Őket küldi a legnehezebb csataterekre Orbán Viktor

A hatpárti ellenzéki összefogás (Demokratikus Koalíció, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum) 2020 augusztusában az első pártelnöki találkozó után közölte, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben. Az akkori közleményben még az szerepelt, hogy az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik. 2020 novemberére ez úgy módosult, hogy a közös miniszterelnök-jelöltet és mind a 106 képviselőjelöltet is előválasztáson választhatják ki az ellenzéki szavazók. 2021 őszén ez meg is történt.

Idén január 11-én Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a 2022-es választások (és a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás) időpontját. A Fidesz január 26-án tudatta közleményben, hogy a párt országos választmánya döntött az egyéni választókerületi jelöltekről. 

Hátravan még azonban egy korántsem elhanyagolható feladat teljesítése a hivatalos jelöltséghez: minden jelöltnek össze kell gyűjtenie a választási induláshoz szükséges támogatói ajánlásokat. Ezt február 25-ig (16 óráig) lehet megtenni.

Budapesten 18 választókerületben kell majd megmérkőznie a jelölteknek, most már mind a kormánypártok, mind a hatpárti ellenzék jelöltjeinek névsora ismert. Összeszedtük, hogy kik csaphatnak össze a fővárosi választókerületekben, illetve milyen eredmények születtek négy évvel ezelőtt. A 2022-es eredményeket persze az is befolyásolhatja majd, hogy milyen egyéb szervezetek, kis pártok tudnak még jelölteket állítani a választókerületekben.

Budapest 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (az I. és az V. kerület teljes területe, részben a VIII. és a IX. kerület) az LMP-s Csárdi Antal és a Fidesz–KDNP jelöltje, Böröcz László mérkőzhet meg a választáson. Előbbi megnyerte az őszi ellenzéki előválasztást, illetve a 2018-as választáson mandátumot szerzett, vagyis jelenleg is az LMP-s politikus a választókerület országgyűlési képviselője. 2018-ban 23 345 szavazattal (48,73 százalékkal) nyert, a Fidesz–KDNP akkori jelöltje, Hollik István 20 031 szavazatot (41,81 százalékot) kapott. Csárdi Antal javára négy évvel ezelőtt visszalépett Fekete-Győr András (Momentum), V. Naszályi Márta (MSZP–Párbeszéd) és Juhász Péter (Együtt) is. 2018-ban a Jobbik még külön indult, a párt jelöltje, Losonczy Pál 3060 szavazatot (6,39 százalékot) kapott. Csárdi Antal mögött a most áprilisi választáson támogatóként már a hatpárti ellenzék lesz. Böröcz László 2015 és 2019 között a Fidelitas elnöke volt, jelenleg a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Budapest 2-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (a XI. kerület, Újbuda a székhelye) a Fidesz–KDNP jelöltje, Simicskó István és a momentumos Orosz Anna mérkőzhet meg a választáson. Előbbi 2018-ban mandátumot szerzett, vagyis jelenleg is ő a terület országgyűlési képviselője. Orosz Anna az őszi előválasztáson nyert, és vált így az ellenzéki összefogás közös jelöltjévé. 2018-ban Simicskó István 23 403 szavazattal (42,16 százalékkal) nyert mandátumot a választókerületben. A DK-s Gy. Németh Erzsébet alig maradt le tőle, 22 494 szavazatot (40, 53 százalékot) kapott. Négy éve az LMP, a Jobbik és a Momentum is külön, az MSZP–Párbeszéd azonban nem indult a választókerületben. Simicskó István a KNDP frakcióvezetője, 2015 és 2018 között honvédelmi miniszter volt. Orosz Anna jelenleg is Újbuda alpolgármestere.

Budapest 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében (részben II. kerület, a XII. kerület, Hegyvidék a székhelye) a Fidesz–KDNP jelöltje, Fürjes Balázs és a momentumos Hajnal Miklós mérkőzhet meg a választáson. Csatatér című blogunkban részletesen is írtunk már erről a választókerületről és a jelöltjeiről. A kormányoldalnak reális esélye van arra, hogy választást nyerjen itt áprilisban. 2018-ban a Fidesz–KDNP színeiben Gulyás Gergely nyert mandátumot 23 173 szavazattal (42, 71 százalékkal). A DK akkori jelöltje, Bauer Tamás a második helyen végzett, 21 176 szavazatot (39,03 százalékot) kapott. A momentumos Hajnal Miklóst a hatpárti ellenzék támogatja a választáson.

A választókerületi izgalmakat fokozhatja, hogy az LMP XII. kerületi önkormányzati képviselője, Hajdu Mária elhagyta pártját, és elindul az országgyűlési választáson. Az ügy előzménye, hogy a politikus nyilvánosan rákérdezett, „vezet-e a közös ellenzéki út egy, a végzettségéről hosszú hónapokig hazudozó jelölttel, Hajnal Miklóssal felfelé”. Hajdu Mária arra utalt, hogy a momentumos politikus korábban közgazdásznak nevezte magát, noha erről nincs diplomája. Két nappal később Hajdu Mária tagságát felfüggesztette az LMP.

Frissítés: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt közzétette jelöltjeit, a hegyvidéki választókerületben indul el a párt alapítója, társelnöke Kovács Gergely, aki egyben önkormányzati képviselő is a XII. kerületben.

Budapest 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (részben a III. kerület, a székhelye a II. kerület) a Fidesz–KDNP jelöltje, Gór Csaba és a párbeszédes Tordai Bence mérkőzhet meg a választáson. Utóbbi az őszi előválasztáson nyert, és vált így az ellenzéki összefogás közös jelöltjévé. 2018-ban a Fidesz–KDNP színeiben Varga Mihály 24 208 szavazattal (41,82 százalékkal) nyert mandátumot a választókerületben. Szorosan mögötte végzett a DK-s Niedermüller Péter 21 496 (37,14 százalékkal) szavazattal. Az LMP-s Ungár Péter 5848 szavazatot, a Jobbik jelöltje, Kovács Tamás 3585 szavazatot, a Momentum jelöltje, Benedek Márton pedig 1538 szavazatot szerzett. Gór Csaba jelenleg a Fidesz–KDNP egyéni önkormányzati képviselője, illetve a kormánypártok frakcióvezetője a II. kerületi képviselő-testületben. A választókerületben ő a Fidesz választókerületi elnöke is. Tordai Bence a Párbeszéd országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese.

Budapest 5-ös számú országgyűlési egyéni választókerületében (a VI. és a VII. kerület teljes területe) a DK-s Oláh Lajos és a Fidesz–KDNP jelöltje, Kovács Balázs Norbert mérkőzhet meg a választáson. Előbbi megnyerte az őszi ellenzéki előválasztást, illetve a 2018-as választáson mandátumot szerzett, vagyis jelenleg is a DK-s politikus a választókerület országgyűlési képviselője. 2018-ban 20 598 szavazattal (45,85 százalékkal) nyert, a Fidesz–KDNP akkori jelöltje, Bajkai István 16 687 szavazatot (37,14 százalékot) kapott. Oláh Lajos annak ellenére is nyert, hogy a mostani ellenzéki összefogás pártjai közül négy évvel ezelőtt a Jobbik, az LMP és a Momentum is indított jelöltet. A Fidesz–KDNP mostani jelöltje, Kovács Balázs Norbert korábban Zuglóban volt önkormányzati képviselő.

Budapest 6-os számú országgyűlési egyéni választókerületében (részben a VIII. és a IX. kerület) a Fidesz–KDNP jelöltje, Sára Botond és a Mérce korábbi főszerkesztője, Jámbor András mérkőzhet meg a választáson. Utóbbi a Szikra Mozgalom jelöltjeként, az MSZP–Párbeszéd támogatásával nyert ősszel előválasztást, és vált így az ellenzéki összefogás közös jelöltjévé. 2018-ban a Fidesz–KDNP színeiben Kocsis Máté 18 818 szavazattal (40,51 százalékkal) szerzett mandátumot a választókerületben. A második helyen a DK színeiben induló Ara-Kovács Attila végzett 14 947 szavazattal (32,17 százalékkal). Az áprilisi választáson Kocsis Máté helyett induló Sára Botond korábban alpolgármester, majd polgármester is volt a VIII. kerületben (Józsefvárosban). 2020 januárja óta kormánymegbízottként vezeti Budapest Főváros Kormányhivatalát, a választási kampány idejére fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Jámbor András a Fővárosi Önkormányzat munkatársaként ugyanezt jelentette be.

A jozsefvaros.hu írta meg, hogy a választókerületben elindul Ferencváros alpolgármestere, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik alapítója, Döme Zsuzsanna is.

Budapest 7-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (a XIII. kerület a székhelye) az MSZP-s Hiszékeny Dezső és a Fidesz–KDNP jelöltje, Harrach Tamás mérkőzhet meg a választáson. Előbbi megnyerte az őszi ellenzéki előválasztást, illetve a 2018-as választáson az MSZP–Párbeszéd jelöltjeként mandátumot szerzett, vagyis jelenleg is az MSZP-s politikus a választókerület országgyűlési képviselője. 2018-ban 33 412 szavazattal (56,48 százalékkal) nyert, a Fidesz–KDNP színeiben már akkor is Harrach Tamás indult, de a második helyen végzett 16 854 szavazattal (28,49 százalékkal). A politikus jelenleg a XIII. kerületi képviselő-testület tagja, önkormányzati képviselő, a Fidesz helyi frakcióvezetője és választókerületi elnöke. Harrach Péternek, a KDNP országgyűlési képviselőjének legkisebb fia.

Budapest 8-as számú országgyűlési egyéni választókerületében (a XIV. kerület, Zugló a székhelye) Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Fidesz–KDNP színeiben Borbély Ádám mérkőzhet meg a választáson. Előbbi viharos körülmények között nyert ősszel előválasztást, amelyen végül visszalépett ellenfele, a választókerület MSZP-s országgyűlési képviselője, Tóth Csaba. 2018-ban a veterán szocialista politikus 27 736 (47,23 százalékkal) nyert mandátumot a választókerületben, a Fidesz–KDNP akkori jelöltje, Jelen Tamás 20 588 szavazattal (35,06 százalékkal) végzett a második helyen. A kormánypártok mostani jelöltje, Borbély Ádám Zuglóban önkormányzati képviselő, illetve a Fidesz helyi szervezetének az elnöke.

Budapest 9-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (részben a XIX. és a X. kerület székhelye) a DK-s Arató Gergely és a Fidesz–KDNP jelöltje, Pap Sándor mérkőzhet meg a választáson. Előbbi az őszi ellenzéki előválasztáson kiütötte a választókerület Párbeszéd-frakcióhoz tartozó jelenlegi országgyűlési képviselőjét, Burány Sándort. A 2018-as választáson az MSZP–Párbeszéd színeiben nyert mandátumot 22 010 szavazattal (40,78 százalékkal). A második helyen végzett 21 222 szavazattal (39,32 százalékkal) a Fidesz–KDNP akkori jelöltje, György István. A kormánypártok a 2022-es áprilisi választáson Pap Sándort indítják, aki jelenleg a Fidesz kőbányai önkormányzati képviselője. Arató Gergely most is országgyűlési képviselő, a DK országos listáján jutott a parlamentbe 2018-ban.

Budapest 10-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: III. kerület) Szabó Tímea csap össze Bús Balázzsal, Óbuda-Békásmegyer volt polgármesterével. A Párbeszéd társelnökének nem volt kihívója az előválasztáson. 2018-ban 27 017 szavazatot (48,15 százalék) szerezve az egyéni mandátumot is megnyerte Menczer Erzsébet (20 403 szavazat, 36,36 százalék) ellen. Négy évvel ezelőtt még a jobbikos Z. Kárpát Dániel és a később EP-képviselőnek, majd a Momentum elnökének választott Donáth Anna is itt indult, de nem volt reális esélyük a mandátumra.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a DK-ből kilépett Rózsa László Péter is úgy tervezi, hogy rajthoz áll ebben a választókerületben, valamint az egykori jobbikos, Reformerek néven pártot alapító Varga-Damm Andrea is Óbudán indul.

Budapest 11-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: Budapest IV. kerület) 2018-ban Varju László győzött. Az előválasztáson nem volt ellenfele, 2022-ben a DK-s politikus lesz az összellenzéki aspiráns; a Fidesz–KDNP Wintermantel Zsoltot, Újpest korábbi polgármesterét indítja. 2018-ban Varju László (23 238 szavazat, 40,8 százalék) a kormánypárti Zsigmond Barna Pált verte (20 080 szavazat, 35,26 százalék), harmadik lett az akkor jobbikos Hegedűs Lórántné, negyedik az LMP mostani társelnöke, Kanász-Nagy Máté. Molnár Tibor személyében a Momentumnak is volt önálló jelöltje.

Budapest 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: XV. kerület) teljes a jelöltcsere. 2018-ban a DK-s Hajdu Lászlóé lett a mandátum (23 212 szavazat, 42,25 százalék) a kormánypárti László Tamás (20 622 szavazat, 37,54 százalék) előtt. A jobbikos Gyenes Géza, az LMP-s Szilvágyi László és a momentumos Krisztics Bianka Ilona messze lemaradva követte őket. Az ellenzéki előválasztást a DK-s Barkóczi Balázs nyerte a momentumos Palocsai Bélával szemben, a Fidesz–KDNP Pintér Gábort, a fővárosi közgyűlés tagját indítja.

Budapest 13-as számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: XVI. kerület) a Fidesz–KDNP nem változtat a győztesen: Szatmáry Kristóf indul. A kormánypárti politikus 2018-ban szoros küzdelemben, 23 328 szavazatot (41,91 százalék) szerezve vitte el a mandátumot az akkor Együtt színeiben induló Vajda Zoltán (22 245 szavazat, 39,96 százalék) előtt. A jobbikos Tokody Marcell volt a harmadik, őt követte az LMP-s Mizsei László. Vajda Zoltán megnyerte az előválasztást Nemes Gábor (DK), Hollai Gábor (Momentum) és Palotás János (Új Világ Néppárt) ellenében.

Budapest 14-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: XVII. kerület) 2018-ból ismerhetjük a jelölteket: Dunai Mónika és Szilágyi György. Dunai Mónika négy évvel ezelőtt 23 784 szavazattal (41,17 százalék) mehetett a parlamentbe, de nem volt messze tőle az MSZP–Párbeszéd indulója, Lukoczki Károly (21 512 szavazat, 37,23 százalék). Itt szállt versenybe a jobbikos Szilágyi György, az LMP-s Schmuck Erzsébet és a momentumos Tóth Endre is. Az előválasztáson Szilágyi Györgyé lett az indulás joga Lukoczki Károly helyett.

Budapest 15-ös számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: XVIII. kerület) szinte borítékolható volt, hogy Kunhalmi Ágnes lesz az összellenzéki jelölt, az előválasztáson Ferencz Istvánt előzve ez biztossá is vált. Kunhalmi Ágnes 2018-ban egyéni mandátumot nyert (27 813 szavazat, 46,3 százalék), legyőzve a kormánypárti Kucsák Lászlót (23 848 szavazat, 39,7 százalék). Az összefogás pártjai közül akkor a Jobbik indította Makai Tibort, aki messze lemaradva volt harmadik. 2022-ben a kormánypártok jelöltje Lévai István Zoltán önkormányzati képviselő.

Budapest 16-os számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: XX. kerület) visszavágónak lehetünk a szemtanúi. 2018-ban Hiller István (22 572 szavazat, 43,23 százalék) verte a Fidesz–KDNP-s Földesi Gyulát (19 462 szavazat, 37,28 százalék). 2022-ben újra kettejük között dől el az egyéni mandátum sorsa. 2018-ban még volt indulója itt a Jobbiknak (Bencsik János, aki azóta Polgári Válasz néven alapított pártot), az LMP-nek (Ferenczi István) és a Momentumnak (Teveli Dalma). A szocialista Hiller István az előválasztáson magabiztos sikert aratott Vidákovics László felett.

Budapest 17-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: XXI. kerület) a Fidesz két vereség után is esélyt ad Németh Szilárdnak, aki ebben a ciklusban honvédelmi államtitkári pozíciót tölt be. Szabó Szabolcs 2014-ben és 2018-ban is legyőzte, 2022-ben újra találkoznak a szavazólapokon. 2018-ban Németh Szilárd 20 653 szavazatot szerzett (37,09 százalék), Szabó Szabolcsot 23 637-en (42,45 százalék) támogatták, harmadik lett a jobbikos Bereczki Miklós. Az országgyűlési képviselő a következő ciklusban a Momentum frakciójához csatlakozna, az előválasztáson a szocialista Komjáthi Imrét utasította maga mögé.

Budapest 18-as számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: XXII. kerület) 2022-ben a Fidesz egyik alapítója és külpolitikusa, Németh Zsolt, valamint a momentumos Tóth Endre állnak rajthoz. 2018-ban az akkor még szocialista Molnár Gyuláé lett a mandátum (24 983 szavazat, 41,45 százalék). Németh Zsolt pár száz vokssal lemaradva (24 144 szavazat, 40,06 százalék) futott be másodikként. Itt indult a jobbikos Staudt Gábor, az LMP-s Pitz Dániel és a momentumos Orosz Anna is. Egy kívülről nehezen követhető politikai folyamat végén a veterán MSZP-s Molnár Gyula az előválasztáson a DK támogatásával szerepelt, de némi meglepetésre vereséget szenvedett Tóth Endrétől, a Momentum oktatáspolitikusától.

Okozhat meglepetést a Fidesz?

„A papírforma az lenne, hogy ha az összes budapesti választókerületet a baloldal nyerné meg, de van néhány billegő csatamező” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az Indexnek. Ennek oka – szerinte – lehet választástörténet vagy helyi pártverseny állása.

• V. Naszály Márta „nem túl népszerű polgármestersége miatt” az elemző a billegő csatamezők közé sorolja Budapest 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületét.
• A budapesti 3-as vk-t is, „mivel Fürjes Balázs önálló, látványos kampányt folytat, Hajnal Miklós nem erős, és a kutya pártos Kovács Gergely több baloldali szavazó támogatását is elnyerheti”.
• A 13-as és a 14-es választókerületet szintén nyerhetőnek tartja a Fidesz számára, jelenleg is fideszes egyéni képviselője van mindkettőnek.

„Minden további győzelem »kellemes meglepetés« lenne a kormánypártnak” – tette hozzá az elemző.

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a budapesti választókerületek sorsa nagyban függ attól, hogy milyen a pártok egymáshoz viszonyított országos támogatottsága.

Fontos a Fidesz és az ellenzék egymáshoz viszonyított népszerűsége, illetve a Kétfarkú Kutya Párt szavazataránya is. Utóbbi azért különösen fontos, mert a párt támogatói leginkább a fővárosból kerülnek ki, és azok a budapestiek szavaznak az MKKP-ra, akik politikailag aktívak, de a két nagy tömbbe nem szeretnének besorolni. Minél magasabb az MKKP támogatottsága, annál kisebb az ellenzék esélye egy adott kerület megnyerésére. A Mi Hazánk a fővárosban csak kis tényező, ezért az ő szerepük itt elhanyagolható

– fejtette ki az elemző az Indexnek.

Ugyanakkor azt is hozzátette: ha kormányváltó hangulat lesz az országban, vagyis az ellenzék országos szavazataránya legalább akkora lesz, mint a kormánypártoké, akkor minden bizonnyal minden fővárosi körzetet az ellenzék nyerhet meg. Amennyiben azonban a Fidesz jóval erősebb lesz országosan, mint az ellenzék, valamint ha az MKKP különösen jó eredményt ér el, akkor a Fidesz sikeres lehet:

• a tradicionálisan polgári budai körzetekben, Budapest 1-es, 2-es, 3-as, 4-es,
• továbbá Pest külvárosában, a 13-as és a 14-es választókerületben.

Rajnai Gergely úgy véli, kis esély arra is lehet, hogy a 6-os és a 18-as választókerületben nyerjen a Fidesz, de 6-7 mandátumnál többre egy kormánypárti tarolás esetén sem számíthat.

A főváros nélkül is győzhet a Fidesz

A Nézőpont Intézet vezetője arra számít, hogy a Fidesznek és a jelöltjeinek az elvesztett választókerületekben is 40 százalék körüli támogatása lesz.

Így semmiképpen se mondható, hogy Budapesten ne lenne támogatottsága a kormányerőnek. Éppen az a Fidesz sikerének egyik mércéje, hogy országszerte és minden társadalmi csoportban erős támogatottságnak örvend, amelyet nem árnyékol be egy közös lista matematikai fölénye. A töredékszavazatok és a listás szavazatok miatt pedig majd utólag ki lehet számolni, hogy hány listás mandátumot köszönhet a Fidesz a budapestieknek

– magyarázta Mráz Ágoston Sámuel.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője arra hívta fel a figyelmet: a budapesti összkép annyiban segíthet az országos eredmények szempontjából, hogy az ellenzéknek akkor van esélye a kormányváltásra, ha legfeljebb két választókerületet veszít a fővárosban, de igazán reális akkor lehet a győzelmük, ha minden mandátumot megnyernek Budapesten.

A Fidesz viszont akár egyetlen fővárosi körzet megnyerése nélkül is nyerhet. Rajnai Gergely szerint ennek az az oka, hogy a korábban is fennálló város-vidék megosztottság a magyar szavazói mintákban 2018-ban felerősödött, Budapest különösen eltér az ország többi részétől.

Ez a folyamat a 2019-es önkormányzati választás és az ellenzéki előválasztás eredményei alapján tovább erősödött az elmúlt négy évben, és Budapest egyértelműen ellenzéki bázissá vált, ahol a korábban stabil fideszes kerületek is bizonytalanná, sőt ellenzékivé váltak

– tette hozzá az elemző.

Az Indexnek arra is kitért, hogy Márki-Zay Péter előválasztási sikerének egyik fő oka a rendkívül magas budai részvétel, valamint a budai polgári réteg erőteljes támogatása volt.

Ez alapján, miután ő a jelölt, nagy kudarc lenne, ha ezeket a budai kerületeket, amelyek korábban a jobboldal stabilan hozott, nem nyerné meg az ellenzék számára. Épp ezen billegő körzetek átlendítése az, amit reális ajánlatként tudott az ellenzéki szavazók számára nyújtani

– mutatott rá Rajnai Gergely.

A Nézőpont Intézet szerint a budapesti választókerületek nélkül is lehet választást nyerni, pontosabban ehhez a választókerületek többségének a megnyerése is elegendő.

Mivel azonban a magyar választási rendszer sokismeretlenes egyenlettel számolja a végeredményt, különösen előnyös, ha a választókerületi győzelmek mellett a győztes párt választói nem élnek a szavazatmegosztás lehetőségével – listán másra szavazás –, és a győzelem minél nagyobb előnnyel – töredékszavazattal – történik. Ha csak a budapesti és néhány Pest megyei választókerületet vesztene el a Fidesz, jelenlegi társadalmi támogatottságával biztosan megnyerné az országos választást

– vélekedett Mráz Ágoston Sámuel.

Minimalizálni a vereség kockázatát

Mint azt megírtuk, a kormánypártok 2022-re több, 2018-ban győztes egyéni választókerületi jelöltet is lecseréltek, vannak köztük miniszterek is.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a kormánypárt országos politikusainál az egyéni választókerületek kihagyása az ellenzéki közös listára adott logikus üzenet.

Egyrészt a politikusok a jelöltek mellett aktívan segédkeznek, másrészt az országos nyilvánosságban folytatott küzdelemben szerzett országos listás mandátum össznemzeti felelősséget, nem csak egy területrész képviseletét jelenti – Franciaországban egy miniszter nem is lehet nemzetgyűlési képviselő, harmadrészt érthető, hogy az egyéni teljesítménytől független esetleges vereség kockázatát minimalizálni akarják

– mondta az elemző az Indexnek.

Rajnai Gergely fontos szempontnak tartja azt a nemzetközi folyamatot, ami Magyarországon is tapasztalható; az elemző úgy véli, a budapesti választókerületeket különösen érinti, „ez pedig a konzervatív értelmiség elidegenedése a nagy jobboldali pártoktól”.

A jobboldali pártok egyre inkább elfordulnak az értelmiségi szavazórétegtől, nem velük kommunikálnak, így a konzervatív értelmiség új pártokat, jelölteket keres magának. Olyanokat, akik nem baloldaliak, de nem is ezt a gyakran populistának bélyegzett retorikát és politikát követik. Erre példa Lengyelországban Szymon Holownia népszerűsége a lengyel városi értelmiség körében, és Márki-Zay Péter is ezt a réteget tudta maga mögé állítani

– magyarázta a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Azt is hozzátette: Magyarországon a legnagyobb arányban a budai kerületekben él az értelmiség, így logikus, hogy itt számíthat 2018-hoz képest a legnagyobb visszaesésre a Fidesz. Rajnai Gergely szerint feltehetően a kormányoldal belső mérései ezt megerősítik, és erős politikusaikat ezért nem is indítják ezekben a választókerületekben, és a vidéki kerületek minél biztosabb megnyerésére fókuszálnak, oda csoportosítják az erőforrásaikat.