Ki viszi a hármashatárhegyi repteret?

Anyósomék kutyát szoktak sétáltatni a hármashatárhegyi reptéren, a dobermann még kilátszik a fűből, a foxi már nem

– érzékeltette az idő múlását egy helyi kapcsolatokkal rendelkező kolléga.

Fotó: Martiskó Gábor

A legkisebb, de legjobb adottságú fővárosi sportcélú sportrepülőtérnek 81 év működés után idén májusban vonta be a repülési engedélyét a légügyi hatóság. Azóta csak a madarak szálldosnak a füves pálya felett. Az engedély bevonásának az volt az oka, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az ingatlan tulajdonosa szerződést bontott a reptér üzemeltetőjével, a Műegyetem Sportrepülő Egyesülettel, ami ezt a felmondást nem fogadta el. A hatóság szerint az ingatlanvita veszélyezteti a biztonságos üzemeltetést, ezért nem lehet repülni.

A Műegyetem Sportrepülő Egyesület húsz éve üzemelteti a hármashatárhegyi repteret egy vagyonkezelési szerződés alapján, de a terület már 1933 óta leszállóhelynek számít. Komlós Vilmos repülőtérvezető szerint az értékes telek kell valakinek, ezért akarja az állam kiszorítani őket az ingatlanról. Az ellentétről röviden annyit, hogy 2013-ban derült égből villámcsapásként érkezett az egyesület részére egy levél az MNV-től, hogy nem fizettek, menjenek, amerre látnak. Ezt az egyesület bíróságon megtámadta, mivel kimaradt a vagyonkezelési szerződésben meghatározott egyeztetési fázis, jelenleg is folyik a per.

Az állam is mozgósított. Először idén március közepén a természetvédelmi hatóság emberei vizsgálták a környéket, majd kimondták, hogy az egyesület engedélytől eltérő tevékenységet, hulladékgazdálkodást végez, sőt megkárosította a természetet. Ezt arra alapozták, hogy az egyesület – többek között építési törmelékkel – feltölti a reptér gödreit. Az egyesület szerint erre korábban engedélyt kaptak. Azután érkezett a légügyi hatóság engedélymegvonása.

Az MNV korábbi közleményeiből két konkrétum körvonalazódik. Az egyik az, hogy az egyesület nem számolt el évi négymillió forinttal, amit a szerződés értelmében a terület állagmegóvására kellett fordítania, ezért a felmondás. A másik pedig egy homályos cél: a területet az MNV szeretné visszaadni a kirándulóknak. 

Fotó: Martiskó Gábor

Komlós Vilmos szerint a kerítés nélküli területen eddig is szabadon mozoghattak a kirándulók. A hiányolt elszámolásokat pedig idén év elején beadták az MNV-nek, de azóta sem kaptak választ rá.

A jelenlegi patthelyzetet az kavarta fel szerdán, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter válaszolt Staudt Gábor jobbikos parlamenti képviselő írásbeli kérdésére, amiben a képviselő azt feszegette, mi a célja az államnak a reptérrel, miért veszi el azt a sportrepülőktől. A válaszból az derül ki, hogy az államnak tulajdonképpen semmi célja sincs a területtel. Illetve az, hogy az Ultrakönnyű Repülésért Sportegyesület ideiglenes engedélyt kért 2014-re a reptér üzemeltetésére.

Megkerestük Komáromi Gábort, az Ultrakönnyű Repülésért Sportegyesület elnökét, aki elmondta: az engedélyt azért kérték, hogy legalább ők tudják használni a repteret, de még választ sem kaptak. Csak a pályát, azaz a füvet használnák, mert zsúfoltak a Budapest környéki repterek. Egyelőre nincsenek konkrét hosszabb távú terveik, homály fedi, mi lesz a későbbiekben, fogalmazott Komáromi Gábor.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!