Mária
18 °C
28 °C

Hol a legzajosabb Budapest?

2007.05.30. 17:14
A Kossuth Lajos utca és a Kiskörút találkozása az egyik legzajosabb pont Budapesten. Ez is kiderül abból a zajtérképből, amelyhez egy számítógépes térinformatikai rendszer, műszaki és lakossági adatbázis kapcsolódik. Budapest legzajosabb területei a levegőszennyezettség szempontjából is legkritikusabb helyek, így a már említett Kossuth Lajos utca, valamint a Ferenc körút és az Üllői út találkozása, a Nyugati környéke és a Margit körút.

A napokban elkészült Budapest zajtérképe. A 680 millió forintos projekt háromnegyedét az EU, egynegyedét pedig a magyar állam fizette.

A Kossuth Lajos utcában kritikus a helyzet

A dokumentumból kiderül, hogy a főváros egyik legzajosabb pontja - ha a közúti közlekedés hatását nézzük - a Kossuth Lajos utca, annak is az Astoriához közelebb eső része. Vagyis az Erzsébet hídról lehajtó kocsiáradat a Kiskörútnál akad meg először a lámpánál, így itt alakul ki rendszeresen a legnagyobb dugó és válik súlyosabbá a helyzet. Budán a Margit körút eleje és vége, vagyis a Margit híd budai hídfője, illetve a Széna és a Moszkva tér a tartozik a legzajosabb területek közé.

A Budaörsi út szintén elképesztően zajos Budán. Hangos az Erzsébet híd budai hídfője is, de ott jóval kevesebben laknak, mint az előbb említett helyszíneken.

Körutak és sugárutak a legzajosabbak

Pesten a Kossuth Lajos utcán kívül a Nagykörút a legzajosabb, ebből is ki kell emelni a Szent István körút Nyugati felé eső részét, illetve a Nyugati pályaudvar környékét. Az Erzsébet körúti szakasz a Blaha Lujza térnél szintén rendkívül hangos.


Közúti zajterhelés nappal. A kék utak, piros területek hangosak
(A zöld szín a kerülethatárokat jelzi.)

A Nagykörút déli szakaszán a Ferenc körút és az Üllői út találkozása a legzajosabb. Itt inkább az Üllői út a hangosabb, főleg a körúttól kifelé eső része.

Érdekes, de egyáltalán nem meglepő, hogy a közismerten a legszennyezettebb levegőjű térségek közül a Ferenc körúti csomópont és a Margit körút szerepel a legzajosabb helyszínek között. Mindez nem véletlen: a sugárutak és a körutak találkozási pontjai, illetve a zártabban, magasabb házakkal beépített útvonalakon óriási a környezetterhelés. Pesten a körutak mindegyike iszonyatosan lármás: a leginkább a Nagykörút, aztán a Hungária-gyűrű, de a Kiskörúton is komoly a terhelés.

Az európaiak egyötöde él túl zajos környezetben

A Városházán elkészült dokumentumok is kitérnek arra, hogy nemcsak a levegőszennyezés ártalmas az egészségre, hanem a tartós zajhatás is. Európában a lakosság 20 százaléka él túlzott zajban.

Már az ókori Rómában is szabályozták a vaskerekű szekerek lármáját, ám az EU-ban most valamivel korszerűbb irányelveket szabtak, és emiatt 2004-ben Magyarországon is elrendelték a zajtérképek készítését. Ez az önkormányzatok feladata (kivéve a Ferihegyi repülőtér környékét, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak kell felmérnie).

Eszköz a városfejlesztők kezében

A zajtérkép jelentőségét egy szakértő az Indexnek úgy értékelte, hogy ezzel egy olyan városfejlesztési eszköz kerül az illetékesek kezébe, amellyel fel lehet mérni egy-egy döntés következményeit, kockázatait. Például a Lágymányosi hídról levezető utak sem biztos, hogy arra mennének ma, ha időben felmérték volna az Andor utcai és a Hamzsabégi úti zajterhelést.

A most elkészült zajtérkép ugyanis nemcsak műszaki adatokat (négyméteres magasságban számított zajszinteket) tartalmaz, hanem azt is, hogy hányan élnek a zaj által érintett körzetekben. Így a várospolitikusok megalapozottabb döntéseket hozhatnak jövőben a közúti és egyéb fejlesztések meghozatalakor.

Az Indexnek nyilatkozó szakértő elmondta. A Kossuth Lajos utcában az egyik legsúlyosabb a helyzet Budapesten. Itt több mint nyolcvan decibeles a zajterhelés nappal (ez nagyjából egy ébresztőóra hangjának felel meg).

Éjszaka a ki- és bevezető utak a hangosabbak

Érdekes az éjszakai közúti zajok térképe: itt az átmenő forgalom útvonalai, illetve a ki és bevezető utak zajosak. Így a Hungária körút északi fele (tehát a Róbert Károly körút) és a Budaörsi út és a Margit körút "világlik ki" a zajtérképből, mint a legkritikusabb útvonalak. Szintén nagyon zajos a Gyáli út, meg az M3-as bevezető szakasza éjjel, de a Soroksári úton lakóknak sem lehet könnyű aludni, feltéve, hogy nem hangszigetelik az ablakaikat.


Közúti zajterhelés éjjel. A kék utak, piros területek hangosak.
(A zöld szín a kerülethatárokat jelzi.)

Ami a vasúti zajokat illeti, aligha meglepő, hogy a vasútvonalak mentén nagyobb a hangzavar. Más kérdés, hogy itt is van különbség: inkább Dél-Budán és Dél-Pesten zavarják a lakosságot a vonatok, északon a sebességkorlátozások, illetve a kisebb áteresztőképességű északi vasúti összekötő híd miatt nem okoz annyi problémát a MÁV.