Árpád
-2 °C
4 °C

Megadobermann a szivattyúházban

IMG 2135
2018.05.18. 16:38

A Várkert Bazár előterében álló, kalandos sorsú Várkert Kioszkról/Kaszinóról már többször írtunk, de egyik legíresebb építészünk, Ybl Miklós által szivattyúháznak tervezett épület úgy tűnik, most hosszabb időre horgonyt vetett: Kreatív Ház néven közösségi térré, kulturális helyszínné avanzsált.

Ybl olyan, mint Makovecz, bármihez nyúlt, templom lett belőle

- ezt már a megnyitón mellettem ülő építész mondta. Ez nyilván arra vonatkozott, hogy a Vár vízellátásáért felelős szivattyúházat is olyan reneszánsz köntösbe építette 1905-ben az építész, hogy száz év után is érdemes belőle reprezentatív kulturális központot alakítani.

Azt pedig nem véletlen írtam, hogy ennél a funkciónál horgonyozzák le az egykori üzemi házat (majd kioszkot, majd rendszerváltás utáni kaszinót), hiszen az épület árvízkor felúszásra hajlamos volt, ezért korábban horgonyokkal kellett rögzíteni.

Mint írtuk, az 1800-as évek végén a  Várkert Bazár kialakítása  után Ybl Miklós elnyert egy másik – ahhoz szorosan kapcsolódó – megbízást is: egy gőz szivattyúház építését a Bazár és a Duna közé. Ennek a fő feladata az volt, hogy ellássa a Várkertet vízzel, például a  park nagyszerű szökőkútjait , az istállókat, a királyi lakot a konyhát stb. Ez lett a Várkert Kioszk, amit négy év munka után, 1882-ben nyitottak meg.

Amihez ma egy szekrénnyi berendezés is elég lenne, ahhoz akkoriban egy házat kellett építeni: kellettek a hatalmas gépek, a gőzt fejlesztő kazán, tárolótér a fűtéshez szükséges szénnek, szociális helyiségek a munkásoknak stb. A feladat ráadásul két szempontból is különlegesen nehéz volt:

  • számolni kellett a Duna közelsége miatt az állandó árvízveszéllyel,
  • bele kellett illeszteni az épületet a rakpart látképébe.

A feladatokat Yblék tökéletesen oldották meg. A Duna-víz zsilipeken keresztül, többszörös kavicsszűrés után a közelmúltban feltárt ciszternákban gyűlt, hogy azután a folyamatosan dolgozó gőzszivattyúk segítségével a Várba jusson. Bár a szénraktár és a gépház jó része is a pinceszintre került, olyan tökéletes volt a szigetelése (tulajdonképpen egy mesterséges mészkőtömböt hoztak létre az áradások kizárására), hogy oda nem tudott betörni a víz. 

A második kihívás sem volt könnyebb, de az eredmény ugyanolyan jó, ráadásul sokkal látványosabb lett: el kellett rejteni a több emelet magas berendezést a kéménnyel és a szénraktárral a neoreneszánsz királyi kert közvetlen szomszédságában. Ybl Miklós a széntárolót a pincébe helyezte, ahová a Duna felől lehetett berakodni. Mai szemmel egészen gyönyörű, hogy nem csak boltívek, de kupolák is rögzítik a mennyezetét annak a helynek, amit a szénlapátolókon kívül nem sokan láthattak akkoriban. Innen talicskázták át a fűtőanyagot a kazánházba. Ennek a helyiségnek a padlója a pincében volt, de a mennyezete két szinttel feljebb. Itt, a tulajdonképpeni üzemcsarnokban a galérián kis lakást alakítottak ki a dolgozóknak. Alighanem ez volt a legpazarabb kilátású üzemi munkáslakás Magyarországon.  A legszebb persze a kémény megoldása, amit egy tornyocskába rejtett el Ybl.

A technika ugyan viszonylag hamar elavult – 1905-ben kapcsolták le végleg a szivattyúkat –, de a korabeli hirdetések szerint a kávéház a kerthelyiséggel népszerű maradt. A háborúban viszont megsérült, és az állapota a szocializmus alatt tovább romlott. A privatizációval egy izraeli befektetőhöz került az épület, aki kaszinót nyitott benne, majd rendezvénytermet.

Túl jól nem mehetett a bolt, mert az elmúlt egy évtizedben szinte végig árulta a házat. 2009-ben még 4,4 milliárd forintot kért érte, 2014-ben már csak 2,5-et

Állami kezekbe kerül a Várkert Kioszk

Az épület legújabbkori története 2016-ban kezdődött, amikor korábbi izraeli tulajdonosától megvásárolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné alapítványok, méghozzá 3,3 milliárd forintért. A szervezet még ráköltött a 2017-ben kezdődő felújításra közel 1 milliárd forintot, és ezennel meg is nyithatta kapuit a Kreatív Ház. A rekonstrukciót az átadáskor így jellemezte Nagy Gábor Tamás, I. kerületi polgármester:

Megújító, fiatalos lelkületű, de értekmegőrző felújítás történt.

Az első tárlatot Szőke Gábor Miklós, a falécekből készült köztéri szobrairól (például a Fradi sasról, vagy az atlantai falkonról) ismert szobrász műveiből rendezték.

(A képekre kattintva galéria nyílik)

A kiállítás – saját szavai szerint – Szőke Gábor Miklós művészi fejlődését mutatja be, a pincéből indulva a kezdetektől, egészen az emeleten lebegő gigantikus dobermannig.

A következő kiállítás tematikája pedig a sanghaji dizájn lesz.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?