Kelet-magyarországi diadaltrip

A debreceni roma központ előtt fékez a Tufót szállító konvoj, a nagykövetet itt nagyon várják. Cigányzenekar húz alánk, pezsgőt hord körbe a leány, kinyújtott kezek és ölelések: születésnapon vagyunk, súgja egy kolléga. És valóban: Tufo itt ünnepelt hős. A roma oktatási-felzárkóztatási központ ugyanis amerikai támogatásból jött létre, a hat Roma Közösségi Központ összesen 50 ezer dollárt kapott infrastrukturális fejlesztésekre.

Azelőtt itt nemhogy pezsgő és zene, de rendes világítás sem volt. Most felzárkóztató osztályokat indítanak, nyolcszor húsz fő per annum, kieső nincs, alkalmas a továbbtanulásra mindenki, aki ide járt. A roma vezetők elégedetten és hálásan bólogatnak, alig akarják elengedni a követet. Szótlanul nézünk, próbáljá' meg cinikus lenni.

És hát hálásan bólogat ma mindenki, ahol a követ megfordul. Eleinte gyanakszom, nem csak a zászlónak szól-e a felhajtás, de nem, mert nem, és kész. Itt tényleg hálás mindenki, hisz' hozza a nagykövet a tőkét, szervezi a befektetést, jön a pénz, a régió meg tép egyenesen felfelé.

Markáns válasz a globalizációellenes agyatlanoknak a könyvtárszobákban. Ez itt a valóság, csókolom, fel lehet ébredni, nem alternatív gazdasági modellekről beszélünk, hanem az ország leglepattantabb környékéről, ezeknek az embereknek nincs más kiút. Nem érnek rá megvárni a szép új világot.

USA-Kelet-Magyarország Partnerség A programot 1998-ban hozta létre Peter Tufo nagykövet kezdeményezésére az amerikai nagykövetség. Célja az Egyesült Államok és a kelet-magyarországi régió közti kapcsolat erősítése, a régió felzárakóztatása. Irodáik vannak Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon, és Budapesten. A program kezdete óta 300 millió dollár amerikai tőkét fektettek be a térségben, több mint hétezer munkahelyet teremtve ezzel. A program aktívan támogatja a magyar kis- és középvállalkozások bekapcsolódását is. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara 2000-ben alapítvánnyá alakította át a programot.

,,Nem számíthatunk az államra"

,,Nem számíthatunk az államra, ezt pontosan tudjuk" - mondja egy megállóval odébb, Nyíregyházán a Wesselényi Miklós Szakközépiskola igazgatója az Indexnek. Az iskola épp most kapott húszezer dollárt (kb. öt és fél millió forint) a Ciscótól, az amerikai hardveróriás ugyanis úgy döntött, munkaerő-fejlesztési programba fog itt, saját utánpótlását bebiztosítandó. Három iskola felelt meg a követelményeknek, most érettségivel rendelkezőknek biztosítanak szakoktatást, hamarosan szakmai papírt is adnak hozzá - fejtegeti az igazgató elégedetten, és hozzáteszi: ,,Igazi áldás ez a cég."

Ha pedig áldás, akkor Flextronic. A másik multi további 300-400 millió dollárt költ hamarosan a helyi üzemre, plusz 300 millió forinttal járulnak hozzá a helyi reptér felújításához. Önérdek? Igen, az. De ez láthatólag itt most senkit nem érdekel, ahhoz túl rosszul állnak a dolgok, mentőöv a dolog, kap is egy emlékplakettet az üzletet összehozó Tufo nagykövet.

,,Magyarországon tiszta, stabil helyzet van, minek költözne a multi?"

Még eggyel odébb, Tiszaújvárosban, hőerőművet nézünk, amerikai tulajdonos van itt is, az AES, echte multi, a fél világon termelnek energiát. Az itteni erőművet '96-ban vették meg, a kártyát a nagykövetség keverte a Tufo által létrehozott USA-Kelet-Magyarország Partnerség keretein belül. Megkerülve a jólfésült igazgatót megtudom az egyik szakitól, hogy a környéken itt fizetik a legtöbbet, a munka jó és főleg stabil.

e-Magyarország A Sík Zoltán kormánybiztossága körüli relatív csend, a zajos sikerek hiánya azzal is magyarázható, hogy a kormánybiztosnak a semmiből kellett létrehoznia az intézményt - mondta Peter Tufo az Index azon kérdésére, hogy mit gondol "e-Magyarország" alakulásáról. Tufónak szívügye az IT szektor fejlesztése. Az idevágó kormányzati politikáról - hisz ez belügy - semmilyen véleményt nem nyilvánított.

Kiderül, hogy a viszonylag szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek, az erőmű jóval az előírt mennyiség alatt bocsát ki üvegházhatást keltő anyagokat. Erről is az amerikaiak tehetnek egyébként, a megvásárlást követően több millió dollárt költöttek a kérdés rendezésére, és teszik ezt most is. Az ötezer forintos kérdésre, hogy miért nem költözik a cég Ukrajnába, ahol enyhébb a szabályozás, az egyik magyar középvezető ötezer forintos választ ad: ,,Itt tiszta, átlátható a szabályozás, nyílt a gazdaság, szalonképes a kormányzat, vannak megbízható vevők. Minek mennének? Megéri nekik egy kicsit többet kiadni."

Olyannyira megéri, hogy nem fukarkodnak másban sem. Az amerikai tulajdonos szemmel láthatóan életet lehelt a vidékbe, berendezésekkel segítik a környékbeli kórházakat, fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szervezeteket támogatnak, és amikor jött a cián, segítettek a halak újratelepítésében. A város osztott-szorzott, díszpolgárrá avatják a kártyát keverő nagykövetet, de úgy szorítják meg a kezét, mint egy szentét. Aztán mi megyünk tovább, de a lényeg, az itt marad.