Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Levegő Munkacsoport: A közlekedés is beleszámít a szmogba

DMOHA20170123006
2017.02.19. 12:02

A dízeljárművek kipufogógáza is jelentősen rontja a levegő minőségét, reagált Egy fűnyíró kiakaszthatja a szmogmérő állomást, a forgalom viszont alig hat rá című cikkünkre a Levegő Munkacsoport.

A környezetvédő szervezet egyeztetett az Országos Meteorológiai Intézet cikkünkben meginterjúvolt szakértőkkel, és arra jutottak, egyáltalán nem szabad lebecsülni a közlekedés hatását a levegőminőségre még a téli időszakban sem. Ennek egyik oka, hogy minél közelebb van valaki egy szennyezőforráshoz, általában annál nagyobb szennyezés éri, hiszen a légszennyező anyagok a kibocsátási helytől távolodva rohamosan hígulnak.

Tehát a nagyobb forgalmú utak mentén a közlekedési eredetű légszennyezés az átlagosnál jóval erősebben éri az embereket. Ebbe a szennyezésbe pedig beletartozik a dízeljárművek kipufogógáza, amely az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint bizonyítottan rákkeltő, és egyes összetevőire nem lehet meghatározni egészségügyi határértéket, mert még egy molekulájuk is súlyos megbetegedést idézhet elő, írták lapunknak.

A Levegő Munkacsoport szerint létezik egy másik fontos szempont, amire a hivatalos szervek nem térnek ki, hiszen ők csak a jogszabályok által előírt mérések eredményeire hivatkoznak, ezeket értékelik. Ezek a mérések pedig a szálló por (vagyis az egészségkárosító apró részecskék) tömegét mérik.  Az egészségre gyakorolt hatások szempontjából azonban sokkal fontosabb a részecskék száma és mérete. A legveszélyesebbek a legapróbb méretű részecskék, amelyeknek viszont a tömege nagyságrendekkel kisebb mint azoké a részecskéké, amelyek a tömegüket tekintve meghatározóak a hivatalosan mért adatokban.

A Levegő Munkacsoport és neves külföldi szakértők mérései szerint is a részecskeszám – egy köbcentiméterre vetítve – a sűrűn lakott területeken gyakran 10-szer-20-szor (esetenként akár 100-szor) magasabb, mint az épületektől távolabb (parkokban, erdős területeken). Külföldi mérések is azt bizonyítják, hogy a részecskeszámot tekintve a helyi források szerepe a meghatározó. Például egy forgalmas koppenhágai úton végzett, egész éves vizsgálat szerint a porszemcsék tömegét tekintve csak a 45 százalékuk származik az úton közlekedő járművekből, a részecskék számát tekintve viszont 63 százalékuk. Bár a részecskeszám mérésére és az ezzel kapcsolatos intézkedések elrendelésére semmilyen jogszabály nem kötelezi az államot, illetve az önkormányzatokat, azonban az a tény, hogy a jogszabályok csak meglehetős késéssel követik a tudományos kutatások eredményeit, nem lehet indok arra, hogy egy önkormányzat ne tegyen meg minden tőle telhetőt a lakosság egészségének megóvására.

Budapesten komoly kihívás a nitrogén-oxidok magas koncentrációja is, márpedig ezek döntő részben közlekedési eredetű szennyezőanyagok. Márpedig a különböző szennyező anyagok együttes jelenlétekor, ezek nagymértékben felerősíthetik egymás egészségkárosító hatásait.

Egyébként – amint az interjúból kiderül – a szmogriadó alatt még a részecskék tömegét tekintve is sikerült 15 százalékkal csökkenteni a szennyezettséget annak köszönhetően, hogy a megtiltották az autók viszonylag kis hányadának a közlekedését. Mégpedig minden százaléknyi koncentrációcsökkenés kevesebb megbetegedést jelent, szögezi le a zöld szervezet.