épült meg a tér mai képét is meghatározó felüljáró, amely a Váci utat összeköti a Bajcsy-Zsilinszky úttal.

Az 1977-ben még kisebb élelmiszerboltnak tervezett, majd többszintes nagyáruházzá avanzsált Skála Metró tervezésével a MÁV a ma nehezen emészthető hagyatékkal rendelkező posztmodern építészt, Kővári Györgyöt bízta meg. Az ő nevéhez kapcsolódik többek között a Déli pályaudvar és a mára csak részlegesen megmaradt Kőbánya-Kispest metróvégállomás tervezése is. Kővári nem érhette meg a Skála Metró a tervezett átadáshoz képest három évet csúszó 1984. áprilisi megnyitóját, mivel 1982-ben meghalt.

Az épület sorsával foglalkozó Adaptív Város workshopon több építész hangsúlyozta: habár Kővári épületei ma nem tartoznak a városkép legkedveltebb elemei közé, és az anyaghasználat miatt gyorsan amortizálódtak, építészeti jelentőségük megkérdőjelezhetetlen, ezért az is elképzelhető, hogy a jövőben védett épületekké nyilvánítsák őket.

A Skála Metró története során már több átalakulást megért: 1996-ban új mozgólépcsőket szereltek be, valamint lezárták a korábban nyitott terasszal rendelkező éttermi részt. 2006-ban kiköltözött az épület felső szintjeiről a MÁV, ezzel az épület kihasználtsága 51 százalékra zuhant. Egy évvel később az egész épület Balogh Ákos tulajdona lett, aki 2011-ben elhatározta, hogy ideköltözteti a Libri-cégcsoport irodáit, ezzel a kihasználtság ismét 95 százalékra nőtt. Valamivel több mint egy évig szintén az épületben működött a 2011. januári tragikus baleset miatt bezárt West Balkán szórakozóhely is.

2010-ben zöld sávokat telepítettek az addigra meglehetősen leamortizált áruház előtti tér teraszos részeire. Ezek a zöldfelületek a nagy igénybevétel miatt gyorsan lepusztultak, ezért idén tavasszal már közös nagytakarítás keretében kellett helyrehozni őket.

Az átalakítás nem érintené az épület harmadik emelet feletti részén működő irodák életét – ez az, amiből ma kívülről keveset lehet látni. A Libri-cégcsoport két és fél évvel ezelőtt határozta el, hogy fokozatosan ide telepíti az érdekeltségébe tartozó cégek központját, mára ez a folyamat lezárult. Egy az épületben dolgozó munkatárs elmondása szerint azóta rengeteg apró fejlesztést vittek véghez a falakon belül, és mindenkinek a szívéhez nőtt a kívülről meglehetősen komor épület.

Az épület külsején nem szeretnének érdemben változtatni, attól eltekintve, hogy elbontanák a felüljáróval összekötő gyalogoshidat és az ahhoz kapcsolódó, régóta kihasználatlan teraszrészt. Marad viszont az épület arculatát meghatározó, az egyik építész szerint foncsorozott napszemüveget idéző barna füstüveg, részben esztétikai, részben anyagi megfontolásból, az üveglapok cseréje ugyanis legalább másfél-kétmilliárd forintba kerülne.