További Belföld cikkek
- Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói
- „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
Milliárdos sikerdíj
A háttérmegbeszélések régóta folytak az Acél XXI. kft-vel. A privatizációs szervezet ezeken vitatta a sikerdíj kiszabásának alapját. Az 1996-ban kötött szerződés szerint ugyanis ha a Dunaferr vagyonának növekedése az 5 éves periódus alatt meghaladja a 8 milliárd forintot, a menedzserek tulajdonában lévő kft. annak 12,5 százalékát kapja, vagyis legalább 1 milliárdot. Az Acél XXI. szerint a 8 milliárdot már régen átlépték.
Az ÁPV Rt. viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy abból mintegy 5 milliárd forint úgy keletkezett, hogy a menedzsment eladott egy, a Dunaferr tulajdonába tartozó erőművet, megkötötte a vagyonkezelési szerződést az ÁPV-vel, majd nem a sokkal később beérkező milliárdokat már a növekményhez könyvelte. ,,A vagyongyarapodás jól láthatóan könyvelési műveletek eredménye" - fogalmazott forrásunk.
A privatizációs holding ezek miatt ajánlotta fel, hogy a sikerdíj-számítás alapja ne a papíron kimutatott növekedés legyen, hanem a sikeres privatizációt követően egy Dunaferr-részvénycsomag. ,,Ez valóban érdekeltté tette volna a menedzsmentet, de nem voltak hajlandók elfogadni" - mondta az Indexnek a tárgyalások egyik résztvevője.
Védés, visszaszúrás
Horváth István A Dunaferr elnök-vezérigazgatója |
Az ÁPV Rt. szerint az Arthur Andersen anyagából éppen az derül ki, hogy a mendzserek nem is két, hanem három jogcímen vettek ki pénzt a Dunaferr-ből. Egyrészt vezető tisztségviselőként, másrészt vagyonkezelőként, harmadrészt azáltal, hogy az anyacég beszállítóiban részesedést szereztek.
Azt, hogy a cégvezetők a beszállító társaságokban részesedést szereztek, Horváth sem cáfolta soha. A Dunaújváros Online (www.dunaujvaros.com) cikke szerint az elnök-vezérigazgató szerdán újságírók előtt ezzel kapcsolatban a következőket idézte az Arthur Andersen anyagából: ,,Az utóbbi években külső tőke bevonására került sor a menedzsment részvételével azon társaságoknál, amelyek vonzóak lehetnek külső befektetők számára; ilyen a beszerzés és a kereskedelem területe. Ezek a tranzakciók a vagyonkezelési szerződés összeférhetetlenségi követelményeit nem sértették." (...) ,,A külső tőke bevonásának mértéke nem domináns a csoport szempontjából, de megteremtette a társaságcsoport hatékony működése szempontjából szükséges menedzserérdekeltséget. Vizsgálatunk során nem találtunk ellentmondást a menedzsment, a menedzsment tulajdonosi szerepe és az állami érdekek között."
ÁPV Rt.-s forrásunk szerint ugyanakkor Horváth a jelentést saját szája íze szerint értelmezve ismerteti. A menedzsment ösztönzésének nem az az ideális formája, ha a vezetők cégei ,,vastag állami megrendeléseket kapnak" - tette hozzá.
Nehezen felmondható szerződés
Egy másik, kormányhoz közelálló, de nem ÁPV Rt.-s informátor szerint a Dunaferr menedzserei ,,klasszikus élősködő módszerrel" olyan konglomerátumot hoztak létre, mely kuszaságában ,, a Postabankéhoz hasonlítható".
A fentiekkel kapcsolatban természetesen kíváncsiak voltunk az acélipari cég vezetőinek érveire, de tőlük pénteken nem kaptunk választ.
Az Index értesülése szerint a privatizációs holding jogi osztálya most készíti elő azokat a jogi érveket, amelyek alapján az igazgatóság a közeljövőben megindokolja a szerződésbontást. Nevük mellőzését kérő jogászok azt mondták az Indexnek, hogy a vagyonkezelési megállapodás talán valóban hátrányos az államnak, de azt egyoldalúan felmondani igen nehéznek ígérkezik.
Tudomásunk szerint már kiírták a közbeszerzési pályázatot a Dunaferr privatizációs tanácsadói feladatkörére. Az ÁPV jövő április-május táján szeretné a kormány elé terjeszteni magánosítási elképzeléseit.