Pornókönyvből, Szent Orbán-képből és sorozatgyilkos szobrából készültek az Indexes szerzők műalkotásai

2019.06.27. 14:02

Négy szerkesztőségi irodában 19 évet töltöttem el eddig az Indexszel, úgyhogy tudományos megalapozottsággal állíthatom:

ha nagyszámú újságíró jelentős időt tölt el egy helyen, akkor a sajtótermékek, belépőkártyák, poszterek, pizzás dobozok, kampányajándékok és gumicsizmák úgy halmozódnak fel a környezetükben, hogy azok egy idő után sajátos műalkotásokká állnak össze.

A folyamat észrevétlenül zajlik, mert a tornyokban álló kacatok eltakarják a kialakuló műveket, másrészt pedig amúgy sem nagyon néz fel senki a képernyőjéből.

De most, hogy költözünk, és darabjaira bontjuk a szerkesztőséget, hirtelen feltárulnak e csodás kaleidoszkóp (a.k.a. disznóól) izgalmasabb szegletei. Ismerkedjenek meg organikus műalkotásaink legjobbjaival, mielőtt a költöztetők darabokra szedik azokat.

Pat Bateman találkozása Szent Orbán Viktorral

A mű jól mutatja a szerkesztőségi szoborcsoportok kialakulásának folyamatát. Az Amerikai pszicho a szociális kérdések iránt fogékony Janecskó Kata kedvenc könyve. Az újságíró ennek apropóján hozta be a szerkesztőségbe a pszichopata gyilkos húsvágóbárdos szobrát. Az esemény után évekkel készült el a Jézus születését a magyar parlament alakjaival elmesélő bábfilmünk, amelynek bábjai aztán ismeretlen utakon szétszóródtak a szerkesztőségben. Orbán Viktor történetesen Pat Bateman mellett kötött ki, egy nyomtatópatronos dobozba tűzve. A két alak a rejtélyesen melléjük került autós bikakábellel azonban olyan erős jelentésű művé állt össze, ami valószínűleg magas áron menne el a Sotheby'snél is, ha éppen nem szednénk szét az egészet, hogy elemeit költöztetős dobozokba pakoljuk.

Kereszténység és a pornóvilág

Jelen sorok szerzője még 2009-ben, a most elhagyni készült irodába költözve kapott új asztalt, amelyhez azonban nem járt monitortartó. Mivel tudtam, hogy az ergonomikus munkakörnyezetben a monitort nem célszerű lehajtott fejjel nézni, ideiglenesen a monitor alá raktam a környezetemben talált két vastagabb könyvet. Néhány perc múlva vettem észre, hogy az élet milyen sajátos esszenciája materializálódott véletlenül az asztalomon. Tudtam persze, hogy efemer műről van szó, hiszen hamarosan megérkezik a monitortartóm. Most 10 évvel később már látszik, hogy ez nem történt meg, úgyhogy a térinstallációt átviszem az új szerkesztőségbe, ahol állítólag már vár a 10 éve kért állvány.

Riszpekt ház Emlékfal

A Riszpekt ház az Index népszerű parlamenti sorozata volt, amíg Tamás Bence és Plankó Gergő át nem ment a 444-be. A Nagy Szakítás előtti években azonban a két szerkesztő egy dohányfüsttel és ételmaradékokkal teli szobában tervezte és szerkesztette az epizódokat. Költözésük után kiszellőztettünk, és ekkor tárult fel irodájuk falán ez a pannó, az egyes adások munkafázisait rögzítő képekkel. A legtöbb elem jelentésének feltárása még a költözés óráiban is tart, így az utókor valószínűleg már sosem tud meg annál többet, mint hogy TBG remekül rajzol.

Marxon ülő Mészáros Lőrinc-persely

A gazdaság rovatban a véletlen két nagy kommunista szobrát sodorta egymásra, hogy az rögtön önálló kisplasztikává nemesüljön. Érdekes gondolatkísérletekre ad alkalmat, hogy a műalkotás posztamensét egy olyan figura adja, aki a burzsoázia vagyonát akarta elvenni, hogy szétossza a nép közt, miközben a figurális megjelenítést az az alak kapta meg, aki a nép vagyonát gyűjti be, hogy aztán szétossza néhány neoburzsoá közt. A jelentésrétegeket bővíti, hogy a szobor mindkét eleme perselyként funkcionál.   

Budapesti retroszellemvasút

Emlékeznek még arra, amikor Rogán Antal nem gyűlöletkampányok levezényléséről és Rogán Ciliről, hanem ötödik kerületi polgármesterkedéséről volt ismert? Vagy amikor még tényező volt Horváth Csaba és Vitézy Dávid? Ennek az időszaknak állít emléket a Tenczer Gábor Budapest-felelős asztala mögötti kollázs. Az újságíró ezekben a legendás időkben forgatott szellemvasutas videót az akkor még releváns szereplőkkel. A mű üzenete, hogy a főszereplő, Tarlós István azóta is a főmutáns szerepét játssza, miközben a mellékszerepeket újraosztották. A kollázs jelentését egy Kétfarkú kutyapárt matrica, a már említett bábfilm egy másik Orbán-figurája, továbbá üres sörösüvegek erősítik.

Az ukrán szeparatista majom találkozása Szent Szájerrel fél-Habonykor

A szürrealista szoborcsoport alapját képező majom egy félreértés révén került a szerkesztőségbe. E cikk szerzőjét még 2012-ben megragadta a torontói Ikeában talált, irhakabátos majom történetében rejlő poézis, ezért számos cikket közölt és posztolt a témában. Bakró Photosop Ferenc kollégánk félreértve a helyzetet úgy vélte, a szerző simán a majmokat kedveli, ezért két éven keresztül kitartóan posztolt photoshoppolt majmos fotókat a Facebookomra. Az eredmény? Minden ismerősöm és barátom úgy gondolta, imádom a majmokat, és záporozni kezdtek rám a majmos ajándékok. Így került hozzám ez a megdöbbentően élethű majom. Innentől már egyenes a műtörténet.

Valaki a fejébe nyomta a Sziget fesztiválra beúszós videónkon használt rohamsisakot, amit a donyecki oroszbarát fegyveresektől kapott fekete-narancs szalaggal egészítettem ki. Később egy ismeretlen szerző a kezébe nyomta Szent Szájert. Az alkotást a félholdként tündöklő Habony Árpád, egy halott ufó és egy 1959-es Népszabadság teszi teljessé.

Választási kollázsfal

A politika rovat falán kialakuló kollázs alapját a legkülönbözőbb választások teremtették meg: Falus Ferenc legendás kampánya, az amerikai elnökválasztás, az index szerkesztőségi bizottsági választása a Manneken Pis-figuraként kampányoló Szabó Zoltánnal volt az alap. Ebbe aztán szervesen illeszkedett a Hülye járások plakátja, egy kubista festmény, és Fenyő Miki megsárgult címlapképe. A kollázs egy boros díszdoboz, két kézműves sörös karton, egy kiürült tortás doboz, egy soha ki nem bontott A4-es boríték, és néhány könyv révén válik teljes egésszé.

Senki Földje

Az Index szerkesztőségének unikális műalkotása több művészünk egyidejű, és megfeszített figyelmetlenségének terméke. A legtöbb újságíró valószínűleg még most sem tudja, hogy a monitorok által közbezárt, és sosem vizsgált terekben egy évtized tárgyai álltak össze izgalmas kordokumentummá. A rétegzett alkotás jelentőségét növeli, hogy egyúttal itt találhatóak meg azok a fülhallgatók, jegyzetek vagy szemüvegek, amiket egy ideig kétségbe esetten keresett a tulajdonosa. A fotón látható mű elárulja, hogy a körben ülők egyikének van kisgyereke (plüssállat), valamikor foglalkoztatta az egészséges életmód (zöld tea), kapcsolatban állt az RTL-el (bontatlan boríték), és volt valamilyen fontos teendője (post-it).

Mindez azonban már a múlté. Alkotótáborunk hamarosan új műteremben folytatja művészi tevékenységét. Maradjanak velünk.