Friderika
13 °C
29 °C

Ezeket bukhatja Budapest az olimpia lefújása miatt

D MTI20170104013
2017.02.28. 07:04 Módosítva: 2017-02-28 07:06:46
Miután Orbán Viktorék visszavonták a pályázatot, biztossá vált, hogy nem lesz olimpia 2024-ben Budapesten. Ez azt is jelenti, hogy teljesen átrendezik a fejlesztésre költendő pénzeket, Lázár János már be is lengette, hogy inkább vidékre költ a kormány. Most úgy néz ki, Budapest bukja a reptéri út felújítását, de velodrom, az lesz.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton egy debreceni fórumon már utalt is rá, hogy a főváros búcsúzhat a forrásoktól:

Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás, így abból a vidék fejleszthető.

– mondta az MTI szerint.

A miniszter szavait hétfőn Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár már úgy igazította ki, hogy még nem született döntés az olimpiai pályázattól való visszalépés után felszabadult pénzekről.

Ugyanakkor azt, hogy jelentős átcsoportosítás várható, már Tarlós István pénteki sajtótájékoztatóján lehetett sejteni. A főpolgármester újságírói kérdésre elmondta, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út felújítása biztosan elmarad. Ragaszkodni fog viszont négy uniós támogatású, de nem konkrétan az olimpiához kapcsolódó fejlesztéshez. 

A Tarlós-lista (ezeknek a fejlesztéseknek maradniuk kell):

  • 3-as metró felújítása
  • árvízvédelmi fejlesztések
  • P+R parkolók bővítése, építése
  • BKV-járműállománycsere

Vitézy Dávid, a BKK korábbi igazgatója Facebook-oldalán írt arról, óriási kár lenne, ha a fontos fővárosi infrastrukturális fejlesztések megfeneklenének. Még ha az olimpiai pályázat visszavonásából ez első ránézésre következhetne is, reméli, hogy nem így lesz.

A Vitézy-lista (ezeknek a fejlesztéseknek maradniuk kellene):

  • a budapesti nemzetközi reptér bekötése az országos vasúti hálózatba
  • a körvasút bevonása a város életébe a hiányzó megállók megépítésével és a kapacitás bővítésével
  • a csepeli, ráckevei hév, az elővárosi vonatok és a pesterzsébeti villamosok ma rémes belvárosi kapcsolatrendszerének fejlesztése

Bár egyelőre nincs kormányzati döntés róla, már most valószínűsíthető, hogy költségük és olimpiaspecifikusságuk miatt számos tervezett beruházás elmarad, vagy a bizonytalan távoli jövőbe csúszik.

A szinte biztos elmaradó fejlesztések listája:

  • Galvani híd (kétszer három sáv), kapcsolódó úthálózattal
  • híd a Soroksári Duna-ágon (a Galvani folytatása)
  • kerékpáros- és gyalogoshidak (Csepel szigetcsúcs, Margit-sziget, Óbudai-sziget)
  • a csepeli HÉV gyorsvillamossá alakítása, összekötése a 2-es villamossal
  • a ráckevei HÉV átalakítása (föld alá helyezése, egy részének kiváltása villamossal)
  • a kelebiai vasútvonal áthelyezése a Duna-partról (150-es számú vasútvonal korrekció)

Kissé reménytelibb azoknak a fejlesztéseknek a sorsa, amikről már korábban, az olimpia előtt is szó volt, valamint nem csak a fővárosnak hasznosak.

Bizonytalanná váló fejlesztések listája:

  • az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbítása,
  • a kisföldalatti felújítása, meghosszabbítása, járműcsere
  • a Déli összekötő vasúti híd bővítése (harmadik vágány), plusz új vasúti megállóhelyek a vonalon (S-Bahn-fejlesztés)
  • az M1-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Győr között,
  • az M7-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Balatonvilágos között

Azt gondolhatnánk, hogyha valami, akkor a megépítendő sportlétesítmények listája jelentősen megkurtul.

Csakhogy kormányhatározat született januárban arról, hogy a legtöbb létesítmény olimpia nélkül is megépül.

A Kemény Ferenc-lista (tehát ezek az olimpia nélkül is megépülnek):

  • Budapesti Xtrém Szabadidő Park, Csepel
  • Dunai Evezős Központ, Ráckevei Duna-ág, 8 ezres szlalompályával
  • Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri edzőpályák, Ferencváros és Csepel, 55 ezer néző befogadására alkalmas, az olimpia után visszabontották volna kisebbre
  • fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok, Csepel, 12 500 fős befogadóképességgel
  • Új Budapesti Teniszközpont, Csepel, 16 teniszpálya
  • Új Budapesti Velodrom, Óbuda, a volt Fővárosi Gázgyár területén
  • Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ, a Nagytétényi lőtéren
  • Nemzeti Lovas Központ, az Üllői Tangazdaság területén
  • új jégcsarnok, uszoda és futókör, Zuglóban, a Budapesti Olimpiai Központban
  • BOK Sportcsarnok, új B csarnok, a Budapesti Olimpiai Központban
  • a Népliget most is sportolásra hasznosított területének fejlesztése

Mint arról beszámoltunk, a program egyik olvasata ugyan az lehet, hogy a kormány az olimpiától függetlenül is jelentős összeget szánna sportinfrastruktúrára. A másik lehetőség azonban az, hogy az új programmal a budapesti olimpia potenciális költségeit akarták csökkenteni papíron: ha így is, úgy is megvalósul a Kemény Ferenc Program 2022-ig, akkor lehet azzal érvelni, hogy a beruházások nem az olimpiához tartoznak. Éppen ezért többen úgy gondolják, hogy a Kemény-lista biztosan rövidülni fog hamarosan.

Nincs rajta a listán az új Puskás-stadion, amit jövőre kezdenek el építeni az olimpiától függetlenül, és a jelenlegi becslések szerint 190 milliárd forintba kerül majd.