Magyarország közepes gazdasági hatalom az Irak elleni koalícióban

A CIA adatai szerint Magyarország komoly gazdasági hatalomnak számít az Irak-ellenes koalícióban. Hazánk az amerikai hírszerzés által összeállított országismertető alapján az Egyesült Államok mellett "nyíltan" felsorakozó államok középső harmadát vezeti. A Fehér Ház jelenleg 48 tagot számláló koalíciós listáján szereplő államok GDP-jét összehasonlítva Magyarország a maga 134,7 milliárd dolláros nemzeti össztermékével a 17. helyet foglalja el.

Egymilliárd ember

A Fehér Ház meghatározása szerint azok az államok kerültek a koalícióban, amelyek a "direkt katonai részvétellel, a logisztikai és hírszerzési támogatással, kémiai-biológiai elhárítási segítségnyújtással, légtérhasználat engedélyezésével, illetve a politikai támogatással" segítették a koalíciót. A rövid tájékoztatás szerint a tagok száma jelenleg is növekszik, ám a résztvevő országok összlakossága alapján máris sikerült 1,23 milliárd embert bevonni az Irak elleni fellépésbe. A koalíció tagjai között még mindig szerepel Csehország, jóllehet magyar belpolitikában is érvként szerepelt, hogy Prága hivatalosan kérte levételét a listáról.

A független szigetek

A koalíció tagjai között jelentős csoportot képeznek az amerikai államok, amelyek között Costa Rica, Kolumbia, Panama és El Salvador is szerepel. Nagy számban vannak azonban a csendes-óceáni térség egykor az Egyesült Államok fennhatósága alatt álló kis államai is. A koalíció tagja lett a 74 ezer lakosú Marshall Szigetek, amely ma is kompenzációt követel a területén folytatott amerikai nukleáris robbantási kísérletek utóhatásai miatt. Erősen függ USA segélyeitől Mikronézia is. A legkisebb koalíciós tag pedig az 1993 óta elismerten független, Mikronéziától elkülönült Palau szigete, ahol jelenleg 19 ezren élnek.

Afganisztánnal az élen

Nagyobb csoportot alkotnak a koalícióban a kelet-európai országok. Az 1,4 milliós Észtországtól Lengyelországon át Bulgáriáig, sőt Albániáig húzódik a listán szereplő egykori szocialista országok sora. Mellettük több volt déli szovjet tagállam is csatlakozott: Azerbajdzsán, Grúzia, Üzbegisztán is felkerült az együttműködök közé. A moszkvai politikai irányzattal szemben szintén a koalíció tagja lett Ukrajna és Mongólia is. A legszegényebb támogatók Afrikából álltak az USA mögé. Etiópia és Eritrea a CIA adatai szerint 700 illetve 740 dolláros egy főre jutó nemzeti össztermékkel rendelkezik. Nincsenek viszont pontos gazdasági adatok az Irak elleni fellépést támogató Afganisztánról, ahol tavaly még szintén amerikai csapatok keresték Oszama Bin Landent és embereit.