Meg lehet-e állítani Kósa Lajost?

2022.03.25. 19:44
Ez itt a Csata tér 106., az Index választási blogja, amelyben hétről hétre bemutatjuk a 2022-es országgyűlési választások legfontosabb csatatereit. A parlamenti többség sorsa az egyéni választókerületekben fog eldőlni. Sorozatunk legújabb részében az egyik Hajdú-Bihar megyei választókerületre koncentrálunk, ahol a Fidesz egyik alapítója, jelenlegi alelnöke, Kósa Lajos csap össze Varga Zoltánnal, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjével.

Hajdú-Bihar megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületének székhelye Debrecen, a szavazásra jogosultak száma a választás kitűzésekor 66 623 fő.

A Fidesz egyik alapítója

Kósa Lajos a Fidesz alapító tagja, a rendszerváltás óta megszakítás nélkül országgyűlési képviselő. 1990-ben a Fidesz listájáról jutott mandátumhoz. Egyéniben 1994-ben nem jött össze a siker, listáról bekerülve folytatta országgyűlési tevékenységét.

Kosa-Varga Zoltan
Fotó: Index

A politikus 1998-ban egyéni mandátumot nyert Hajdú-Bihar megye 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében. Kósa Lajos 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban ismételt. Időközben átalakították a választókerületeket, a jelenlegi Hajdú-Bihar 1-es majdnem lefedi a korábbi 2-est és 3-ast, míg a mostani Hajdú-Bihar 2-es az előzőleg 1-es számúval mutat hasonlóságot.

A 2022-es felállással ellentétben 2018-ban még egy széttöredezett ellenzéket győzött le magabiztosan:

  1. Kósa Lajos (Fidesz–KDNP): 23 441 szavazat
  2. Gurmai Zita (MSZP–Párbeszéd): 13 648 szavazat
  3. Herpergel Róbert (Jobbik): 7531 szavazat
  4. Murguly Mátyás (LMP): 2597 szavazat
  5. Horváth Zoltán (Momentum): 1459 szavazat

Kósa Lajos 1998–2014 között Debrecen polgármestere is volt, miközben pártjában is lépkedett előre: 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották, 2007-ben újra a párt egyik alelnökévé. 2010-ben a párt ügyvezető alelnöke lett, 2015–2017 között a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője.

A Magyarország legbefolyásosabb embereit rangsoroló befolyásbarométeren 2014-ben Kósa Lajos még a 14. helyen állt. Az elmúlt években már csak a 40–50. hely között találkozhattunk a nevével.

Kósa Lajos 2017. október és 2018. május között betöltötte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri pozíciót, és jelenleg is a Fidesz egyik alelnöke.

A politikusnak voltak emlékezetes mondatai az elmúlt években. 2016-ban ezen a sajtótájékoztatón azt magyarázta el, hogyan alakul át a jegybanki alapítványokba került közpénz. Érintett volt a csengeri örökösnő ügyeként megismert történetben, amit itt foglaltunk össze. Kósa Lajos november elején újságírói kérdésre megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a Pegasus kémszoftvert, az ügyészség viszont egy bejelentés után közölte, hogy ez nincs így.

Az ellenzék Bangóné Borbély Ildikó botránya után – az akkor még szocialista politikus diplomát hazudott magának az önéletrajzában – többek között azzal vágott vissza, hogy „Kósa Lajos 8 éven át tévesztette meg a közvéleményt és az Országgyűlés hivatalát, amelynek a honlapján diplomásként tüntette fel magát, miközben sosem szerzett diplomát”.

Gréczy Zsolt helyére érkezett

Varga Zoltán politikai karrierje 2005-ben indult az MSZP-ben helyi szervezőként. 2006 és 2020 között debreceni önkormányzati képviselő volt, először a szocialisták színeiben, később függetlenként, végül DK-sként.

Gréczy Zsolt 2019 végén, intim képeinek nyilvánosságra kerülése után mondott le mandátumáról, helyét Varga Zoltán vette át a Demokratikus Koalíció frakciójában.

Varga Zoltánnak is volt már néhány emlékezetes pillanata, egyszer alufóliasisakban szólalt fel a debreceni közgyűlésben. Országgyűlési képviselőként fél kiló csirkemellet akasztott Orbán Viktor irodájának kilincsére. Szájer József ügye után ereszcsatornát vitt a parlamentbe.

A politikus az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltként is próbálkozó Pálinkás Józsefet győzte le:

  1. Varga Zoltán (DK): 2758 szavazat
  2. Pálinkás József (Új Világ Néppárt): 1665 szavazat
  3. Szabó Bence (Momentum): 1586 szavazat
  4. Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum Debrecen): 173 szavazat

Szoros lehet

Kósa Lajos korábbi győzelmei ellenére a legtöbb elemzésben a csatatérkörzetek között szerepel a Hajdú-Bihar 1-es. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fideszes politikus 2018-ban 50 százalék alatti eredménnyel, a szavazatok 47,36 százalékával győzött, de az ellenzéki tábor akkor még többfelé osztódott.

A hatpárti támogatottsággal rendelkező Varga Zoltán, valamint a Fidesz–KDNP-t maga mögött tudó Kósa Lajos mellett lesz több kis pártnak is indulója:

  • Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk Mozgalom)
  • Nagyné Németh Marietta (Munkáspárt, Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom)
  • Pető Csaba (Magyar Kétfarkú Kutya Párt)
  • Hermann Zoltán (Megoldás Mozgalom)

A Választási földrajz szakértői január végén úgy számoltak, hogy Hajdú-Bihar megyében öt választókerület a jelenlegi kormánypártoké lehet, egyet viszont elvihet az ellenzék, az pedig pont Hajdú-Bihar 1. A két esélyes jelölt közül attól egyiknek sem kell tartania, hogy búcsúzni kényszerülne az Országgyűléstől. Kósa Lajos a Fidesz–KDNP listáján a 6. helyen áll, Varga Zoltán a hatpárti szövetség listáján a szintén bejutó 18. pozíciót foglalja el.