Ábrahám
17 °C
29 °C

További egy évet kell várni a budapesti e-jegyre

DSC 6276
2018.05.23. 09:36
Tizenkét év helyett várhatóan eggyel még többet csúszik a BKK elektronikus jegyrendszere, a RIGO. A több száz beléptetőkapu helyett csak egy tucatnyi áll, azok sem teljes üzemmódban működnek; a 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel három buszra; csipkártyákból pedig még egyet se adtak ki, még tesztelni sem. A beruházás befejezésének első céldátuma 2006 volt, az utolsó 2018. Már most látható, hogy ezt sem tudják tartani. De 17 milliárd forintból 5,3-at már elköltöttek.

Nem lehet azt mondani, hogy nem halad a BKK az elektronikus jegyrendszer bevezetésével. Már három buszon is található a rendszerhez tartozó érvényesítő készülék – igaz, terv szerint már ezernél is több járművön kellene lennie. Viszont jó hír, hogy a készülékek, amikkel egyelőre érvényesíteni nem lehet, jól bírják a tesztet: nem áztak be a busz belterében, nem rázkódtak szét.

Megkérdeztük ugyanis a BKK-t, milyen fázisban van a beruházás. A válasz szerint folyamatosan szerelik fel és tesztelik az elektronikus jegyrendszerhez tartozó beléptetőkapukat és jegyérvényesítő készülékeket. 

A több mint ezer buszból még csak néhány kapott jegyérvényesítőt, ezek – mint fentebb írtuk – jól bírták a változó időjárási és útminőségi körülményeket:

A december folyamán telepített –  az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt –  első autóbusz  esetében az eszközök GPS elérésének és adatkommunikációjának tesztjére került sor, a lefedettség szempontjából legkritikusabb útvonalakon (pl. Hegyvidék, szűk belvárosi utcák). Ezen kívül az autóbusz felszerelésének egyik legfontosabb célja volt, hogy a szakemberek valós üzemi körülmények között vizsgálhassák az eszközök megbízhatóságát, rázkódás elleni védelmét és az időjárási körülmények elleni tűrőképességét. Az elmúlt öt hónap során az eszközök hiba nélkül üzemeltek, egyetlen esetben sem igényeltek beavatkozást. A Deák téri beléptetőkapukon kicsit fejleszteni kellett, de az elmúlt 3 hónapban – ezalatt egymillió utas haladt át rajtuk – érdemi hiba nélkül működtek az eszközök

– számolt be a BKK a „teszteredményekről”.

Ez jó hír, a rendszer elektronikus lelkét azonban nem lehetett tesztelni. Be sincs kapcsolva, nincs ugyanis ehhez szükséges csipkártya. Még tesztverzióban sem. Pedig az első tervek szerint már 12 éve át kellett volna adni a rendszert.

Mi az utolsó ütemterv, hol tartunk?

A BKK tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat 2018. február végén foglalkozott a kérdéssel, elfogadva azt a BKK beszámolót, amiről már akkor lehetett látni, hogy az ütemtervét lehetetlen tartani:

A már eleve átütemezett menetrend szerint 2017 év végéig több mint 840 járműre kellett volna felszerelni a fedélzeti érvényesítő készülékeket, továbbá az M1-es és az M4-es metró minden, a projekt által érintett állomásán be kellett volna fejezni a beléptetőkapuk telepítését. Ebből a mai napig csak a három busz, illetve a Deák téri és közvágóhídi (H6-os HÉV) állomás lett felszerelve jegyérvényesítővel, illetve beléptetőkapuval.

Röviden: 840 jármű helyett három jármű, és 21 metróállomás helyett egy metróállomás.

A BKK azzal védekezik, hogy a jelentős késést a jogszabályok változása hozta össze:

2016-tól a projekt jelentős átütemezésére volt szükség, mert az eredeti szerződés megkötését követően a projekt lényeges elemeit érintő jogszabályok is megváltoztak, melyek hatásait az eredeti konstrukció nem volt képes kezelni. Ilyen például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek változása, amely alapvetően érintette a kártyakibocsátást és az ahhoz kapcsolódó regisztrációs folyamatokat

– írták.

Csakhogy már az átütemezett projekt is csúszik, sőt már annak városházi elfogadásakor lehetett tudni, hogy tarthatatlan. 

A kapuk a raktárban porosodnak

A legutóbbi, 2017. június 14-i ütemterv szerint 360 beléptetőkapu, 4750 fedélzeti érvényesítő készülék, 420 állomási érvényesítő készüléket kellett leszállítania a szerződéses partnernek.

A gyártó Scheidt & Bachmann eddig 169 kaputestet és 300 fedélzeti érvényesítő készüléket szállított le. Ezeket jelenleg a szállító a raktáraiban tárolja. A már leszállított, de még nem telepített készülékekért nem történt kifizetés.

BKK: Ezért RIGO a RIGO

A budapesti rendszer nevének választott RIGO szimbolizálja az elektronikus jegyrendszer előnyeit, hiszen a mozaikszó mögött a Rugalmas, Integrált, Gazdaságos Okos szavak állnak. A név ezenkívül szerethető, könnyen megjegyezhető, és erősen kötődik a magyar kultúrához, hiszen népdalainkban, verseinkben gyakran szereplő madár. A fő cél az volt, hogy az elektronikus jegyrendszer olyan nevet kapjon, amely közel áll a magyar szívhez, könnyen érthető, egyedi, nem sért senkit és utal a szolgáltatás pozitívumaira. Az elnevezés egyúttal a külföldi ügyfelek számára is kifejező: a „ri” előtag az angol „re” előtag kiejtésével megegyezően a rendszerességet, az ismétlést jelentheti, míg a „go” szótag a dinamizmusra, a haladásra utal.

Hol van a pénz?

A legutóbbi beszámoló szerint a BKK az EBRD által biztosított 17 milliárd Ft hitelből eddig 5,3 milliárd Ft-ot hívott le. Megkérdeztük azt is a BKK-tól, hogy ezt a pénzt eddig mire költötte.

Eszerint 

  • az úgynevezett 0. fázisban a projekt rendszerterveit készítette el a szállító. Itt a teljes rendszer tervezésénél nem csak az új bevezetendő alkalmazások BKK-specifikus rendszerterveit kellett elkészíteni, hanem figyelembe kellett venni a BKK által jelenleg is használt rendszerek integrálását és egyéb más szervezetek által használt, kötelezően csatlakoztatandó rendszerek kapcsolódását. Az erre költött összeg 1,912 millió euró, azaz kb. 600 millió forint.
  • az 1. projektfázisban a szállító telepítette a két georedundáns szerverközpontot, a tesztelési és oktatási környezetet, valamint átadásra kerültek a kapcsolódó back office rendszerek, szoftverek. Átadták az interfészek leírásait, az ügyfélközpontokba telepített regisztrációs és értékesítési eszközöket és kártyagravírozókat, tesztkártyákat, illetve a szoftverekhez tartozó tűzfalak és biztonsági modulokat. Az erre költött összeg 8,9 millió euró, azaz kb. 2,8 milliárd forint.
  • a 2. fázisban az MT60 kézi ellenőrző készülékeket és az azokhoz kapcsolódó szoftvert szállították, folytatódott az ügyfélközpontokban a regisztrációs és értékesítési eszközök telepítése, valamint további szoftverfejlesztések történtek. Az erre költött összeg 2,55 millió euró, azaz mintegy 800 millió forint.
  • jelenleg a 3. fázis lezárása zajlik, melynek keretében további szoftverfejlesztések történtek, valamint bővítették az MT60 készülékek memóriáját. A 3. fázis végösszege 1,88 millió euró.

Idén még 9,7 milliárd Ft-ot költene el a BKK, a tervek szerint a következő tételekre:

  • további szoftverfejlesztések (CCS, CRM, BCHS, FareGo Data, teljes e-ID fejlesztés, CCTV és kapuvezérlő és kapusor felügyelő kamerarendszer);
  • NEK és NEJP integrációval kapcsolatos feladatok elvégzése.
  • további interfacek (SAP, Pótdíj, Bank, SMS);
  • Futár-integráció,
  • jegy- és bérletkiadó automaták telepítése és integrációja az elektronikus jegyrendszerbe;
  • folytatódik az ügyfélközpontokban a regisztrációs és értékesítési eszközök telepítése;
  • oktatások lebonyolítása, tesztelési feladatok elvégzése;
  • érvényesítő készülékek és beléptetőkapuk sorozattelepítése a metró- és HÉV-állomásokon, illetve a járműveken,
  • érvényesítő készülékekhez és beléptetőkapukhoz tartozó szoftverfejlesztések.

Az idei évben kifizetendő pontos összeg a projekt előrehaladásától, a szállító és az alvállalkozók teljesítésétől, valamint az EBRD jóváhagyásának időigényétől függ.