Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ezek a fővárosi bringások forgalmi no-go zónái

bringas-no-go-zone-2-anim.gif
2018.10.02. 16:35 Módosítva: 2018-10-02 16:35:49
A kerékpáros fejlesztések egyik legfontosabb adatsora a baleseti statisztika: nyilvánvaló, hogy ahol sok a baleset, ott hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Budapesten a BKK 2016 óta végez adatgyűjtést, ez alapján összesen négy veszélyes helyszínt azonosított. A témában csak néhány kutatás készült, ám azok jóval szélesebb körben határozzák meg a veszélyes pontokat a fővárosban.

A napokban a BKK-tól azt tudakoltuk, hogy vizsgálják-e, kerékpáros szempontból hol vannak Budapest legbalesetveszélyesebb gócpontjai, és mit tesznek a veszély csökkentése érdekében. Mint kiderült, a BKK a MOL Bubi indulása után, 2016-ban készített egy speciális, kerékpáros baleseteket tartalmazó gyűjtést a 2013-2015. közötti időszakra. Az adatok alapján az alábbi négy baleseti sűrűsödési helyet azonosították:

Mint látható, a négy gócpontból két év alatt kettőt építettek át, a másik kettőben egyelőre még csak tervezik ezt. KSH-forrásból a következő helyszíneket lehet még megjelölni Budapesten, ahol legalább évi egy baleset történt.

4 baleset három év alatt:

  • Erzsébet tér - József Attila út találkozás
  • Könyves K. körút - benzinkúti behajtó (Mol)
  • Korponai út - Kőbányai út kereszteződés
  • Rónai utcai OBI-kijárat
  • Pesti út-Bujákhida u. kereszteződés

3 baleset:

  • Alkotmány u. - Hold u. kereszteződés
  • Az Árpád híd Dagály utcai felhajtója
  • Reitter F. u. - Kámfor u. kereszteződés
  • Cinkotai út - Egressy út kereszteződés

Információink szerint a fenti 9 baleseti helyszínből kettőt építettek át az elmúlt években: a Kőbányai útit és a Dagály utcait. A többi hét még várat magára. Ha az eddigi trend folytatódik, az legalább évi 7+2 súlyos balesetet jelent minden további évben. 

Az is leszűrhető a listákból, hogy a legveszélyesebb helyszíneken szinte mindenhol kétirányú bicikliút találkozik az autósok által használt úttal. Mint az majd a cikkből később kiderül, ezeknél a kerékpáros azért nem figyel, mert (hamisan) biztonságban érzi magát az elszeparált bringaúton, az autósok meg sokszor nem számítanak a védett kerékpárúton váratlan irányból érkező kerékpárosra.

A fenti helyzetet napi szinten tapasztalják az Index újságírói is a szerkesztőségbe menet az Árpád fejedelem útja - Serfőző út kereszteződésénél. A BKK-listában is szereplő gócpont egy T-alakú kereszteződés, középszigetes kerékpáros átvezetéssel, melyben a Serfőző utcán az Árpád-hídról érkező forgalom alárendelt az Árpád fejedelem útjával illetve az azzal párhuzamosan haladó kerékpárúttal szemben. Három év alatt nyolcszor ütöttek el itt kerékpárost. A fő okok a következők voltak:

  • a bringaút átvezetésének sárga burkolati jelei kopottak,
  • a kerékpárosok sokszor takarásból érkeznek,
  • az autósokat figyelmeztető táblák nehezen észrevehetők, főleg délelőtt, amikor szembe tűz a nap, 
  • sok autós a kereszteződésbe becsorogva a balról érkező közúti sávot nézi, a jobbról érkező biciklisre nem is számítva.

A megoldást szakértők szerint itt a kiemelt (sárga-vörös) bringás burkolati jelek felfestése, az egyértelműbb, jobb kitáblázottság, a Serfőző utcán érkező autósok lassítása hozná el.

Az Árpád fejedelem útja - Serfőző út kereszteződése
Az Árpád fejedelem útja - Serfőző út kereszteződése
Fotó: Németh Sz. Péter

A fenti lista a KSH statisztikái alapján állt össze, amit a rendőrség baleseti adataiból készítenek. A KSH (2012 és 2017 első félév között gyűjtött) adataiból a következő trendeket lehet kiszűrni: a kerékpáros balesetek (és kerékpáros sérültjeik) száma fokozatosan emelkedett 2012-től kezdve - négy év alatt több mint tíz százalékkal -, a baleseteknek pedig csökkenő arányban okozói a bringások (nagy átlagban a negyedüknek), valamint, hogy a kerékpáros balesetek közel fele a nyár három hónapjában történik.

A fővárosi kerékpáros balesetekről az elmúlt 12 évben három átfogó tanulmány készült. Az elsőt a Metróber készítette 2010-ben. A tanulmány a vizsgált 2006-2009-ig terjedő baleseti helyszínek számítógépes feldolgozását követően 10 nagyobb gócpontot különböztetett meg. 

A Metróber-anyag végeredményét beemelte tanulmányába Felföldi Péter, aki diplomamunkájában két évnyi (2011-2012) rendőrségi baleseti jelentést nézett végig, és szűrt le kerékpáros résztvevő, helyszín, időpont és baleseti okok alapján. Eszerint a tíz legbalesetveszélyesebb fővárosi helyszín 2010-ben ez volt:

  1. Kőbányai út – Liget tér: A vizsgálat tíz balesetet említett a feldolgozott négy évnyi (2006-2009) anyagból. A Korponai út – Liget tér csomópontjában lévő kerékpáros átvezetésen Felföldi (2011-2012-es) gyűjtése szerint is négy baleset történt két év alatt, és 2013-ban is volt már ott kerékpáros-gépjármű konfliktus. (A csomópont azóta átépült, biztonságosabb lett.)
  2. Mogyoródi út – Mexikói út: A Metróber-vizsgálat nyolc esetet különböztetett meg ebben a csomópontban, Felföldi vizsgálati időszakja alatt viszont csak egy baleset történt. Az is elsőbbség meg nem adása személygépkocsi részéről csakúgy, mint a Metróber-vizsgálat esetei.
  3. Döbrentei tér, alsó rakparti autós felhajtó-rakparti kerékpárút kereszteződése: A Metróber-mérés hat esetet különböztetett meg a Döbrentei térnél. Felföldi szintén hat esettel találkozott, ez azt jelenti, hogy a balesetek sűrűsödtek. 
  4. Hungária krt. – Stefánia út – Mogyoródi út: A Metróber-mérés öt esetet különböztet meg a csomópontban, Felföldi a kicsit tágabb környezetben három esetet talált. 
  5. Goldmann György tér – Pázmány Péter sétány: A Metróber-mérés hat esetet különböztet meg a területen. Felföldi hét esetet számolt össze abban a csomópontban, és mind a hét esetben a Petőfi-híd Pest felé vezető hídpályájára való felkanyarodás során ütötte el az autós a kerékpárúton dél felé haladó kerékpárost. (A csomópont tavaly itt is átépült, biztonságosabb lett.)
  6. Andrássy út – Csengery utca: A Metróber-mérés hat esetet különböztet meg a csomópontban, és még számos másik esetet elszórva a belső Andrássy úton. Felföldi adatai között nem szerepel baleset a csomópontban. 
  7. Hősök tere – Dózsa György út: A Metróber-mérés 13 esetet különböztetett meg a 2006-2009-ig terjedő időszakban oly módon, hogy viszonylag tágan értelmezte a Hősök tere környékét. Ilyen méretű vizsgálható területen Felföldi hat esetet talált.
  8. Hungária körút – Salgótarjáni utca. A Metróber-mérés hat esetet különböztetett meg, Felföldi adatai között öt volt, de azok egyike sem függ össze a csomóponttal. 
  9. Baross utca – József körút: A Metróber-mérés a 2006-2009-es időszak alatt 6 balesetet állapított meg a csomópontban, Felföldi adataiban kétszer szerepel a csomópont, abból egyszer gyalogoselütéses, segítségnyújtás elmulasztásával járó, másodszor egy villamost megkarcoló esetben, egyik sem nevezhető az infrastruktúra, vagy a forgalomtechnikai kialakítás hibájának.
  10. Üllői út – József körút: A Metróber-mérés öt esetet különböztetett meg baleseteket a négy év alatt a csomópontban. Felföldi adatai között egy Üllői út-József körút, illetve egy Üllői út-Ferenc körút baleset szerepel. 

Felföldi saját gyűjtése alapján öt plusz helyszínt nevez meg, ahol baleseti szempontból kedvezőtlen a helyzet:

  1. Stefánia úti S-kanyar: Két év alatt öt sérüléses baleset történt, amiből kettő kerékpáros-kerékpáros ütközés volt. 
  2. Könyves Kálmán körút – Praktiker: Ennél a kapubejárónál négy baleset történt a 2011-2012-es évek folyamán. 
  3. Üllői út: A 15,5 kilométer hosszú Üllői úton gócpont-jelleget Felföldi adatgyűjtése sem mutatott ki, de a teljes vonalon 17 baleset történt. Ez nem is csoda, hiszen a forgalmas úton kevés a kerékpáros infrastruktúra.
  4. Bartók Béla út: A Tétényi úttól a Gellért térig a vizsgálat idején nem volt kerékpáros létesítmény, 9 baleset ezen a két kilométeres szakaszon történt. A Bartók Béla út belső részére hosszas vita után tavaly megépült a kerékpárút. 
  5. Mogyoródi út: A 3,8 kilométeres szakaszon két év alatt nyolc baleset történt. A 760 méter hosszú, Mexikói út és Róna utca közti útszakaszon sűrűsödtek össze főleg a balesetek: itt összesen öt történt. Ezen a helyszínen volt a legmagasabb baleseti sűrűség. 

A felsorolt 10+5 baleseti gócpontból kettőt alakított át a BKK az elmúlt években.

Igazából nincs is gócpont, csak sűrűsödés

Felföldi a kutatások eredményeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a Metróber négy évnyi adatot dolgozott fel, még így is csak olyan gócpontokat tudott a vizsgálat végén felmutatni, ahol az 5-10 körüli nagyságrendben mozogtak az esetszámok, azaz véleménye szerint nem lehet igazán markáns kerékpáros baleseti gócpontokat találni Budapesten. 

Felföldi kutatásának egyik fő megállapítása, hogy Budapesten nem sorolható a balesetek nagy része gócpontokba. Helyenként sűrűsödéseket mutatnak, de alapvetően véletlenszerűek a balesetek. 

A kutatás emellett a következő nagyon fontos jelenségekre mutatott rá:

Bár sokan azt gondolják, hogy a külön kerékpárút vagy az osztott gyalogos-kerékpárút a legbiztonságosabb terület a bringázásra,

a baleseti statisztika szerint ez nem így van.

Kerékpáros csomóponti átvezetésben (tehát ott, ahol például a járdán, járda mellett vezetett kerékpárút keresztezi a bekötő utat) 119 esetben történt baleset 2011-12-ben. Ez messze a legtöbb a kerékpáros létesítményeken történő balesetek közül (az összesnek majdnem a fele), és jellemzően abból származott, hogy a kerékpárosoknak nem adták meg az elsőbbséget. Az átvezetésekben történt balesetek 70 százalékában a (figyelmetlenül bekanyarodó) személygépjármű a feltételezett okozó. 

Osztott gyalog-kerékpárúton (amit tehát kerékpárosok és gyalogosok egyaránt használnak) 56 esetben történt baleset, második leggyakrabban itt történtek balesetek. A közúton kevésbé rossz a helyzet.

A kerékpárosok főleg azért félnek lemenni a közútra, mert tartanak az őket kicentiző autósoktól, vagy attól hogy hátulról beléjük futnak. Ez egyfelől előfordul, másfelől tényleg ijesztő lehet, de a belőlük származó balesetek száma nem túl nagy. Két év alatt 14 esetben történt utoléréses baleset gépjármű részéről, és 12 esetben származott centizésből baleset, írja tanulmányában Felföldi. 

Felföldi szerint ezekből az adatokból látható, hogy amennyiben az életkori és technikai feltételek fennállnak,

a kerékpárosnak biztonságosabb az úttesten közlekedni.

A tanulmány rámutat, hogy a járdán a gyalogosok pont olyan típusú baleseteket szenvednek el, mint amilyenektől a bringások a közúton félnek.

Jogosítvány? Van.

A kerékpárosok, és személygépkocsik közötti balesetekben 53,6 százalékban az autós volt az okozó. Amikor a helyszínelés során szó volt arról, hogy van-e jogosítványa a kerékpárosnak, kiderült: a többség rendelkezett vezetői engedéllyel. (352 esetben volt, 74 esetben nem volt.) Tehát az arányokból látszik: tévhit az, hogy a kerékpárosoknak jellemzően nincs jogosítványa (ezért nem ismeri a KRESZ-t), ugyanis ötször többnek van, mint ahánynak nincs.

A Közlekedéstudományi Szemle 2015 júniusi számában még egy fontos tanulmány jelent meg a témában Glász Attila és Dr. Juhász János tollából. Ebben a 2011-12-13-as év baleseti statisztikáját elemezve jutottak arra, hogy a három év összes balesetének 18042 résztvevőjéből, 1412 volt a kerékpáros résztvevő, azaz a résztvevők 7,8% volt kerékpáros. A baleset feltételezett okozói között szintén 7,7%-ot képviseltek a kerékpárosok, azaz számarányuknak megfelelőt.

A vizsgált három évben Budapesten a súlyos és könnyű kerékpáros balesetek nagyobb része a belvárosban történt, külvárosi területen a Szentendrei út, a Hűvösvölgyi út, az Üllői út, és a Nagytétényi út volt gyakoribb baleseti helyszín. 

A belvárosban a Nagykörút pesti szakaszán, a Bartók Béla út-Szabadság híd-Kiskörút-Bajcsy-Zsilinszky út tengelyen, a Nyugati pályaudvar térségében, a Blaha Lujza téren, a Kálvin, valamint a Deák téren regisztráltak több balesetet. A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy mivel kevés az átfogó forgalmi adat a kerékpárosokról, ezért a baleseteket nem lehetett az adott helyszínen tapasztalható forgalomnagyságokhoz arányosítani.

Emellett sok baleset történt a Rákóczi hídtól az Árpád hídig a budai és pesti hídfőkben, a Krisztina körúton (az Attila út és Déli pályaudvar között), a Könyves Kálmán körút - üllői út csomópontban, a Hungária körút - Salgótarjáni út, és a Hungária körút - Thököly út kereszteződésben, valamint a Kőbányai út végében (a Liget térnél).

Borítókép: Aradi László/Index

Nincs másik valóság, nincs másik Index.
Támogasd a fennmaradásunkat!

https://index.hu/tamogatas