Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Csoóri Sándor új értelmiségi mozgalmat indít

2007.05.06. 12:41
Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött szombaton Budapesten több mint száz ismert közéleti személyiség.

A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek idén márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. "A cél az, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ugyanezt" – fogalmazott Csoóri az MTI-nek.

Helyzetfelmérés volt miniszterekkel

A szombati alakuló ülést Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday utcai székházában tartották, ahol megjelent többek között Pozsgai Imre, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek.

"Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát" – hangsúlyozta Csoóri. A mostani helyzetfelmérő tanácskozást a tervek szerint hamarosan újabb követi, és akkor pontosabban meghatározzák, hogy milyen formában működjön a szervezet. A kezdeményező elmondta, hogy a tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is.

Szakemberek kellenek

Az író hangsúlyozta, szándékuk, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba. Szerinte a politikusok mellé olyan szakemberek kellenek, akik nincsenek kiszolgáltatva a politikusoknak. "A betegséget nem lehet megreformálni, azt meggyógyítani kell" – mondta, azt szorgalmazva, hogy fel kell éleszteni a szellemi életet, mert anélkül nincs esélye semmilyen változásnak.

A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: "a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene majd működnie, mint egy jelképesen szólva – szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek egységes védelme ad". A levélben hangot adott annak is, hogy ma Magyarországon "a legnyilvánvalóbb igazság az, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy valamiféle téveszme, az magában leszámol ezzel a kormánnyal".