Megalakult az állatjóléti minisztériumi osztály

Az állatvédelemről szóló hazai rendelet, egyebek mellett, megszabja, hogy az uniós csatlakozás időpontjától mekkora területet kell az állatoknak az ólokban biztosítani, milyen szélességű nyílások lehetnek a padozaton - írja Népszabadság. A baromfitartóknak például megfelelő dőlésszögűre kell állítaniuk a ketrecek alját, hogy a tojás a gyűjtőcsatornába guruljon. Az ötmillió magyar tyúk közül 1,2 millió él jelenleg megfelelő magasságú és padozatú ketrecben, Magyarország emiatt több év haladékot kapott Brüsszeltől. A moratórium ellenére ettől az évtől már csak új ketreceket lehet üzembe helyezni.

Játszó malacok, vitaminozott marhák

A májliba tömése magyar sajátosság. Az Európai Unióban rendelet szabályozza majd ennek, valamint a tolltépésnek a kíméletes végrehajtását. A malacoknak pedig állandó játszási lehetőséget kell biztosítani. A borjúk tartásán is változtatni kell, ennek jegyében elegendő vasat tartalmazó táplálékot kell kapniuk.

A rendelet ellenőrzésének betartásáról szólva a Népszabadság cikke megemlíti: az állat-egészségügyi hatóság évente legalább egyszer minden állattartó telepen ellenőrzést tart. Egyelőre nem büntetnek, csak állatorvos bevonásával segítenek átalakíttatni a technológiát.

Tíz év alatt 200 milliárdot kéne állatjólétre költeni

Az állatok szállításának szabálya is megváltozik uniós csatlakozásunkat követően. A napilap szerint a teherautók, kamionok megfelelnek az előírásoknak, a pihenőidőt, a szállított állatok szabályszerű etetését, itatását viszont nem tartják be. Az is gond, hogy egyelőre kis helyen összezsúfolva fuvarozzák a jószágokat.

Hogy mennyibe kerül majd a szükséges intézkedések meghozatala, azt ma még senki sem tudja - írja a napilap. Egyes számítások szerint a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatban tíz év alatt kétszázmilliárd forintot kellene elkölteni. A közelmúltban egyébként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban külön osztályt hoztak létre, melynek feladata az állatok jólétének biztosítása.