Nem bizonyítható a romák elkülönítése az egri kórházban

2004.03.04. 19:18
Nem volt maradéktalanul bizonyítható, hogy elkülönítették a roma nőket az egri kórház szülészetén, állapította meg a kisebbségi ombudsman. A kórház ugyanakkor, az ombudsman ajánlása nyomán, romaügyi refernst fog alkalmazni.
Nem volt maradéktalanul bizonyítható, hogy elkülönítették a roma nőket az egri kórház szülészetén, állapította mega kisebbségi ombudsman. A kórház ugyanakkor - az ombudsman ajánlása nyomán - romaügyi refernst fog alkalmazni.

A kisebbségi ombudsman vizsgálata nem állapította meg, hogy az egri Markhot Ferenc Kórházban hátrányosan megkülönböztették a roma kismamákat, noha bizonyos időszakokban tényleg külön kórtermekben helyezték el őket. Kaltenbach Jenő az adatvédelmi törvény egészségügyi részének módosítát kezdeményezi a szakminiszternél, mert egyes korlátozások nehezítik az ilyen típusú vizsgálatokat.

Koholt vádak alapján indított vizsgálat

Lajos Zoltán, az egri Markhot Ferenc Kórház sajtószóvivője csütörtökön az MTI-nek elmondta: "A kórház leszögezi, hogy a több mint fél évig tartó, koholt vádak alapján indított vizsgálat során nem bizonyított sem a jogellenes elkülönítés szándéka, sem a közvetlen hátrányos megkülönböztetés ténye."

Elmondta azt is, hogy az intézmény az ombudsmani ajánlásoknak megfelelően a jövőben romaügyi referenst alkalmaz, illetve dolgozóinak kommunikációs tréningeket szervez a roma betegek kezelésének javítása érdekében.

Bizonyíték hiányában

Kaltenbach Jenő azt MTI-hez eljuttatott jelentésében megállapítja: "a rendelkezésünkre álló információk, adatok és írásbeli anyagok alapján [...] nem volt kétséget kizáróan bizonyítható a roma kismamák jogellenes elkülönítésének szándéka, a közvetlen hátrányos megkülönböztetés ténye [...]. Ugyanakkor kétségkívül megállapítható, hogy bizonyos időszakokban a roma és nem roma kismamák elhelyezése ténylegesen külön kórtermekben történt."

Az ügyben tartott tárgyaláson a bíróság több tanút hallgatott meg, és a kismamák - köztük egy nem roma származású is - egybehangzóan azt erősítették meg, hogy "a roma kismamák ténylegesen évek óta, különösen a szülést megelőzően úgy kerülnek elhelyezésre, hogy nem kerülnek nem roma kismamákkal egy szobába, illetve kórterembe" - idézi a jelentés a bíróság határozatát.

A dokumentum szerint a kórháznak "át kellene gondolnia" jelenlegi elhelyezési gyakorlatát, mert ha egyes kórtermekbe csak roma asszonyok kerülnek, az érintett személyek joggal élhetik meg úgy, hogy jogellenesen elkülönítik őket. Ezért az elhelyezés okát, menetét, a változtatás lehetőségét fel kell tárni a kismamák előtt.

Nehezített vizsgálat

A jelentés szerint a Markhot Ferenc kórházban a roma kismamák elkülönítése miatt végzett vizsgálatot mindvégig nehezítette, hogy nem tudhatták meg azoknak a kismamáknak a nevét és lakcímét, akiket a 2001-ben és 2002-ben az intézményben helyeztek el.

A kisebbségi ombusdman szerint módosítani kell az adatvédelmi törvény egészségügyi részét, mert az nem teszi lehetővé, hogy az országgyűlési biztosok vizsgálataik során hozzájussanak az érintett betegek egészségügyi és személyazonosító adataihoz. Ezért jogalkotási javaslattal fordul a szakminiszterhez az 1997. évi XLVII. törvény ilyen irányú kiegészítésének és módosításának előkészítéséről.

Az RSK rejtett kamerákkal "támadt"

Az ügy 2003 májusának közepén kezdődött, amikor a Roma Sajtóközpont munkatársai rejtett kamerás felvételeket készítettek az intézményben. Ezekből az elhangzottak értelmében kiderült, hogy "van kijelölt kórtermük a kisebbségiek számára". Az osztály egyik főorvosa a tv2 riporterének az elkülönítésre vonatkozó kérdésére azt mondta, hogy "a kisebbségiek saját köreikben érzik jól magukat".

A sajtóhíradások után vizsgálatot indított a kisebbségi ombudsman, az intézmény vezetése és az egészségügyi tárca. A két utóbbi vizsgálat megállapította, hogy nem történt etnikai alapú elkülönítés az intézményben, kizárólag orvosszakmai szempontokat figyelembe véve tesznek különbséget a kismamák között. Ugyanakkor az egri kórház vezetése figyelmeztetésben részesítette az idézett ápolónőt és orvost.

Az intézmény főigazgatója a kórház jó hírnevének visszaállítása érdekében több sajtópert kezdeményezett. Az egri kórház úgy tájékoztatott, hogy ezek közül már három lezárult, és a bíróság valamennyi esetben az érintetteket helyreigazításra kötelezte.