Hella
16 °C
28 °C

Levegő Munkacsoport: A közlekedés is beleszámít a szmogba

DMOHA20170123006
2017.02.19. 12:02

A dízeljárművek kipufogógáza is jelentősen rontja a levegő minőségét, reagált Egy fűnyíró kiakaszthatja a szmogmérő állomást, a forgalom viszont alig hat rá című cikkünkre a Levegő Munkacsoport.

A környezetvédő szervezet egyeztetett az Országos Meteorológiai Intézet cikkünkben meginterjúvolt szakértőkkel, és arra jutottak, egyáltalán nem szabad lebecsülni a közlekedés hatását a levegőminőségre még a téli időszakban sem. Ennek egyik oka, hogy minél közelebb van valaki egy szennyezőforráshoz, általában annál nagyobb szennyezés éri, hiszen a légszennyező anyagok a kibocsátási helytől távolodva rohamosan hígulnak.

Tehát a nagyobb forgalmú utak mentén a közlekedési eredetű légszennyezés az átlagosnál jóval erősebben éri az embereket. Ebbe a szennyezésbe pedig beletartozik a dízeljárművek kipufogógáza, amely az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint bizonyítottan rákkeltő, és egyes összetevőire nem lehet meghatározni egészségügyi határértéket, mert még egy molekulájuk is súlyos megbetegedést idézhet elő, írták lapunknak.

A Levegő Munkacsoport szerint létezik egy másik fontos szempont, amire a hivatalos szervek nem térnek ki, hiszen ők csak a jogszabályok által előírt mérések eredményeire hivatkoznak, ezeket értékelik. Ezek a mérések pedig a szálló por (vagyis az egészségkárosító apró részecskék) tömegét mérik.  Az egészségre gyakorolt hatások szempontjából azonban sokkal fontosabb a részecskék száma és mérete. A legveszélyesebbek a legapróbb méretű részecskék, amelyeknek viszont a tömege nagyságrendekkel kisebb mint azoké a részecskéké, amelyek a tömegüket tekintve meghatározóak a hivatalosan mért adatokban.

A Levegő Munkacsoport és neves külföldi szakértők mérései szerint is a részecskeszám – egy köbcentiméterre vetítve – a sűrűn lakott területeken gyakran 10-szer-20-szor (esetenként akár 100-szor) magasabb, mint az épületektől távolabb (parkokban, erdős területeken). Külföldi mérések is azt bizonyítják, hogy a részecskeszámot tekintve a helyi források szerepe a meghatározó. Például egy forgalmas koppenhágai úton végzett, egész éves vizsgálat szerint a porszemcsék tömegét tekintve csak a 45 százalékuk származik az úton közlekedő járművekből, a részecskék számát tekintve viszont 63 százalékuk. Bár a részecskeszám mérésére és az ezzel kapcsolatos intézkedések elrendelésére semmilyen jogszabály nem kötelezi az államot, illetve az önkormányzatokat, azonban az a tény, hogy a jogszabályok csak meglehetős késéssel követik a tudományos kutatások eredményeit, nem lehet indok arra, hogy egy önkormányzat ne tegyen meg minden tőle telhetőt a lakosság egészségének megóvására.

Budapesten komoly kihívás a nitrogén-oxidok magas koncentrációja is, márpedig ezek döntő részben közlekedési eredetű szennyezőanyagok. Márpedig a különböző szennyező anyagok együttes jelenlétekor, ezek nagymértékben felerősíthetik egymás egészségkárosító hatásait.

Egyébként – amint az interjúból kiderül – a szmogriadó alatt még a részecskék tömegét tekintve is sikerült 15 százalékkal csökkenteni a szennyezettséget annak köszönhetően, hogy a megtiltották az autók viszonylag kis hányadának a közlekedését. Mégpedig minden százaléknyi koncentrációcsökkenés kevesebb megbetegedést jelent, szögezi le a zöld szervezet.