Folytatódik a vita az egyházi törvényről

2001.04.18. 20:52
"Politikai lépés volt az ellenzék részéről, hogy leszavazta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítását célzó előterjesztést" - mondta egy szerdai sajtótájékoztatón Semjén Zsolt, az NKÖM helyettes államtitkára. A kormány a javaslattól azt várta, hogy a valójában gazdasági vállalkozásként működő "álegyházak" kiszorulnak az állami támogatási rendszerből, a tervezetet kezdettől ellenző szabad demokraták szerint viszont az új törvény jogtalanul tett volna különbséget a vallási szervezetek között.
Semjén Zsolt, az NKÖM egyházügyi helyettes államtitkára az ügyet értékelő szerdai rendkívüli sajtótájékozatón kijelentette: az ellenzék politikai megfontolásokból ellenezte a módosító indítványt. Semjén szerint ugyanis a kabinet egy, "a végsőkig cizellált javaslatot" vitt az országgyűlés elé. Mint elmondta, a munkába bevonták az egyházak képviselőit, vallásszociológusok és alkotmányjogászok javaslatait alkalmazták.

A helyettes államtitkár kifejtette: a tervezett módosítás lényege az volt, hogy az ügyészségnek a jelenlegi gyakorlattal ellentétben lehetőséget ad arra, hogy adatokat kérjen a magukat egyháznak nevező szerveződésektől. A vallási csoportosulásoknak a hatályos törvény szerint jelenleg "hittételeiket" sem kell felsorolni bejegyeztetéskor, ami a minisztérium munkatársa szerint azt jelenti, hogy kérdés nélkül lehet regisztráltatni bármilyen "kétes tevékenységet folytató, egyházi köntösbe bújtatott vállalkozást".

Szent-Iványi: "Nem taktikáztunk"

Szent-Iványi István, a javaslatot testületileg elutasító (egyedül Mécs Imre tartózkodott) SZDSZ frakcióvezetője szerint nem erről van szó. Az Indexnek nyilatkozva Szent-Iványi kijelentette: nem igazak azok az állítások, melyek szerint a párt pusztán "taktikázásból" szavazott nemmel, hiszen a szabad demokraták véleménye kezdettől fogva az volt, hogy a kormány tervezete az egyházak között a vallás szabad gyakorlásával összefüggő jogok tekintetében ugyan nem, de társadalmi szerepükhöz kapcsolódóan különbséget tesz. Így egyes, államilag nem preferált egyházak anyagi és morális hátrányba kerültek volna.

A tervbe vett törvénymódosítás célja az indoklás szerint az volt, hogy kizárja az egyházi státussal való visszaélés lehetőségét. Az MSZP és az SZDSZ viszont elfogadhatatlannak tartotta a vallási közösségek közötti különbségtételt. Az elutasított módosító indítvány ugyanis nem tekintette volna vallásnak azt a szervezetet, amely elsődlegesen és meghatározóan politikai és érdekérvényesítő, pszichikai, parapszichikai és gyógyító, gazdasági, vállalkozási, nevelési-oktatási, kultúraközvetítő, szociális és egészségügyi, illetve sport, gyermek- és ifjúságvédelmi jellegű tevékenységet folytat.

Az indítványt egyébként a kormányoldal meg tudta volna szavazni a parlamentben, ha a honatyák teljes számban jelen lettek volna kedd esti voksoláson. Mivel a jogszabály módosításához a jelenlévő képviselők kétharmadának igenlő szavazatára lett volna szükség (az SZDSZ voksain kívül 28 szocialista nemmel bukta el a javaslatot a kidolgozó), abban az esetben, ha a parlamenti patkó kormánypárti oldalán az összes gombot megnyomják, a törvényt az országgyűlés elfogadta volna.