Beáta, Izolda, Lea
1 °C
17 °C

A világ legnagyobb hévizes barlangján ül Buda

2008.11.18. 21:29
Kedd délután mutatták be a nyilvánosságnak a Molnár János-barlang közelmúltban felfedezett hévizes vízalatti termét Budapesten. A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.

Egy mesterséges vágattal elérték a budapesti barlangkutatók a világ legnagyobb termálvizes, 20-25 méter magas, kupola alakú vízalatti termét – amelynek egy része a víz mai szintje fölé emelkedik. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Adamkó Péter és Leél-Őssy Szabolcs barlangkutatók, valamint Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere közös sajtótájékoztatón mutatták be a Molnár János-barlang termét Budapesten kedd délután.

Az érintetlen barlangterem igazi világszenzációnak számít. A különleges oldásformákkal díszített kupolacsarnok oldalát barna agyagkiválások, és helyenként csillogó fehér gipszkristályok borítják. Az alsó egy métert - a hajdani magasabb vízállásnak köszönhetően - 90 százalékban mangánoxidos-hidroxidos kiválás borítja. A kilenc méter mély tó vize 27 fokos, a termet ennek megfelelően langymeleg, páradús levegő tölti meg. A barlang most bemutatott termét Kessler Hubertről, a budai Szemlő-hegyi és Ferenc-hegyi barlangok felfedezőjéről nevezték el.

Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amelynek a lakóterülete alatt nagy kiterjedésű barlangok, barlangrendszerek találhatók. A Molnár János-barlang 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény. Hévízes kialakulása és aktív jellege miatt már akkor megkapta ezt a védettséget, amikor még csak mintegy 450 méternyi szakasza volt ismert a mostani 5,5 kilométerből.

Felfedezés

A kutatás 2002 év végén vett váratlan fordulatot: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. megbízásából dolgozó búvárok egy addig ismeretlen nyílásra bukkantak, ami kiterjedt járathálózat bejáratának bizonyult. A rendszer feltérképezésekor az is bebizonyosodott, hogy a legnagyobb termét csupán 8-10 méteres távolság választja el az 1977-ben, vízkutatási céllal létesített József-hegyi tárótól.

Képek a barlangból

2008-ban a barlangkutatók megkeresték a táró és a terem egymást leginkább megközelítő pontjait, és egy vízszintes fúrással összekötötték ezeket. Két hónap alatt sikerült átjárót vágni a sziklába, a fúró két hete, november 3-án lyukadt be a terembe.

Az összeköttetés megteremtése kiemelkedő jelentőségű mind a további feltáró kutatások, mind a barlang tudományos vizsgálata szempontjából. A jövőben innen indítható merülések legalább másfél órával rövidítik le a víz alatti végpontok elérésének és a visszaútnak az időigényét, így nemcsak azok kutatása folytatható, de jelentősen növekedett a búvármerülések biztonsága is. Lehetővé vált a teremből nyíló légteres járatok feltáró kutatása, és a barlang ezen szakaszai immár hozzáférhetővé váltak a búvár-képesítéssel nem rendelkező kutatók, szakemberek számára is.

Szabó Imre miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette: a Duna-Ipoly Nemzeti Parkon keresztül 1 millió forintos támogatást nyújt a fokozottan védett barlanggal kapcsolatos feltárási és állagmegóvási munkákra. Ezzel a tárca hozzájárul a feltárási költségekhez, valamint az összeg fedezetet nyújt egy megerősített vasajtó építésére a romos törökfürdő mögötti lejárat védelmére.

Hévizes barlangok

A Molnár János-barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó mögött a tavat tápláló források vízvezető járata, amely a rózsadombi nagy barlangrendszerek ötödik, de egyetlen aktív képviselője. A nagyrészt a vízszint alatt elhelyezkedő és így csak búvárok számára „járható” rendszer vizét a mélyből feltörő meleg, valamint a Budai hegyek felől áramló hideg karsztvízből kapja.

A barlang elnevezése első kutatójának, Molnár János patikusnak az emlékét őrzi, aki az 1860-as években vegyelemezte a források vizét, felmérte a hegy oldalában nyíló üreget és leírásában tekintélyes víz alatti barlangrendszer létezését feltételezte.

A 2002-ben felfedezett új járatokban folyamatosan zajló felderítések és felmérések eredményeként, a rendszer jelenleg ismert hossza 5,5 km, mélysége pedig 80 méter a vízszint alatt. A barlang kiterjedése azonban ennél bizonyosan nagyobb, hiszen számos olyan végpont van, ahol a továbbjutásnak – a bejárattól való távolság és a növekvő vízmélység miatt – csak az emberi teljesítőképesség és a búvártechnikai lehetőségek szabnak határt.

A Molnár János-barlang megismerésének rendkívüli tudományos jelentősége is van, hiszen az aktív járatokban „működés közben” tanulmányozhatók a hévizes eredetű barlangokat kialakító, azok arculatát formáló folyamatok.

Csodás vízalatti világ

A barlang – magasabban fekvő, száraz társaihoz hasonlóan – eocén mészkőben, hasadékok és kőzethatárok mentén alakult ki; tágas, helyenként a 4-5 méter szélességet és 30 méter magasságot is elérő járatai és hatalmas termei labirintus-szerű hálózatot alkotnak. Mindezeket többnyire színültig kitölti a víz (így cseppkövek és más, légteres környezetben képződő ásványkiválások természetesen nem találhatók bennük), csak néhány járata és a legnagyobb terme nyúlik a vízszint fölé.

Nem lesz barlangfürdő

Magyarországon jelenleg 4077 barlangot ismerünk, Budapest területén mintegy 180 barlang található. A törvény értelmében minden barlang védett. A 4077 barlangból 147 fokozottan védett, 302 pedig megkülönböztetett védelem alatt áll. Hazánkban kilenc barlang tartozik az idegenforgalmi barlangok kategóriájába, ezeket 2006-ban 440 ezren látogatták meg. További kilenc barlangban engedélyezett az ún. kalandturizmus.

A most feltárt barlangterem sorsa egyelőre kérdéses, a tekintetben, hogy látogathatja-e valaha a nagyközönség. Ez elsősorban szakmai, természetvédelmi, politikai és gazdasági kérdés, a barlangászok és a környezetvédelmi tárca egyeztetésére lesz szükség a döntéshez. Annyi bizonyos, hogy nyílvános barlangfürdő nem lesz belőle a budai vízbázis védelme miatt. Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere azt közölte, hogy ő személy szerint lobbizni szeretne majd azért, hogy az UNESCO világörökségi védettség alá vegye az egész Budapest alatti barlangrendszerrel együtt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!