ORTT: a fíling számit, nem a szavak

2002.02.28. 15:18
Egy híradásban nem a ténylegesen elhangzott szavak, mondatok számítanak, hanem "az érzet és a hangulat", amit a tévénézőkben kelt - nyilatkoztatta ki az ORTT panaszbizottsága Dávid Ibolya igazságügyi miniszter RTL Klubbal szembeni beadványát elbírálva. A testülethez fordult a miniszter férje, Barbalics Miklós közjegyző is, Dávidhoz hasonlóan azt kifogásolva, hogy nevük a csatorna esti Híradójában összefüggésbe került a miniszter választási körzetében történt szocpolcsalásokkal. Dávid jogi képviselője, Bárándy György szerint a miniszter Mádl Ferenc államfőhöz viszonyított népszerűségi mutatója a Tamásiban történtek sajtóbeli tálalása miatt stagnál.
Az ORTT panaszbizottsága csütörtökön kétszer is lemarasztalta az RTL Klubot a Tamásiban történt szocpolcsalásokról szóló híradásaiért. Dávid Ibolya és férje Barbalics Miklós szerint ugyanis félrevezető volt, hogy nevüket összefüggésbe hozták a Somogy Megyei Bíróságon több mint 200 ember elítélésével zárult büntetőüggyel. A miniszter szerint a csatorna két híradásában azt a látszatot kívánta kelteni, mintha ő és férje közreműködtek volna a bűncselekmények elkövetésében. Dávid és férje ezért külön panasszal élt az ORTT-nél.

A közjegyzőnek nem tűnt fel

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy Kaposváron január végén fejeződött be az 1996 óta húzódó tamási szocpolügy, amelyben a tízezer lakosú Tamási majd 10 százaléka érintett volt. Mint arról az Index már korábban beszámolt, a kisvárosban az állami támogatásként folyósított szocpolt a törvény szövegével nem ellentétes, de nyilvánvaló csalással használták fel banki adatok szerint több mint 160 esetben. Számos elszegényedett család választotta a pénzszerzésnek azt az egyszerűnek tűnő módját, hogy egy másik, házzal rendelkező családdal összeállva felvegye az 1-2 millió forintos állami szocpoltámogatást. A sokgyerekes család volt ugyanis a támogatás jogosultja, a háztulajdonos pedig a pénz nagy részének végső felhasználója.

Az 1990-es évek közepén felvirágzott, a törvényi kiskapukat kihasználó biznisz jogi lebonyolításában a város szinte minden ügyvédje közreműködött. Ehhez ugyanis nem kellett más, mint az OTP saját hivatalos szerződéstervezete, amelyet szó szerint átvett minden ügyvéd. Ezt az OTP-s dokumentumot hitelesítette a város közjegyzőjeként, Dávid férje, Barbalics Miklós is. A 168 ügy mintegy felén az ő ellenjegyzése látható.

Bárándy: lehet kínaiul is vagy japánul

Bárándy György, a miniszter és férje ügyvédje szerint a közjegyzők jogállásáról szóló törvény szerint a tanúsítványnak minősülő dokumentum tartalmi részét Barbalics Miklósnak nem kellett vizsgálnia, ezért az ügyben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt ügyvédekkel szemben ő semmiképp nem vonható felelősségre. Bárándy a miniszterasszony álláspontját idézve többször hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szerződések "akár kínaiul vagy japánul is lehettek volna, a közjegyzőnek akkor is csak azt kellett volna vizsgálni, hogy a megjelent szerződő felek azonosak a dokumentumon szereplőkkel". Dávid Ibolya is az erre utaló törvényrészre hivatkozott a híradásban.

Bárándy szerint félrevezető volt az egyébként szövegszerűen teljesen megegyező ügyvédi és közjegyzői szerződések egymás mellé helyezése is. A miniszter jogi képviselője szerint egyébként Dávid Ibolya népszerűségi indexe azért nem növekedett az elmúlt hónapban a hozzá hasonló mutatóval rendelkező Mádl Ferenc köztársasági elnökéhez hasonlóan, mert a sajtóban nyilvánosságot kapott a tamási ügy.

Jogszabály megkerülésére szolgál

Az RTL azonban a miniszter álláspontját ismertetve idézett egy másik részt is a törvényből, amely szerint a jogszabály általános rendelkezései viszont azt mondják ki, hogy "a közjegyző köteles megtagadni a közreműködést, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg melynek célja tiltott vagy tisztességtelen".

Tényszerű érzet a közönségben

Az ORTT panaszbizottsága szerint az RTL egyik esetben azzal követett el szabálytalanságot, hogy a közönségben olyan érzetet keltett, amely nem a tényszerű és a valóságnak megfelelő következtetések levonását segítette. A testület azt is hangoztatta, hogy a híradásban nem a ténylegesen elhangzott szavak, mondatok számítanak, hanem "az érzet és a hangulat", amit a tévénézőkben kelt. A médiatestület a két törvényrészletet szembeállító műsor is kiegyensúlyozatlannak ítélte, bár a szóbeli ítélethirdetéshez nem fűzött indoklást.