Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Németek nyerték a BKK e-jegy-tenderét

2014.10.08. 13:29
Legalacsonyabb, mintegy 27 milliárd forintos ajánlatával a német Scheidt&Bachmann cég nyerte a BKK e-jegy-tenderét. A cég 2015 és 2017 között építi ki a 800 kaput, 10 450 érvényesítő automatát és a számítógépes központot, valamint felállítja a teljes rendszert, majd üzemelteti 5 évig. Bérlet helyett chipkártya lesz, jegy helyett okospapír.

A főváros és a BKK vezetői aláírták az elektronikus jegyrendszer kiépítéséről és üzemeltetéséről szóló szerződést a német Scheidt&Bachmann céggel. A cég összesen 27 milliárd forintért (91 millió euróért) vállalta, hogy 2017-ig kiépíti a rendszert, és 5 évig üzemelteti. A Scheidt&Bachmann gyártotta a BKK új jegy- és bérletkiadó automatáit is.

Versenyző árajánlatok:

  1. Scheidt&Bachmann 91 millió euró (44 a kiépítés, 47 az öt éves üzemeltetés)
  2. LG CNS 112 millió euró
  3. Cubic 128 millió euró
  4. Thales-Xerox 168 millió euró

A beruházást részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozza 54,5 millió euró (16,2 milliárd forint) értékben , valamint a fővárosi önkormányzat is hozzátesz ehhez 5,3 milliárd forintot. Korábbi becslések szerint a kiépítés üzemeltetés nélkül 49 millió euróba került volna, és az e-jegy elvileg 8 év alatt megtérül majd.

A szerződés alapján a nyertes vállalkozó feladata a kártyarendszer kiépítése, a szükséges informatikai háttér létrehozása, a metró- és HÉV-állomások beléptetőkapuinak kiépítése és az új jegyellenőrzési-jegykezelési rendszer minden szükséges elemének megvalósítása.

A szerződés aláírása után megkezdődik az elektronikus jegyrendszer részletes, több hónapig tartó műszaki-informatikai szállítói előkészítése, majd a tesztidőszak után először az ingyenesen utazó utasok kapnak kártyát. Ezt követi a bérlet típusú termékek kiváltása, majd ha az elektronikus kapuk és a járműfedélzeti jegykezelők cseréje megtörtént, a projekt az időlapú jegy és a díjplafon-konstrukció bevezetésével ér véget. A fejlesztésben az összes felszíni járművön új érvényesítő készülékeket szerelnek fel, valamint az összes metró- és kiemelt HÉV-állomást automatikusan működő be- és kiléptető kapuval látják el, kiépül a rendszer központi része. A rendszer teljes egészében 2017-ben váltja ki a mai papíralapú jegyeket és bérleteket, az átmeneti időszakban a két rendszer párhuzamosan működik majd.

Az elektronikus jegyrendszer működésének alapját a központi rendszer jelenti, amely nyilvántartja a kártyákat és más utasmédiákat, a termékvásárlásokat és egyenlegfeltöltéseket, elvégzi az árkalkulációt és a kapcsolódó pénzügyi elszámolásokat, valamint támogatja az új, integrált értékesítési csatornákat. A szállító feladata a rendszer összes hardver- és szoftverelemének szállítása, üzembe helyezése, teljes körű konfigurációja, tesztelése, majd átadása üzemeltetésre.

Chipkártyák, okoskártyák

Számítások szerint 1,5 millió megszemélyesített és anonim (alapvetően a rendszeres utazóknak szóló), valamint csaknem 9 millió eldobható (alapvetően a Budapestre látogatóknak szóló, rövidebb idejű felhasználást lehetővé tevő) okoskártyát bocsátanak ki az elkövetkezendő években. Ehhez új internetes felületet fejlesztenek, a BKK-automatákat integrálják az elektronikus jegyrendszerbe, bevezetik a telefonos ügyfélszolgálaton történő értékesítést, valamint kártyamegszemélyesítő géppel látnak el minden BKK-ügyfélközpontot.

A metró- és a kiemelt HÉV-állomásokra mintegy 800 automatikus be- és kiléptető kaput telepítenek, az ellenőrök pedig összesen több mint 600 új, hordozható kézi készülék segítségével végzik majd munkájukat. A szállító feladata lesz az összes állomás kapcsolódó szerelési terveinek elkészítése, a teljes hatósági engedélyeztetés, a kapuk gyártása, szállítása és kiépítése.

A rendszer része lesz a 2500 járműre (buszra, trolibuszra, villamosra) felszerelendő mintegy 10 ezer darab új érvényesítő készülék, míg a kapuval nem lezárható HÉV-állomásokra 450 állomási érvényesítő készüléket helyeznek ki. A járművek elektronikus jegyrendszerre való felkészítése a projekt legidőigényesebb része (tanulva a Futár telepítésének tapasztalataiból is), emiatt tart a beruházás mintegy 3 évig, és nyilvánvalóan csak ennek a folyamatnak a végén lehet teljesen kivezetni a mai papíralapú jegyeket.

Jön az internetes vásárlás, az új diákigazolvány elfogadása

A papírbérletet és -jegyeket felváltja egy chippel ellátott műanyag kártya. Két változata lesz a kártyáknak. A névvel és fényképpel ellátott (megszemélyesített) utazási kártya más részére nem lesz átadható, és bármilyen kedvezményes terméket (díjmentes, nyugdíjas stb.), valamint különböző bérlettípusokat is csak ezzel a megszemélyesített műanyag kártyával lehet majd vásárolni. Az anonim kártya ezzel ellentétben fényképet és nevet nem, csak egy kártyaszámot tartalmaz, ennek megfelelően mások részére átruházható, átadható majd. Ez a kártya a hozzá rendelt egyenleg terhére kizárólag jegy típusú termékek vásárlására jogosít.

A mostani bérletigazolványt felváltja egy megszemélyesített chipkártya, a papír bérletszelvény megszűnik. Hasonlóan működik majd, mint egy bankszámla, a hozzá tartozó bankkártya, illetve a pénz, ami a számlán van. A számlát a BKK fogja vezetni, a bankkártyának az utazási kártya felel meg, míg a számlán lesz nyilvántartva a bérlet. Lehetőség lesz a bérlet automatikus meghosszabbítására, vagy a kártya elvesztése esetén annak letiltására és a bérlet új kártyára való áttöltésére akár interneten keresztül is. A mai ismert bérlet típusú termékek (havi, éves stb.) megmaradnak. A diákok – a tervek szerint – az új diákigazolvány segítségével tudnak bérletet vásárolni, illetve a kártyát a rendszerben közvetlenül tudják majd használni.

Díjplafon, időalapú jegyek

A csak jeggyel utazók erre számíthatnak: szükségük lesz – anonim vagy megszemélyesített – chipkártyára, melyre előre kell pénzösszeget feltölteniük. Az eddig megszokott jegyeket felváltja az időalapú jegy, amely érvényességi idején belül (pl. 30 vagy 60 perc) korlátlan számú átszállást és utazást tesz lehetővé Budapesten, ezért minden fel-, illetve átszálláskor érvényesíteni szükséges. Bevezetik a napi költési díjplafont, amely az előre váltott napijegyeket fogja kiváltani: ha a jeggyel utazók egy napon belül meghatározott számú jegyet használnak fel, akkor aznap már többet nem von le a rendszer számlájukról. Ez azért praktikus, mert adott napon az utazás megkezdésekor nem kell eldönteni, hogy jegyet vagy napijegyet vásároljon az ügyfél: adott összegnél semmiképp nem tud többet BKK-s utazásra költeni Budapest területén. Anonim kártya vásárolható majd a BKK automatáiból, feltölteni pedig az interneten is lehet.

Azok az alkalmi utasok, akik rendszertelenül és ritkán, évente egyszer-kétszer használják a budapesti  közösségi közlekedést, és ezért nem rendelkeznek sem anonim, sem megszemélyesített kártyával, egy papíralapú okoskártya („smart paper”) használatával utazhatnak. A smart paper gyakorlatilag egy olyan időalapú jegy, amely Budapest közigazgatási határán belül az érvényességi időtartam alatt (pl. 30 vagy 60 perc) korlátlan átszállásra jogosítja tulajdonosát. Ez a jegy egyszeri használat után eldobható, hiszen újabb termék vásárlása nem lehetséges vele. A jegy az automatákból elérhető lesz.

A BKK fejlesztési tervei szerint a jelenlegi diákigazolványok alkalmasak lesznek a kedvezményjogosultság igazolására, valamint a budapesti elektronikus jegyrendszer közvetlen használatára. Sőt, az érintés nélküli bankkártya (MasterCard – PayPass, Visa – PayWave) is alkalmas lesz az elektronikus jegyrendszerben való közvetlen használatra, ahol az utazások összegét a nap végi összesítéskor vonja le majd a rendszer.

Három éve indult az előkészítés

A budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének előkészítésével, a finanszírozás biztosításával, illetve bevezetésével a fővárosi közgyűlés 2011 áprilisában bízta meg a Budapesti Közlekedési Központot. A cég 2011 végére készítette el a megvalósíthatósági előtanulmányt, a koncepciót, amelyet a közgyűlés 2012 januárjában elfogadott. A finanszírozást – szintén a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával – a BKK 2013 szeptemberére biztosította az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió eurós hitelével, majd a közgyűlés az önrészhez még 5,3 milliárd forintot szavazott meg.

A közgyűlési és banki végső jóváhagyás előtt az EBRD engedélyével 2013 februárjában indította el a BKK a bank beszerzési eljárását felhívással. Az előminősítési eljárás 2013 júniusában kezdődött, majd decemberben lezárult. A műszaki ajánlattételre vonatkozó felhívást 2014 márciusában tette közzé a BKK az előminősített pályázók részére, majd a műszaki ajánlatokat a pályázók június közepén nyújtották be. A tárgyalási folyamat júliusban zajlott le, majd a BKK a végleges műszaki és pénzügyi ajánlattételre való felhívását augusztus közepén bocsátotta ki.

A végleges ajánlatokat szeptember közepéig lehetett beadni, majd az értékelés és a banki jóváhagyás után az eredményhirdetés és a szerződéskötés ennek megfelelően 2014. október 8-án történt. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a beszerzési eljárás – a rendszer komplexitásához mérten – kifejezetten gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le, a bevezetésre tervezett három év pedig szintén megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak.

Időgép

Demszky Gábor főpolgármester 2004-ben jelentette be Aba Botonddal, a BKV akkori vezérigazgatójával közösen, hogy 2006-tól elektronikus jegyrendszer lesz a BKV járatain. Aba Botond akkor azt mondta, a teljes BKV-hálózatra kiterjedő rendszer 12-13 milliárd forintba kerül majd. A rendszerből nem lett semmi, viszont elköltöttek 180 millió forintot tanácsadókra.