Demszky szerint nem lesz Teleki-szobor

Nagyon kevés esélye maradt annak, hogy Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát a tervezett budavári helyszínen állítsák fel. Demszky Gábor az Info Rádiónak elmondta, hogy bár kérésére szerdán a kulturális bizottság is újratárgyalja a szoborügyet, a döntést a csütörtöki közgyűlés hozza meg. A szabad demokrata városvezető hozzátette: a koalíciós képviselők álláspontjának ismeretében biztos abban, hogy a szoborállítási kérelmet elutasítják. Demszky Gábor azt is elmondta, hogy a főváros nem tesz javaslatot alternatív helyszínre, mert az nem feladata.

Visszavonásként értékelték

A szoborállítást néhány héttel ezelőtt a főváros mindkét illetékes bizottsága egyhangúan támogatta. A határozatok után azonban tiltakozását jelentette be Fellegi Ádám zongoraművész, amelyhez február 12-én csatlakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is. A szervezet közleménye szerint Teleki Pál az intézményes, nemzeti érzelmű antiszemitizmus szimbóluma, akinek miniszterelnökségéhez több zsidóellenes törvény kapcsolódik.

A szobor felállítása ellen ezután több MSZP-s és SZDSZ-es vezető politikus is felemelte szavát. A szobor ügyét múlt héten újratárgyalta a fővárosi közgyűlés városképvédelmi bizottsága. Hosszas vita után meghozott határozatukat a koalíciós városatyák az engedély visszavonásaként értékelték, ellenzéki képviselők szerint viszont nem változott a bizottság korábbi támogató álláspontja.

Teleki Pál utca

Ha a főváros a kérelmet elutasítja, akkor a Teleki Pál Emlékbizottság várhatóan egy budapesti magánterületen állítja fel a szobrot - nyilatkozta nemrég az Info Rádiónak Bakos István, a testület tagja. Hozzátette: elkeseríti, hogy az egykori miniszterelnök személye körül ilyen visszatetsző politikai vitát kavartak. Bakos István közölte, hogy legvégső esetben Lengyelországban állítják fel a szobrot, ám ennek valószínűségét rendkívül csekélyre becsülte.

A fővárosi közgyűlés 1991-ben egyszer már döntött arról, viselheti-e közterület Teleki Pál nevét. Az éles hangú vitában Fejér László MDF-es képviselő részéről elhangzott az is, hogy a numerus clausus nem zsidóellenes törvény volt, hanem a magyarság védelmére szolgált. A hozzászólás ellen több képviselő tiltakozott, például Kovács Kálmán az akkori SZDSZ-frakció és Hankiss Ágnes az akkori Fidesz-frakció tagja. A megosztottságot mutatja, hogy az utcanév-javaslatot végül 22 igennel, 21 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett utasították el.