Nándor
3 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Kimondta a bíróság: tisztességtelen a BKK pótdíja

DKOKO20120228035
2017.08.16. 15:59
Ritka és meglepő ítéletet hozott nemrég a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság: elmeszelte a BKK egy megbüntetett utassal szembeni pótdíjkövetelését, mert annak mértéke 92-szerese a jegyárnak, ez pedig tisztességtelen.

Pulay Vince, az utast képviselő Dr. Illés Levente Ákos Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje lapunknak elmondta, hogy ismerősét 2015 őszén bírságolták meg a BKK ellenőrei. A közlekedési cég közel egy évig nem is törődött a büntetéssel, majd hirtelen fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett. Az elévülés kérdése már ekkor is felmerült, de az ügyvédjelöltnek volt egy további nyomós érve is a perre:

a követelés alapjául meghatározott általános szerződési feltétel ugyanis meggyőződése szerint tisztességtelen. 

A történethez hozzátartozik, hogy Pulay a per tárgyalási napja előtt két héttel olvasta az Index témában írt cikkét, ezért különösen érdekelte, hogy – figyelembe véve, hogy a BKK a perek 97%-át megnyeri – van-e esélyük a maradék 3%-ba bekerülni. Szerették volna, hogy bíróság mondja ki, hogy a BKK pótdíjszabása jogilag tisztességtelennek minősül-e.

Az eljáró bíróság a BKK pótdíját összehasonlította a parkolási pótdíjjal (ami 15 napon belüli befizetés esetén jellemzően az egy órai várakozási díj 12-14-szerese, 15 nap után pedig a 40-szerese, ráadásul nem kamatozik). Ehhez képest a BKK pótdíja már 30 napon belül 45-szörös, azon túl pedig 92-szeres fizetési kötelezettséget jelent. Ez a bíróság szerint nyilvánvalóan sérti a Polgári Törvénykönyv meghatározott pontját. Mivel pedig ez a szerződési feltétel tisztességtelensége miatt érvénytelen, a bíróság elutasította a BKK követelését.

Pulay fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a bíróság a 16000 forintos pótdíjra nem állapította meg a tisztességtelenséget, mert az ő ügyükben ez a pótdíj összeg már pont elévült, így ebben nem kellett döntenie a bíróságnak. A 32000 forintra vonatkozóan viszont megállapította a tisztességtelenséget a bíróság, ezért az utas jogi képviselői szerint a BKK-nak új pótdíjszabást kell alkotnia.

Pulay szerint az ítélet alapján a 32000 forintos követelésekre alapított perek valószínűleg az esetek többségében megnyerhetőek, és a BKK által – az immáron jogerősen is megállapított – tisztességtelen pótdíj összeg alapján megnyert perek tekintetében is érdemes lehet az újrafelvétel kérdését megvizsgálni.

Megkerestük a BKK-t is, mi az álláspontja az ítélettel kapcsolatban, valamint hogy tervezi-e a pótdíj csökkentését, a cég válaszát várjuk.

Az ügyvédi érvelést alátámasztó jogi magyarázat

Általános szerződési feltételnek (ÁSZF) minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója – azaz itt a BKK – több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Jelen esetben az utas azáltal, hogy felszáll a tömegközlekedési járműre, ráutaló magatartásával elfogadja a BKK általános szerződési feltételeit, amelyeket többek között a BKK honlapján lehet elérni, és ez az ÁSZF rendelkezik a pótdíjazásról is. Ugyanakkor a jogalkotó, tekintettel arra, hogy ezeket az ÁSZF-eket általában igen kevés ember olvassa el, szigorúan szabályozza az ÁSZF alkalmazásának feltételeit, illetve külön kitér a fogyasztó (azaz, mint egy természetes személy, aki egy vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe) és a vállalkozás közötti szerződésekre alkalmazott ÁSZF-ekre. Ennek megfelelően a Ptk. külön rendelkezik a fogyasztói szerződésekre vonatkozó tisztességtelen általános szerződési feltételekről (Ptk. 6:104. §), meghatározva, hogy mi minősül tisztességtelen általános szerződési feltételnek. A Ptk. 6:104. § (2) bekezdés j) pontja rendelkezik arról, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít.

Mindezt figyelembe véve nem érthető, hogy ha erről a Ptk. külön rendelkezik, és a BKK szolgáltatásainak igénybevétele általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) meghatározott szerződésen alapul, akkor a 350,- Ft-os jegy és a 8000-16000-32000 ezer forintos pótdíj összeg kikötése miért nem minősül tisztességtelennek általános szerződési feltételnek (45.71x-es, illetve 91,42x-es büntetés, ha a bliccelő utas nem tud a helyszínen fizetni. Ha ez nem túlzott mértékű pénzösszeg, akkor semmi sem az és kvázi felesleges a Ptk. rendelkezés).

Borítókép: Kollányi Péter / MTI