5-ös metró Kaszásdűlőről Csepelre, villamos az Erzsébet hídon, fogas a Moszkva téren. 2020-ig terveztek.
A kormány szerdai döntése szerint százezer forintig terjedő bírsággal sújtható az az autós, aki megszegi a szmogriadó idején elrendelt korlátozásokat. A helyhez kötött légszennyezők (például üzemek) ugyanezért 500 ezer forintig terjedő bírságot fizethetnek.
A kormányrendelet megváltozásával kapcsolatban a fővárosi önkormányzatnak is módosítani kellett a szmogriadó-rendeletet. A módosításról csütörtök este döntött a fővárosi közgyűlés.
A bírság meghatározása mellett több fontos változás lesz a kormányrendelet alapján. Így például a rendszám alapú forgalomkorlátozás szálló por esetében nem 24 órán keresztül tart majd, hanem csak reggel hattól este tízig. (Ha ózonszennyezés miatt rendelik el, akkor 10 órától 18 óráig.)
Kettő helyett a jövőben három mérőállomás adatai alapján kell elrendelni a riadót, ha azoknál egy időben meghaladja a küszöbértéket a mért légszennyező anyag koncentrációja. Finomítás, hogy a főpolgármesternek a szmogriadó elrendelése előtt konzultálnia kell a környezetvédelmi és közlekedési hatóságokkal.
Számos járművet mentesít a rendelet hatálya alól a főváros. Eszerint a taxikra, a volánbuszokra, a vérellátókra, a halottszállítókra, az úttisztítókra, a közműhiba-elhárítókra, az élelmiszerellenőrökre, a magán-állatorvosokra, az ÁNTSZ, a közterület-felügyelet, a posta járműveire nem vonatkozik a korlátozás.
A főpolgármester a módosítás szerint ezentúl elrendelheti a helyhez kötött légszennyezők (üzemek) leállítását is. Emellett felkérheti az autósokat a dízel üzemű járművek leállítására, vagy ózonriadó alatt a benzinkutak 10-18 közötti bezárását.
BKV-sztrájk lehet februárban, miután a HÉV kiszervezésének és a vállalat átalakításának leállítását követelő 11 szakszervezet és a munkáltató között szerdán sem született megegyezés, közölte Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnökhelyettese. Az érdekképviseleti vezető elmondta, hogy hamarosan elkezdődnek a szakszervezetek között az egyeztetések az esetleges februári munkabeszüntetésről, ami elsősorban a kötöttpályás ágazatokat érintené.
A szakszervezetek attól tartanak, hogy a HÉV kiszervezésével csökken majd az állam által nyújtott normatív támogatás összege, mivel azt a teljesítmény arányához kötik, sőt a helyi érdekű vasútból származó bevételektől is elesne a cég. A munkáltató a tárgyalások alatt egyébként nem tudta megmondani, mennyi dolgozója van a HÉV-nek és az üzletág esetleges kiszervezése után mennyien dolgoznának ott, és milyen munkakörben, tette hozzá Gulyás Attila.
Az érdekképviseletek úgy vélik, attól, hogy holdinggá alakulna a BKV, nem feltétlenül lesz eredményes a gazdálkodása, viszont sokak állása kerülhet veszélybe. Ezért hatástanulmányokat, illetve az eredményes gazdálkodáshoz szükséges foglalkoztatás fenntartását kérik, mondta az elnökhelyettes.
Kedden éjfél előtt megérkezett az új Alstom metrószerelvények első két kocsija a BKV VJSZ Kft. Fehér úti telephelyére. A kocsik a 2-es metró vonalán váltják le a régi orosz metrókocsikat, a 4-es vonalra hasonló, de automata járművek érkeznek később.
Az első szmogriadó napokban összegzett tapasztalatai szerint a páros-páratlan rendszámokra vonatkozó korlátozás sok autósnál kiverte a biztosítékot: több tucat szervezet és magánszemély követelt mentességet a rendelet hatálya alól.
A mezőgazdasági szakigazgatási hivatal például a romlott hús okozta vészhelyzetre, a gázkészülék szervizek gázproblémákra, a gyógyszer-nagykereskedések a gyógyszerellátásra, az állatorvosok a beteg állatokra hivatkozva kérnek mentességet.
Szintén mentességet kértek az autókölcsönzők, a kórházakat és iskolákat ellátó szállítók, a kötbéres szerződésű fuvarozók, a taxisok, a tűzoltók a magánjárműveikre, a minisztériumok tisztviselői vagy a MÁV a szolgálati gépkocsikra.
A magánszemélyek közül van, aki az aznapra szóló kórházi beutalóra hivatkozik, a mozgáskorlátozottakat szállítók is mentességet kérnek. Egy környezettudatos budai polgár, akinek egy nagy dízelterepjárója és egy kisebb benzines kocsija van (az egyik páros, a másik páratlan rendszámmal), az utóbbira kért mentességet, mondván, hogy így nem kell a környezetszennyezőbb járművel bemennie a városba.
Körülbelül egy héttel az első szmogriadó után szinte minden budapesti hallott a légszennyezés csökkentése érdekében bevezetett intézkedésekről a Medián friss közvélemény-kutatása szerint. A fővárosiak 96 százaléka tudta, hogy korlátozták a gépjármű forgalmat és egynegyede a szmogriadó egyéb intézkedéseit is fel tudta sorolni.
A nagy többség helyeselte is a riadó bevezetését – még ha a konkrét megvalósítással voltak is problémáik – és általában véve szinten mindenki egyetértett azzal, hogy a levegő tisztasága fontosabb a közlekedés zavartalanságánál.
A tettek azonban nem mindig voltak összhangban a szavakkal. A budapestiek becslése szerint csupán minden ötödik autós tartotta be a korlátozásokat, vagy azért, mert nem tudta máshogyan megoldani a közlekedést (43 százalék szerint főleg ezzel magyarázható a szabályok megsértése), vagy egyszerűen azért, mert tudták, hogy úgysem fogják megbüntetni őket (szintén 43 százalék).
Kedvezőbb a kép, ha arról kérdezzük az embereket, hogy ők személy szerint hogy jártak el. Persze a válaszadók hajalmosak lehetnek arra, hogy a valóságosnál jobb színben tüntessék fel magukat a kérdezőbiztosok előtt, de még így is többen voltak olyanok, akik bevallották, hogy a korlátozás ellenére is használták az autójukat, mint azok, akik az állították, hogy betartották a szabályokat.
Ezek szerint tehát az autóval közlekedők közel fele tartotta be a szmogriadó rendelkezéseit, ami egyébként összhangban van forgalomszámlálási eredményekkel is. Bárhogy is tettek az autósok, az esetleges büntetés nem nagyon befolyásolta a döntésüket.
A korlátozást betartók elsősorban a levegő tisztasága érdekében tették félre az autójukat, míg a „szabálysértők” túlnyomó többsége (92 százalék) arra hivatkozott, hogy nem tudta másképpen megoldani a közlekedést – csupán 7 százalék mondta azt, hogy úgysem büntettek érte.
Pedig azt szinte minden kérdezett (96 százalék) tudta, hogy a rendőrség nem büntetheti meg a korlátozások megszegőit. Éppen ezért is lehet, hogy a fővárosiak túlnyomó többsége fontosnak tartaná a szmogriadóval kapcsolatos jogszabályok összehangolását.
Azzal szinte mindenki (87 százalék) egyetért, hogy az egész országban egységesen szabályozzák a büntetéseket, azzal viszont valamivel kevesebben (63 százalék), hogy a rendőrség büntethesse meg azokat, akik nem tartják be a szmogriadóban elrendelt korlátozásokat.
Ez utóbbit persze főleg az autóval naponta közlekedők nem szeretnék, és ők voltak azok is, akik leginkább bírálták a szmogriadó bevezetését. Nagyjából ugyanakkora (20 százalékos) csoportot tesznek ki azok is, akiknek a családjában van tüdőbeteg: ők érthető módon az átlagnál nagyobb arányban támogatták a szigorításokat és a szmogriadó bevezetését.
A felmérést a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából 2009. január 18-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Budapest felnőtt népességét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság nem, életkor, iskolai végzettség és kerület szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.
Sokan azt hitték, hidat építenek titokban, de Dél-Budán még legalább öt évet kell várni új hídra.
Az alagútépítő BAMCO konzorcium az Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly december közepén megadott jóváhagyásának birtokában az északi pajzzsal - az ünnepekre tekintettel - január elején indult el és a hónap közepére elérte a Szent Gellért téri állomáshoz kapcsolódó peronalagutat.
A déli pajzs ezt követően kezdhette meg a budai oldal utolsó szakaszának építését a - megépítési módja miatt korábban vitát kiváltó, de mára jóváhagyott és utólagos felbővítéssel épülő - vasúti átkötő alagút hosszában.
A peronalagútba várhatóan február második felében törhet majd be a déli pajzs, aztán a vállalkozó betolja majd őket az állomásba, előtte azonban be kell fejeznie az állomás és a peronalagutak belső falazatát, a felszíni épületek állagmegóvása érdekében.
A jelenleg folyó párhuzamos munkálatokkal hamarosan befejeződik a budai oldali alagútépítés, azaz a pajzsok útjuk feléhez közelednek. Tavasszal a Duna alatt, majd a pesti oldalon folytatódik az alagútépítés.
A 7,5 kilométeres szakasz pesti felén is nyilvánvalóan többször lesz majd olyan, hogy átmenetileg leállnak, majd újraindulnak a pajzsok, ahogy azt az építkezés menete, illetve a választott technológia megkívánja.
A támogatás jelentős részét a 4-es metró viszi el.
Ismét komolyabb forgalomkorlátozások lesznek hétfőtől szerdáig, a Belvárosban nagy közlekedési dugók alakulhatnak ki.
Műszaki hiba miatt egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elérni a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság segélyhívó számát, a 105-öt. Molnár Péter, a tűzoltóság szóvivője azt kéri, hogy akiknek segítségre van szükségük, átmenetileg a mentők 104-es vagy a rendőrség 107-es telefonszámát hívják. A hiba kijavításán már dolgoznak a szakemberek.
A főváros bevételei reálértéken csökkentek, miközben egy csomó beruházási kötelezettséget kell teljesítenie.
Az Indexet a politikus környezetéből úgy tájékoztatták, hogy Hagyó Miklósnak az utóbbi időben krónikus orr-, arcüreg- és fülgyulladása volt. Emiatt rosszul hallott és nehezen vett levegőt.
Az orvosok az elmúlt napokban csillapították a gyulladásokat, és hogy ne térjenek vissza, orrpolip-műtétet hajtottak végre rajta. A főpolgármester-helyettes várhatóan a jövő héten állhat újra munkába, addig Horváth Csaba főpolgármester-helyettes társa helyettesíti.
A kerületi MSZP-s és SZDSZ-es képviselőket hűtlen kezeléssel gyanúsítja az ügyészség.
A szociális bolthálózat első üzlete nyílt meg kedden a Ferencvárosban a Magosz és a IX. kerületi önkormányzat összefogásával. A kisboltban magyar termelők zöldségeit és gyümölcseit árulják kedvező áron. A Balázs Béla utca 7/b szám alatt eddig is kisbolt működött, de most az üzlet egyik felében kialakított zöldségespulton magyar gazdák termékeit árulják: almát, krumplit, hagymát, mézet, tojást, paradicsomot, paprikát és savanyúságot.
A kezdeményezés lényege, hogy a magyar gazdák piachoz juthatnak a hálózat boltjaiban és a kispénzű emberek is jól járnak, hiszen a jó minőségű árut kedvező áron kapják meg. A boltokat üzemeltető kisvállalkozások is lehetőséget kapnak, hogy forgalmuk emelkedjen - mondta Bácskai János, a IX. kerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje.

Országos kiterjedésű bolthálózatot szeretnének létrehozni, és remélik, hogy más önkormányzatok is csatlakozni fognak a Magosz kezdeményezéséhez. A következő üzletet Balmazújvárosban nyitják meg, majd ismét Budapesten, Zuglóban - mondta Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója.
Bácskai János szerint már más IX. kerületi boltok is érdeklődtek a kezdeményezés iránt. Elmondta, hogy önkormányzat rugalmas volt, egy hét alatt minden segítséget megadott, hogy a kisbolt melletti helyiséget raktárként használhassák.
A boltban egy kiló alma például 120 forintba kerül és az eddigi ár feléért tudják adni például a krumplit is. De lényegesen olcsóbb lett a tojás is, darabja eddig 33 forint volt, most 28 forintba kerül - mondta a kisbolt tulajdonosa, Bertók Mária. A boltos szerint az anyagi csőd szélén állnak, így számára ez a lehetőség mentőkötél volt.
A termelők és a kereskedők között közvetlen kapcsolat miatt nem rakódnak az árúra különböző logisztikai költségek - mondta Jakab István a Magosz elnöke. Kezdeményezésük nem akar, és nem is tud a nagy áruházláncok versenytársa lenni, hiszen az áru egyszerűbben jelenik meg ezekben a boltokban - mondta az elnök. Az pedig már az önkormányzatokon múlik, hogy segély helyett ezekben a boltokban levásárolható jegyeket adnak-e - tette hozzá Jakab László.
Hegedűs Zsuzsa szociológus szerint fontosak az alulról jövő kezdeményezések, amik helyben találnak olyan megoldásokat, amelyek helyzetbe hozzák a kisvállalkozókat, a magyar termelőket, és közben a nyugdíjasok, a többgyerekes családok is meg tudják vásárolni az olcsóbban árult zöldségeket, gyümölcsöket. Szerinte kész csoda, hogy nem volt eddig Magyarországon éhséglázadás, de ha nem erősödik meg az összefogás képessége, akkor nincs kiút a válságból. "Nem rinyálni, csinálni. Abba kell hagyni a sopánkodást, meg kell fogni egymás kezét" - fogalmazott a szociológus, aki azt reméli, hogy a jövő őszre már mindenhol lesznek ilyen szociális boltok.
Még csak javaslat, a pesti Hungária gyűrűn és a budai körúton belül szednék.
A 4-es metró szerelvényei így nem kaphatnak hatósági engedélyt.
Hét új cég, hét új cégvezetéssel nem biztos, hogy olcsóbb lesz.
Új keresetet nyújtott be a KÖKI Center építése ellen a Levegő Munkacsoport és a beruházást ellenző helyi lakosok.
A civilek azt szeretnék elérni, hogy a tervezettnél sokkal kisebb, és több zöldfelületet megtartó bevásárlóközpont épüljön a Kőbánya-Kispest metró megálló mellett. A lakók képviselői aggasztónak tartják, hogy részletes hatásvizsgálat nélkül, a hatalmas méretű és óriási közúti forgalmat vonzó létesítmény hatásait jelentéktelennek minősítve, kapott hatósági engedélyt a beruházás. Az ügyben korábban hozott bírósági ítélet indoklása szerint a hatóságoknak meg kellett volna ismételniük a környezetvédelmi eljárást.
A kérelem újbóli értékelését végző hatóságok azonban ezt nem vették figyelembe. Továbbá az engedélyezési eljárás alapjául szolgáló tervdokumentáció számos hibát, hiányosságot tartalmaz, amelyeket a hatóságok nem vettek észre és nem orvosoltak. Ezért a civilek szeretnék elérni, hogy az új bírósági eljárás befejezéséig állítsák le az építkezést.
Átlagosan 27 százalékkal emelkedik a díj, átrajzolják a zónahatárokat is.
Az adatok szerint a várost beterítő szállópor koncentrációja mindenütt igen magas.
Bírósági döntés szerint nem köteles kiadni a bevételeivel kapcsolatos adatait a cég.
Reggel közölték a szülőkkel, hogy aki teheti, vigye haza gyermekét. A kieső órákat pótolják.
A BKV 2008-as költségszerkezetét ismertetve Kocsis István vezérigazgató a kabinet hétfői ülésén elmondta, hogy a tavaly kiadott 130 milliárd forint 44 százaléka bérre, 16 százaléka üzemanyagra, 12 százaléka az értékcsökkenés pénzügyi leírására (azaz amortizációra), 5 százaléka pedig kamatkiadásokra ment el.
Ez azt jelenti, hogy - ezen nehezen befolyásolható tételeken túl - a költségek egyötöde az, ahol valamilyen módon költségmegtakarítást lehet elérni. Ilyen takarékossági intézkedés lehet a cégstruktúra átalakítása, kisebb költséggel működő, holdingszerkezetű szervezetté.
Az átalakítási javaslatot a Közlekedéstudományi Intézet, a Corvinus Egyetem, a Műegyetem, szakértő cégek és civil szervezetek bevonásával készítette elő a társaság. A holdingrendszer kialakításának célja a legkisebb költség elvének érvényesítése, a társaság által végzett közel ezer résztevékenység újragondolása.
A vezérigazgató jelentősen, 350 fővel csökkenteni kívánja a mintegy 850 fős központi szervezet létszámát is. A holdingcéghez tartozó leányvállalatok önálló jogi személyek lennének, feladatuk az egyes közlekedési eszközök üzemeltetése, karbantartása.
Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne. Emellett a BKV Autóbusz Zrt., a BKV Kötöttpálya Zrt., a BKV Metró Zrt., a BKV Trade Zrt., a BKV Felújítási Zrt. és a közlekedésszervezésért felelős BKV Szolgáltató Központ Zrt. létrehozását tartalmazza a javaslat.
Kocsis István szerint a folyamatok újraszervezésével évi 4-5 milliárd forint költség takarítható meg, és átláthatóbb, gyorsabb reagálóképességű szervezet alakítható ki. A leginkább elöregedett buszok cseréjére is javaslatot tett a vezérigazgató, ehhez hosszú távú bérleti konstrukciót dolgoznának ki.
A Főpolgármesteri Kabinet első olvasatban tárgyalt a beszámolóról, és a bemutatott konstrukció előzetes, elsősorban pénzügyi vizsgálatára tett javaslatot. Elhangzott: ebben a kérdésben kulcsfontosságú lehet a Főváros hitelminősítését végző nemzetközi auditorcégek véleménye. A szükséges döntéseket a 2009-es üzleti terv elkészítéséig kell meghozni. A kabinet várhatóan két-három hét múlva tárgyal újra az átalakítási tervekről.
A kormány elsiette a szmogrendeletet, mert a KRESZ-t elfelejtették módosítani. A rendőrök csak figyelmeztethetnek, a büntetés annyi, hogy az autózók saját levegőjüket szennyezik tovább.
De egész nap csúcsra járatnák a tömegközlekedést. A villamosok és metrók sűrítést tervezik, igaz, a szükségmenetrendet most kezdik kitalálni.
A főpolgármester a magas légszennyezettség miatt szmogriadót léptetett érvénybe.
Ismét megközelíti a tájékoztatási küszöbértéket Budapest légszennyezettsége, kérik az autósokat, ha tehetik, ne üljenek volánhoz.
Miután az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdán úgy döntött, január 10. szabadnap lesz, a fővárosban a pihenőnapi parkolási rend lesz érvényben, közölte a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája.
A Margitsziget, a Budai Vár és a Citadella alatti parkolók kivételével mindenhol ingyenes lesz a parkolás Budapesten.
Rovataink a Facebookon