Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Újrarajzolják Budapest hajléktalantérképét

BSIMO20150103003
2015.05.26. 13:51

Miután az első próbálkozást a Kúria jórészt törvénytelennek minősítette, másodszor is nekifutnak a budapesti polgármesterek a hajléktalanok megrendszabályozásának. Szerdán kerül a fővárosi közgyűlés elé az új lista azokról a budapesti közterületekről, ahonnan a kerületek ki akarják szorítani a hajléktalanokat. Zuglóban kirívóan durva törvénysértés volt, hogy 2013-ban a teljes kerületet tiltott zónává tették, itt most minden helyi tiltást eltörölnek. Máshol viszont ragaszkodnak hozzá, hogy templom, közpark, sétány, polgármesteri hivatal közelében márpedig ne legyen hajléktalan.

A Kúria lépéskényszerbe hozta a budapesti kerületeket és magát a fővárosi önkormányzatot is, miután tavaly év végén elkaszálta a fővárosi hajléktalanrendelet lelkét adó melléklet jelentős részét. Ez a melléklet az, amelyik részletesen felsorolja kerületenként, melyik közterületeken nem élhetnek hajléktalanok, vagyis hogy hol számít szabálysértésnek „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás”.

A Kúria arra jutott, hogy 10 kerület túlzásba esett 2013-ban a tiltott zónák kijelölésekor. Kimondták, hogy a szabályozásból egyértelműen ki kell tűnjék, milyen védett közérdek indokolja a hajléktalanok kitiltását az adott utcáról vagy térről, és 

a szabálysértési törvény adta felhatalmazás keretein túlnyúlik az a kerület, amelyik a területe egészéről vagy annak jelentős, összefüggő területeiről kizárja a hajléktalan embert.

A Kúria szerint a tiltott közterület lehatárolásának mindig egyértelműnek kell lennie.

Kivárták az utolsó pillanatot

A Kúria bőven hagyott időt a javításra: a döntés még decemberben született, januárban hirdették ki a Magyar Közlönyben, de a rendelet problémás részei csak május 31. határidővel semmisülnek meg. A fővárosi közgyűlés az addig hátra lévő utolsó napokban, a május 27-i ülésén fogja tárgyalni a javított változatot. Ha megszavazzák, június 1-jétől fogja leváltani az új tiltólista a régit.

Vannak olyan részek Budapesten, ahonnan a fővárosi rendelet általánosságban kitiltja a hajléktalanokat, függetlenül attól, hogy éppen melyik kerület területéről van szó. Ilyen egységesen tiltott hely például minden, ami a világörökségi terület, a BKV-megállók 50 méteres körzete, a legtöbb aluljáró, a játszóterek, óvodák, iskolák és temetők 100 méteres körzete. Korábban a rendeletnek ezzel a részével is volt problémája a Kúriának, de nem érdemi, inkább csak technikai jellegű volt a kifogás, ezt azóta Tarlósék a közgyűlésben már javították is.

Az ezen felüli tiltott területek kijelölése a kerületek ügye. A fővárosi önkormányzat nem mérlegelhet, csak beveszi a központi rendeletbe, amit a kerületek kérnek. Ezt a most elkészült előterjesztés hangsúlyozza is.

Eredetileg 14 kerület vetetett fel a rendeletbe hajléktalanoknak tiltott zónát a saját területén belül. A 14-ből 4 kerület döntésével nem volt problémája a Kúriának: a VI., a XI., a XVIII. és a XX. kerület is visszafogott volt a tilalmazásban.

Megnyílik Zugló

A 10 problémás kerületből a legmesszebb Zugló merészkedett 2013-ban, Papcsák Ferenc polgármestersége idején: lényegében a kerület egész területét tiltottá tették. Ez a húzás a Kúria szerint egyébként „kirívó” törvénysértés volt, hiszen lényegében kirekesztette a XIV. kerületi tulajdonú közterületekről a kényszerű lakhatási szegényeket”. Zugló azóta teljes fordulatot vett: most már egyáltalán nem jelölnek ki olyan közterületet, ahol tilos hajléktalanként élni. Az új polgármester, Karácsony Gergely közleménye szerint a testület többségének álláspontja ma már az, hogy

a hajléktalan emberek hatósági vegzálása nemcsak embertelen, alkotmányellenes, hanem egyszerűen értelmetlen is.

Karácsony szerint egyébként mivel a tiltás után nem lett kevesebb hajléktalan ember Zuglóban, most alaptalan attól félni, hogy az új szabályozás miatt többen lesznek.

Csak kicsúsztak az időből

A Budapest.hu-ról letölthető előterjesztés szerint Zuglón kívül a XIII. kerület és a XXII. kerület sem állt elő egyelőre új tiltólistával ahelyett, ami a Kúriának nem tetszett. Ha nem készül ilyen, akkor mivel a régi szabályozás május 31-gyel megsemmisül, az eddig tiltott részek – legalább átmenetileg – szabaddá változnak.

Eredetileg Budafok-Téténnyel és a XIII. kerülettel is az volt a gond, hogy túl sokat markoltak. A XIII. kerület kitiltotta a hajléktalanokat gyakorlatilag minden sportlétesítmény, közpark, közkert, valamint minden szociális, kulturális, egészségügyi, közhatalmi vagy államigazgatási
szerv elhelyezését szolgáló telek 100 méteres körzetéből. A XXII. kerület valamennyi lépcső, közpark, aluljáró, szociális, kulturális és sportintézmény, templom 50 méteres környékét minősíttette tiltottnak.

Az, hogy budafok-tétényi javított lista nincs a Budapest.hu-ról letölthető előterjesztésben, nem azt jelenti, hogy Zuglóhoz hasonlóan letettek volna a tilalmi zónák kijelöléséről. Inkább arról lehet szó, hogy egy kicsit kicsúsztak az időből. Tarlós István eredetileg arra kérte az érintett polgármestereket, hogy legkésőbb február 27-ig tegyék meg az új javaslatot. A XXII. kerületi képviselők viszont csak a március 5-i ülésükön tárgyaltak erről, és ekkor szavazták meg az új listájukat.

A XIII. kerületben hasonló a helyzet, csak ott még nagyobb késésben vannak. A május 28-i, csütörtöki ülésükön kerül majd elő az ügy, akkor szavaznak majd az új kerületi tiltólistáról, egy nappal azután, hogy a fővárosi közgyűlés dönt.

7 kerület azonban elkészítette a saját listájának javított verzióját, amelytől azt remélik, az már nem akadna fenn a Kúria törvényességi ellenőrzésén. Ezekről fog szavazni szerdán a fővárosi közgyűlés. 

Az új listákat elnézve és a régiekkel összehasonlítva néha alig lehet kiszúrni változást. A 7 kerületből összesen 250 közterület kerülne fel az új tiltólistára.

A II. kerület továbbra is 32 parkból, zöldfelületről tiltaná ki a hajléktalanokat. A tiltólistáról mindössze 10 közterület kerülne le, például a Napraforgó és a Temető utcai park, az Erdélyi jános tér vagy a Vasas sportpálya melletti rész a Pasaréti út és a Radna utca sarkán.

A IV. kerület, Újpest sem ijedt meg a Kúria döntésétől. 40 helyet kérnek felvetetni a tiltólistára, lényegében az összeset, ami eddig is rajta volt. A Budapest.hu-ra kitették Wintermantel Zsolt polgármester levelét, aki azzal magyarázta a hosszú  listát, hogy ők az az „egyértelműség kedvéért” felsorolták azokat is területeket is, amelyek egyébként általánosan, minden kerületben tiltottak (játszóterek környéke például). Talán ezért tűnt úgy a Kúria számára, mintha önkormányzatunk a hajléktalanok életterét túlzott mértékben korlátozta volna. Összesen 3 olyan terület található a listán, amelyet kizárólag kulturális érték vagy a közbiztonság érdekében kellett kijelölnünk” – írta Wintermantel.

A IX. kerületé, Ferencvárosé a leghosszabb lista. A IX. kerület eddig általános tiltásokkal akarta megoldani a dolgot. 50-200 méteres védőtávolsággal egy az egyben kizárta az egészségügyi intézmények, közparkok, zöldterületek és zöldfelületek környezetét, minden „átjáró és azok ki- és bejáratát”. A Kúria döntése után most úgy korrigálnának, hogy összeállítottak egy 105 tételből listát konkrét helyrajzi számokkal.

Érdemi változás nem készül Csepelen sem, egyszerűen csak az egyértelműség kedvéért pontosították, melyik helyekre gondolnak. Kőbánya 13, a XVII. kerület 29, a XVI. kerület 20 tiltott közterületet szeretne a listán látni.

A fővárosnál elkészítettek egy „előzetes hatásvizsgálat” nevű dokumentumot is, eszerint az érintett kerületek a korábbi szabályozáshoz képest összességében kevesebb olyan területet adtak meg, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek kérik minősíteni.

A hajléktalan embereknek így több olyan terület áll majd a rendelkezésükre, ahol életvitelszerűen tartózkodhatnak

– állapítják meg.

Védendő érték: a polgármesteri hivatal

A Kúria döntése miatt a kerületeknek kötelező megmondaniuk, szerintük milyen védendő közérdek indokolja a tilalmat az egyes közterületeken: a közrend, a közbiztonság, a közegészség vagy a kulturális értékek védelme. A Kúria szerint egy közterületet csak akkor és abban a mértékben lehet tiltottá tenni, ahol ezeknek az értékeknek a védelme és az életvitelszerű tartózkodással szükségképpen együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek.

Az előterjesztéshez tartozó indoklás alapján a javításra kötelezett kerületeknek most sem sikerült mindenhol tökéletesen meggyőző indokokat összeszedniük. Például ilyen érveket is találni egyes tételek mellett:

  • az ingatlan környezetében templom található
  • az ingatlanon polgármesteri hivatal és szobor is található
  • a területen összefüggő zöldfelület található
  • az ingatlan közelében gyógyszertár található
  • rekreációs célú közösségi tér
  • az ingatlanok közparkok, zöldterületek, zöldfelületek

Közérdekű munkával büntetnének

A megújuló tilalmi rendelethez tartozó előzetes hatásvizsgálat szerint a fővárosnál ilyen környezeti és egészségügyi hatásokkal számolnak:

Az életvitelszerű közterületi tartózkodás korlátozása a főváros egyes – elsősorban frekventált – közterületein javítja az utcaképet, csökkenti az otthagyott hulladékot és elősegíti a közterületeknek az adott funkció (biztonságos közlekedés, pihenés, rekreáció, stb.) céljára való használatát.   

A büntetésekre csak röviden térnek ki, számokat nem mondanak, csak annyit írnak, hogy ha valaki felszólításra nem hagyja el a tiltott zónát, a szabálysértés megvalósul, és a szabálysértési büntetés elsősorban közérdekű munka.

A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályának legfrissebb adatai szerint 2014-ben 225, 2015 első negyedévében 58 jogerősen elbírált ügy volt Budapesten „az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” címen. Ahogy nemrég részletesen megírtuk, az elmúlt néhány év statisztikái alapján úgy tűnik, hogy – ahogy sokan előre megjósolták – bírságolással nem is érdemes próbálkozni, többe került az államnak a hajléktalanok, koldusok és guberálók szabálysértési ügyeinek az intézése, mint amennyi bírságot sikerült bevasalni rajtuk az elmúlt három évben. A közmunka a legszegényebbeknél eddig nem volt jellemző büntetési forma.