A BKV ideológiát gyártott a járatritkításhoz

2007.11.19. 02:46
Az az igazság, hogy már megint féloldalasra sikerült tudósításunk címe. A BKV ugyanis olyan elveket fektetett le, amelyek alapján akár a hálózat komoly ritkítását, mondjuk akár 10 százalék körüli teljesítménycsökkentést is meg lehet magyarázni, ugyanakkor egy hasonló mértékű, vagy akár sokkal nagyobb fejlesztés szükségessége is levezethető belőle. Elejtett mondatokból, prezentációs ábrák sorrendjéből, főpolgármesteri nyilatkozatból azonban egyértelműnek látszik, hogy inkább a visszafejlesztésről van szó. A horizonton fő célként az árammal működő járművek arányának növelése lebeg a gázolajjal működőkkel szemben. Ez persze megvalósulhatna több villamossal, vagy kevesebb busszal. Sőt, kicsit kevesebb villamossal és sokkal kevesebb busszal is.

Ambiciózus emberek vezetik a BKV-t, ezért úgy gondolták, nem járja, hogy az utazóközönséget érintő két legfontosabb kérdés, hogy egyrészt hol, mikor, milyen sűrűn járnak a járművek, másrészt milyen jegyekkel, bérletekkel lehet igénybe venni őket, csak úgy, ukkmukkfukk dőljön el, mondjuk az alapján, hogy így volt tavaly is. Hanem legyenek lefektetve a menetrend és a tarifarendszer kialakításának elvei. Sőt, ezeket az elveket társadalmi vitára is bocsátják, a cég honlapján rögtön a nyitóoldalról letölthető a két prezentáció pdf-ben péntek óta, sőt vasárnap a sajtóval is ismertették az elveket.

Antal Attila vezérigazgató először a regnálása, vagyis az év eleje óta lezajlott folyamatok közé illesztette a két kérdést. Mint mondta, egy a működőképessége határára érkezett, belső anomáliákkal és növekvő hiánnyal viaskodó céget örökölt. Ezért először belül kereste a hatékonyságjavítás lehetőségét. A szervezeti egyszerűsítés, központosítás, a működési párhuzamosságok felszámolása, a beszerzések, logisztika racionalizálása, összesen vagy ötven projekt száz napja 8,9 milliárd forinttal javította a BKV 2008-as eredményét. A vezér szerint még 4 milliárd forint van a rendszerben hasonló megtakarításokból illetve bevételnövelésekből.

Csak javasolnak

Ezek után már az utasokat érintő változások következnek. A BKV természetesen nem dönt egyetlen járatról, egyetlen jegyfajta áráról sem, ezekben a kérdésekben a fővárosé, vagyis a közgyűlésé illetve a főpolgármesteré a végső szó. Szakmai javaslatokat viszont tesz a cég. A sajtótájékoztatón tehát egyetlen áremelési százalék, egyetlen megszüntetni, átalakítani, megcsonkolni, ritkítani, összevonni tervezett járat neve sem hangzott el, a téma a 2008-as paraméterkönyv (a szakzsargonban ez az adott évi menetrend neve, amelyet a város rendel a BKV-tól) elvei voltak. Egészen pontosan a 2008-as elnevezés is megtévesztő, hiszen ha a már említett társadalmi vita lezárul ebben az évben, az elvekből levezetett változtatások nem történhetnek meg januárban, hanem leghamarabb csak tavasszal.

A BKV vezetői kínosan vigyáztak arra, hogy ne mondjanak konkrétumokat a várható változás irányáról. Az ismertetett menetrendi elvek ugyanúgy alkalmasak a fejlesztések, mint a járatmegszüntetések igazolására. Próbáljuk meg tehát kitalálni, mi lesz!

Vaskerék jó, gumikerék rossz!

A menetrendi változások elveit Somodi László közlekedési vezérigazgató-helyettes ismertette. A főváros lakossága csökkent, egyrészt a természetes fogyás, másrészt a kiköltözés miatt, mondta. Bár a kiköltözők naponta visszajönnek dolgozni (ahogy arra például a VEKE is rámutatott közleményében, amelyben a BKV-s anyagokat bírálta), az tény, hogy egyre kevesebben használják a közösségi közlekedést. Ez a kiindulási pont a teljesítménycsökkentés indoka lehet. Somodi két másik külső hatást említett: a környezet védelmének (az EU szerint is) nagyobb figyelmet kellene szentelni, másrészt egyre több a közúti torlódás.

A BKV-s prezentáció egy helyütt három ábrát mutat be egymás után, amelyeken Budapestet hasonlítják össze néhány kiválasztott, hasonló nagyságú európai várossal. Ezekből az derül ki, hogy Budapesten nagy a tömegközlekedés teljesítménye, azon belül aránytalanul nagy a buszok részesedése a kötöttpályás eszközökhöz (metró, HÉV, villamos, troli) képest, végül, hogy öregek a buszok. A tények ilyen csoportosításából akár az a szándék is kiolvasható, hogy a BKV vezetői által most meghirdetett eltolódást a kötöttpályás eszközök javára (elsősorban) nem úgy akarják elérni, hogy fejlesztik azokat, hanem úgy, hogy visszafejlesztik a buszjáratokat.

A párhuzamosok ellen

Ugyanakkor Antal és Somodi szavaiból akár ennek ellenkezője is kiolvasható. A vezérigazgató számos villamosfejlesztésről beszélt, az EU közopos programjai között szereplő két hosszabbítás (az 1-es átvitele Lágymányosra, illetve a 3-as nyúlfarknyi déli nyújtása a ráckevei HÉV-ig) mellett említette, illetve a prezentáció végén is feltűnik a budai rakparti villamostengely (17-es és 19-es összekötése), a 42-es és a 47-es toldása, a 2-es és 30-as összeköttetése. Helyettese pedig azt hangsúlyozta, hogy a "párhuzamosságok" esetében nagyon óvatosan, vonalról vonalra mérlegelve kell lépni. (Vagyis vágni.)

A párhuzamosságok emlegetése mégis az egyik legfőbb bizonyítéka annak, hogy a cél elsősorban nem a fejlesztés, hanem a visszafejlesztés. Egy további érv erre a BKV által meghirdetett időzítés. A prezentáció elején szereplő ábra ugyanis a szóban forgó változásokat (alkalmazkodás a megváltozott igényekhez, a kötött pálya preferálása, "párhuzamosságok felülvizsgálata") 2008-2009-re datálja. Márpedig a kötöttpályás fejlesztések az elhatározás után nagyságrenddel lassabban valósíthatóak meg (politikai akarat megszerzése, pénz előteremtése, közbeszerzés, tervezés, létesítés).

A szerző blogjában további megjegyzeséket fűz a menetrendi elvekhez. Ott kommentelni is lehet.

Demszky hatmilliárdot venne el

A legfőbb érvünk azonban arra, hogy a szándék a járatritkítás, maga Demszky Gábor. A főpolgármester nemrég az Infó Rádió Aréna című műsora vendégeként úgy nyilatkozott, hogy jövőre még 6 milliárd forinttal kell javítani (a belső intézkedéseken kívül) a BKV eredményét tarifaemeléssel illetve járatritkítással.

Név nélkül nyilatkozó közlekedési szakemberektől azt is megtudtuk, hogy egy ilyen nagyságrendű összeg nem takarítható meg pusztán a paraméterkönyv kisebb módosításaiból, például a kihasználatlan időszakok járatritkításaiból. Ennyi pénzhez pontosan olyan vágásokra van szükség, mint a 9-es autóbusz teljes megszüntetése vagy a 86-os megfelezése, Óbuda és a Batthyány tér közé szorítása, ahogy arról az Index írt is, heves ellenreakciót kiváltva egyes városházi politikusokból. (Ezek persze csak példák, a milliárdokhoz több visszafejlesztés kell.)

Tárgyalni akarnak a törvényszegőkkel

A keddre tervezett buszos sztrájk Regőczi Miklós értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes szerint törvénytelen, a fenyegetőző szakszervezeti vezetőknek nem sikerült valós sérelmeket megnevezniük, buszvezetők elbocsátását például nem tervezik a cégnél. Így azt reméli, hogy hétfő délután sikerül megegyezniük a két érintett buszgarázsi szakszervezettel, és elmarad a munkabeszüntetés.

A hétgyerekesek jól, a bulizók rosszul járnak

A sajtótájékoztató témája volt még a tarifakoncepció is. Regőczi Miklós értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes 2010-11-re ígért egy használat- (idő- illetve távolság-) arányos tarifarendszert. Jövőre csak kis lépések történnek. Megszűnik például a havi bérlet (csak a 30 napos marad). Az éjszakai buszokra nem lesz érvényes a normál jegy (a bérlet igen), csak egy olyan drágább fajta, amely ugyanannyiba kerül elővételben is, mint a sofőrnél (most 300 forint, de jövőre több lesz). Hétköznap is lesz kedvezményes családi napijegy a 2-7 saját gyerekükkel utazó pároknak. Jön a 60 (hétvégén 90) percig érvényes SMS-jegy.

A legnagyobb horderejű változás talán az lehet, hogy a rendes bérlet érvényes lesz a MÁV és a Volánbusz járataira a főváros területén. (Most erre külön, drágább bérlet szolgál, a társvállalatok - most a 10 százalékos árkülönbözetből fedezett - kieső bevételeit - szeretnék a költségvetésből finanszírozni.)