Nem okozott közvetlen veszélyt a csepeli galvániszap

2007.03.09. 13:09
Nincs katasztrófa- és életveszély, a csepeli ivóvizet sem károsította a galvániszap, közölte a környezetvédelmi minisztérium vizsgálatának eredményeit a szakállamtitkár. Továbbra is problémát jelent a Fríz Kft. felelősségre vonása, mivel a szennyező cég ellen felszámolási eljárás zajlik, így nem lehet az elszállításra és az ártalmatlanításra kényszeríteni.

A volt Csepel Művek területén található galvániszap miatt nincs katasztrófa- és életveszély, a csepeli ivóvízbázisra nincs káros hatással, ezért azonnali beavatkozásra nincs szükség, mondta Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) környezetgazdasági szakállamtitkára sajtótájékoztatón, pénteken Budapesten.

Hozzátette, a zöldhatóság a szennyezőanyag 2004-es felfedezése óta folyamatosan, 2-3 havonta végez vizsgálatokat. Február 19-én a civil szervezetek megnyugtatására újabb mintákat vettek és vizsgáltak meg, és ezek megállapításai összecsengő, kedvező, megnyugtató eredményt hoztak, mondta.

A felszámolás miatt megúszhatják

A Fríz Kft. illegálisan szállított 2004-ben a Diamond Kft.-től bérelt területre csaknem 1200 tonna galvániszapot, melynek elszállítására és ártalmatlanítására a felügyelőség már kötelezte a szennyezőt, ám az ellen jelenleg felszámolási eljárás zajlik. Dióssy László kiemelte, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a szennyezőnek kellene elszállítatnia, és ártalmatlanítatnia a veszélyes anyagot. Ezért elsőként a szaktárca szorgalmazza a Fríz Kft. felszámolási eljárásának mielőbbi befejezését, és a cég fizetőképességének minősítését.

"Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szennyező, és az egyetemlegesen felelős terület bérbeadó fizetésképtelenek, akkor végül az állam gondoskodik a szennyező anyag sorsáról" - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Dióssy László közölte, a szakemberek szerint a galvániszap elszállításának és ártalmatlanításának költsége 60-100 millió forint között alakulhat.

Biztosítékot kérnének az ártalmatlanításra

Reményét fejezte ki, hogy még az idén megszülethet egy olyan törvénymódosítás, ami a potenciálisan veszélyes anyagok kezelőit, tárolóit biztosítékadásra kötelezné arra az esetre, ha fizetésképtelenné válnának, és ezért nem lennének képesek a szennyező anyag ártalmatlanítására. Véleménye szerint a következő 7 évben lehetőség nyílhat arra is, hogy az Európai Uniós pályázatokon veszélyes anyagokat ártalmatlanítsanak az ebben érintett önkormányzatok.

A szakállamtitkár kérdésre válaszolva közölte, a felügyelőség nem vonja vissza azt büntetőfeljelentést, amelyet közveszéllyel való fenyegetés miatt tettek február közepén Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakértője ellen. Másrészt a legújabb laboratóriumi eredmények is azt igazolják, hogy nem igaz a szakértő korábbi állítása, miszerint katasztrófaveszély van Csepelen, mondta Dióssy László.

Szabó Sándor, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója elmondta, a vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy az érintett Duna szakaszon a vízminőség első osztályú.

A hatóság 6, míg a független labor 8 mintavételi fúrást végzett az érintett területen, melyek elemzésekor a terület felső rétegében többségében homokot, illetve vörösbarna kazánsalakot találtak. Ez utóbbiban ugyan a periódusos rendszer szinte minden elemét kimutatták, ám az nem ártalmas. Utalt arra, hogy ha az lenne, akkor minden salakkal borított tenisz- és labdarúgó pályát be kellene zárni.