Csányi az ország válságmenedzsere lenne?

Az RTL Klub Házon kívül című műsora Jászárokszállásról jelentkezett. 1953-ban ebben a kisvárosban született, rendkívül szegény családban Csányi Sándor, akit ma sokan az ország leggazdagabb és legbefolyásosabb emberének tartanak. Az OTP-vezér vagyonát többtízmilliárdos nagyságrendűre teszik, és ugyan sosem jelent meg megbízható becslés, pláne pontos kimutatás magánvagyonáról, elég jó támpontot adhat, hogy a Magyar Hírlap Top 100-as listáján szereplő milliárdosok (e listán érdekes módon csak ötödik volt legutóbb Csányi) szinte valamennyien őt gondolják a legpénzesebb magyarnak.

Borban az igazság

A sajtónyilvánosságot kerülő, ritkán nyilatkozó bankelnök befektetéseit sem nagyon ismerte a közvélemény, az utóbbi egy-két évben jelent meg a nyilvánosság előtt néhány nagyobb bevásárlásával, legelőbb az egykori villányi borkombinátból lett borászati rt. megszerzésével. Ezt a vállalkozást a bankelnök nevére is vette, ma már Csányi Pincészet Rt. a borvidék messze legnagyobb, 340 hektárnyi területtel rendelkező borászata. Aztán több élelmiszeripari befektetése is ismertté vált. Megvette a Mizo Rt.-t (tejipar), a Délhúst, majd részben a Délhúson keresztül a nagy múltú szegedi Pick Rt.-t. E befektetéseiről azt nyilatkozta a csütörtök esti tévéműsorban a bankvezér, hogy a magyar élelmiszeripar talpraállítását szeretné segíteni.

Hány százalék az egy százalék?

Csányi vagyonának legnagyobb része természetesen OTP-részvényekben van, de hogy pontosan mennyi is ez a rész, azt nem tudni. Papíron körülbelül egy százaléknyit birtokol, de egyes források szerint - például a tekintélyes német konzervatív lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölt tavaly ilyen adatot - akár a pénzintézet húsz százalékát is ellenőrizheti különböző alapokon keresztül. Ezen kívül a másik magyar óriáscégben, a Molban is erős pozíciókat birtokol.

Politikai körökben néhány hónapja terjednek pletykák arról, hogy Csányi Sándor egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát az egyik nagy párttal illetve annak vezetőjével, sőt egyesek azt is tudni vélik, hogy a bankelnöknek komoly politikai ambíciói vannak.

Megkérdezik a véleményét, ha váltás van

Ezért különösen érdekes, hogy a csütörtök esti tévéműsorban a bankelnök - pályafutása során talán először - politikai nézeteit, szimpátiáit firtató kérdésekre is válaszolt.

Csányi azt mondta az RTL-nek, hogy egyaránt jó kapcsolata volt az Orbán- és a Medgyessy-kormánnyal, és a mai, Gyurcsány-féle csapattal sem rossz a viszonya, bár a bankadó éveleji ötlete miatt voltak összezördülések. Az OTP-ben is párthovatatozás szerinti válogatás nélkül ad munkát azoknak a volt kormánytisztviselőknek, akik tehetségesek és jó szakemberek, de kormányváltáskor mondjuk épp állás nélkül maradnak.

Egy másik kérdés a bankelnök legendás politikai befolyása felöl érdeklődött, hogy vajon tényleg igaz-e, hogy kormányváltások környékén sorban állnak az ajtaja előtt. Csányi erre azt mondta, hogy mivel nagyon sok emberrel van üzleti vagy más jellegű kapcsolata, és mivel már több mint egy évtizede van a magyar gazdaság élvonalában, és rálát a politikára is, természetes, hogy sokan megkérdezik a véleményét, amikor "váltás vagy választás van".

Se bal, se jobb, de inkább mégis jobb

Politikai meggyőződéséről annyit mondott, hogy bár szegény család sarjaként baloldalinak szocializálódott, nem mondaná magát baloldalinak, és bár rokonszenvesebb neki a jobboldal gazdaságpolitikája, jobboldalinak sem érzi magát, hanem középen áll.

Végül arról is megkérdezték az OTP elnökét, hogy részt venne-e a politikában, illetve igazak-e a miniszterelnöki ambícióiról szóló pletykák. Csányi elmondta, hogy már megfordult a fejében többször is, hogy beszállna a politikába, de a mai magyar közélet egyáltalán nem vonzza, sőt. Egyszer az egyik volt miniszterelnök - hogy melyik, azt a bankelnök nem árulta el -, kérdésére azt felelte, hogy ha négy évre fölállhatna egy szakértői kormány, amelyet nem érdekel a népszerűség, és csak az a feladat, hogy gazdaságilag rendbe tegye, versenyképessé tegye az országot, abban szívesen dolgozna. Ez nem is miniszterelnöki, hanem inkább válságmenedzseri feladat lenne.

A bankelnök még arról is beszélt, hogy az országnak sürgős gazdasági reformokra van szüksége, és úgy látja, hogy a jobboldalban erősebb az elszántság a változtatásra, az adók csökkentésére, a nagy elosztórendszerek megreformálására.

A tévéinterjú teljes szövege itt (az RTL Klub weboldalán) olvasható.