A költségvetési vitán dől el a diákhitel sorsa

2000.09.20. 14:30
Nincs veszélyben a hallgatói hitelek jövő szeptemberi bevezetése, a pontos részletekről azonban a költségvetési vita során, politikai döntés születik majd. Annyi már most biztos, hogy a hiteleket nem közpénzből fogják finanszírozni - mondta el az Indexnek Béres István kormánybiztos. A beígért hosszú lejáratú, alacsony kamatozású diákhitelek felvételéhez feltétlenül szükséges, és így az egész rendszer működését döntően befolyásoló állami garanciáról tehát szintén nem született még döntés.

Nem késett el a hallgatói hitel ügye, pont most van itt az idő a megfelelő döntésre. A költségvetési törvénytervezet vitája során kell eldönteni, hogy milyen paraméterekkel lehet elindítani a rendszert - reagált a Fidelitas hétfői nyilatkozatára az Indexnek Béres István, az oktatási tárca diákhitellel foglalkozó kormánybiztosa.

Ahogy az Index erről már korábban beszámolt, a Fidesz ifjúsági szervezete hétfőn levélben kérte a nagyobbik kormánypártot, tegyen meg mindent a diákhitel rendszer mihamarabbi elfogadásáért. A Fidelitas szerint, amennyiben a kormány tovább halogatja a döntést, nem teljesíthető a rendszer oktatási tárca által ígért 2001. szeptemberi bevezetése.

A diákhiteleket nem közpénzből fogják finanszírozni

A hallgatói hitelrendszerre több konstrukció is született, amelyek között majd politikai szinten döntenek, tehát nem határoztak még arról, milyen konkrét feltételekkel lehet majd hozzájutni a kölcsönökhöz. Azt azonban fontosnak tartom, hogy mindenki számára világos legyen: a hallgatói hitel nem támogatás, tehát nincsen benne közpénz. Az állam csak közvetítő szerepet vállal majd a bankok és a diákok között, de a hitelezéshez szükséges tőkét nem ő adja. Ezért is értelmetlen azt firtatni például, hogy miért alanyi jogon, és nem rászorultság alapján juthatnak a hitelekhez a jogosultak - vázolta a diákhitel ügyének jelenlegi állását Béres István.

Kérdéses az állami szerepvállalás mértéke

A hitelezőnek kiszemelt kereskedelmi bankok hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket vagy a megfelelő törlesztést biztosító vagyonnyilatkozat -amely kifejezetten ellentmondana a hallgatói hitel céljainak- vagy jó konstrukció és állami garancia ellenében adnak.

Az Indexnek arra a felvetésére, mely szerint bármilyen hasonló hitelkonstrukcióhoz szükséges bizonyos garancia formájában adott állami szerepvállalás, Béres István elmondta: az állami garancia mértékéről -szintén a költségvetési törvény tárgyalásakor-a parlamentnek kell majd döntenie, így erről most nem tud nyilatkozni.

Szinte minden részlet bizonytalan

Béres ezen kívül elmondta, nem született még formális döntés arról, hogy a havonta felvehető hitel összege 21 ezer forint lesz, illetve az is eldöntendő, hogy felmenő rendszerben, vagy minden hallgató számára elérhető módon vezetik-e be valamelyik konstrukciót.

A felmenő rendszer előnye, hogy kevésbé tőkeigényes, mivel csupán a tanulmányaikat a hitelrendszer bevezetésekor elkezdőknek kellene folyósítani. Ha azonban a hiteleket minden felsőoktatásban tanuló diák felveheti, a törlesztés is hamarabb indulhat meg - tette hozzá a kormánybiztos.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a diákhitelekkel kapcsolatban Missura Gábor, a tárca vezetőjének személyi titkára nyilatkozhat. Missura azonban kedd estig nem reagált az Index azon kérdésére, hogy a hallgatói hitelek rendszerében milyen mértékű állami szerepvállalást tart lehetségesnek illetve támogat a költségvetés vitája során a tárca.