Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

A ligetvédőknek nem elég a faátültetés, teljes fegyverletételt követelnek

BSZ 2405
2016.07.14. 12:18
Sághi Attila, a Liget Zrt. műszaki igazgatója egy interjúban megígérte, hogy nem vágnak ki fákat, inkább áthelyezik azokat. A ligetvédőknek több bajuk is van a nyilatkozattal, az alapvető problémájuk az, hogy nem áll le a Liget-projekt. Pedig van rá példa, hogy az átültetés működik, például a vidámparki részen az állatkert is ezt választotta, nem is tiltakoztak náluk környezetvédők. Igaz, ez akár több százmillióba kerülhet.

Körülbelül 300-400 millió forint többletköltséget okozhat majd a Városliget Zrt.-nek az a szemléletváltás, miszerint az építkezési területen található fákat inkább átültetik, mint kivágják. Az ötlet nem új, pár száz méterrel odébb, a Fővárosi Állat- és Növénykert már eleve úgy futott neki a volt vidámparki területen megkezdett építkezésnek, hogy nincs fakivágás, csak átültetés.

A ligetvédőket viszont nem hatotta meg az új hozzáállás.

„Nem tudjuk, sírjunk vagy nevessünk” – kommentálta Csák Gergely, a ligetvédők szóvivője az Indexnek a bejelentést. Azt mondta, több problémájuk is van Sághi szavaival. Egyrészt szerintük ez egy kommunikációs trükk, ugyanis a Liget Zrt. háromhavonta lenyilatkozza, hogy nem bántják majd a fákat. „A nyilatkozattal csak arról akarják meggyőzni a budapestieket, hogy hiábavaló, felesleges a tiltakozásunk, miközben meg megy a hülyítés, hogy drogos hippik vagyunk” – véli Csák.

Másrészt szakmailag nem tartják megalapozottnak az átültetésről szóló terveket. Csák Gergely azt mondta, délelőtt tartottak egy gyors egyeztetést szakértőkkel, kertészekkel, mérnökökkel, és arra jutottak, hogy az átültetés után nagyjából 1 százalék az esélye, hogy megmaradnak a fák. „Ezek fél év, egy év után meg fognak halni” – mondta. Arra, hogy történt már sikeres átültetés, például a Köztársaság téren, azt mondta, a szakemberek álláspontja ennek ellenére is az, hogy ez itt nem fog működni. Ha közben egy lakótelepnyi betont öntünk a ligetbe, akkor műszakilag kivitelezhetetlen az egész.”

Vesszen az egész projekt

A legnagyobb problémájuk a nyilatkozattal azonban az, hogy a ligetvédők, mint Csák mondja, az egész koncepció ellen tiltakoznak. „Még mindig nem fogták fel, amit három és fél éve mondunk, hogy ne legyen múzeumi negyed a Ligetből, maradjon közpark. Húsz másik hely van a városban, ahová egy múzeumi negyedet fel lehetne építeni” – érvelt Csák. Ezért nincs értelme szerinte a Baán László által meghirdetett egyeztetésnek sem, mert az is a Liget-projekten belüli tárgyalás csupán.

Maradunk, amíg a Liget-projektet le nem fújják

– összegzett Csák. A kérdésre, hogy a faátültető gépek elé is odafekszenek majd, azt mondta, majd kialakítják az álláspontjukat, hogy mi történjen, ha ezek jönnek.

Tízből három fővárosi nem is hallott róla

A Városliget használóinak 69 százaléka az Ipsos közvélemény-kutatása szerint egyetért azzal, hogy új, korszerű intézmények kerüljenek a ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik és növelik. (Az adatok értelmezéséhez érdemes hozzávenni, hogy a kérdezés még májusban volt a Városliget Zrt. megbízásából.)

Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezető igazgatója azt mondta: a 600 fős budapesti, illetve 800 fős városligeti mintán elvégzett, reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a Városliget a főváros legnépszerűbb parkja, a budapestieknek mégis csupán 71 százaléka halott az öt éve indult Liget Budapest projektről.

Baán László miniszteri biztos kiemelte: a felmérés bizonyította a tájékoztatás fontosságát. Hozzátette: a Városliget nemrég zárult tájépítészeti pályázata kiviteli terveinek kidolgozása még zajlik; ez a liget területének 93 százalékát érinti, így ott még nagyon sok változtatási lehetőség is van.

A Ligetről már több közvéleménykutatást készítettek, néha egymásnak is ellentmondó végeredménnyel.

Komáromy Gergely, az egyik ligetvédő eközben 11 óra után nem sokkal a Facebookon közölte, hogy továbbra is követelik a projekt teljes leállítását: „Egyre világosabb, hogy győzünk végül, és megvédjük a Ligetet!! A projekt vezetői már elkezdtek meghátrálni, de átlátszó ál-engedményekből, figyelemelterelő pofátlan hazugságokból nem kérünk, követeljük a teljes projekt leállítását, és a Városliget új, az emberek és a szakma véleményét tiszteletben tartó koncepcióval, KÖZPARKKÉNT történő megújítását új épületek nélkül!!" – írta.

Úgy tűnik, hogy a szombatra tervezett LMP-s fákylás felvonulást sem fújják le, legalábbis egyelőre nincs jele, hogy elmaradna a Facebookon meghirdetett esemény.

Erdő lenne park helyett

Az állatkertnél nincs fakivágás, így tüntetés sem, de a környezetbarátabb szemléletnek komoly ára van. Mint Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője lapunknak elmondta, a több tucat fa átültetésének költsége elérheti a százmillió forintot. Ez nem kevés, de Hanga szerint egy 25 milliárdos fejlesztési keretbe bele kell férnie. Minden fát átültetnek, a 30-35 cm törzsátmérőnél kisebbeket egy bérelt körásós átültető géppel tavasszal már át is helyezték.

A vastagabb fáknál több időre, nagyobb előkészítésre van szükség, ezek késő ősszel kerülnek sorra. Az állatkert által nemrég publikált videón jól látszik, hogy az átültetés nem egyszerű folyamat.

A Liget-projekt építkezésnél az állatkerti famennyiség három-négyszeresét kell majd átültetni, ami a százmilliós költséget ugyanilyen arányban növeli meg.

Az ültetőgépnek sajnos sem a Római-parton, sem a Városligetben nem fogják túl sok hasznát venni, mármint a nyilvánvaló PR-célokon túl, mondta lapunknak Bardóczi Sándor tájépítész mérnök. Mindkét helyszínen sokkal méretesebb a faállomány, mint ami átültethető. A faátültető gép ugyanis 38 cm átmérőig 93 százalékos hatékonysággal ülteti át a fákat az ezzel foglalkozó társaság tapasztalatai szerint. Csakhogy a városligeti fakataszter (innen letölthető) adatai szerint a beruházással  érintett I. és II. tömbben a közpark fáinak átlagos törzsátmérője 41 és 42 cm. A fasoroké szintén 42.

Azt nem tudni, hogy az építési területen pontosan milyen vastag fák vannak, viszont ha az átlagos törzsátmérőjük 41-42 centiméter, akkor jelentős részük lehet a 38 centiméteres határ alatt. Azok aránylag könnyen és gyorsan átültethetők. A vastagabb törzsű fákra is megvan a technológia, csak hosszabb időt igényel az előkészítésük, mint a fentebbi állatkerti videóból ki is derül.

Bardóczi szerint mindezek mellett a mintegy 600 (a Városliget Zrt. szerint azonban csak 150-200) érintett fa parkon belüli elhelyezése is kérdéseket vet fel. Ha ugyanis azt a helyszínen pótolnák, akkor csak a most fátlan nagyrét és Királydomb merülhet fel  helyszínként. Ennyi fa elhelyezése tehát megszüntetné a Ligetben a gyepfelületeket. Amelyet többek között ezek miatt hívhatunk parknak és „ligetnek”, nem pedig erdőnek. 

A fővárosban több súlyos fakivágással járó projekt is indulás előtt áll, ezek közül a római-parti gátépítés a legnagyobb. Tarlós István főpolgármester a városligeti példát látva elébe szaladt az eseményeknek, és bejelentette, hogy a főváros beruház egy faátültető gépre. A főváros kilenc éve már kipróbálta egyszer a faátültető gépet a 4-es metró János Pál pápa téri állomásának építésénél, és a tapasztalatok kedvezőek voltak. Lapunk nemrég a Főkert szakembereivel járt a helyszínen, ahol megmutatták, hogy az átültetett fák a kilenc év után élnek és virulnak.