Konstantin
12 °C
25 °C

Már 1999-ben modellezték az egymillió bevándorlót

2007.02.22. 08:03
Megtaláltuk azt a kutatót, aki egyik kollégájával írt tanulmányában vetette fel először egy potenciális egymilliós bevándorlás lehetőségét, de ő hangsúlyozza, hogy 1999-es tanulmányukban csak egy matematikai, nem pedig reális demográfiai modellre hívták fel a figyelmet.

Az elmúlt napokban óriási vitát váltott ki Semjén Zsolt KDNP-frakcióvezető bejelentése "egymillió ázsiai importjáról", amely egy olyan tanulmánynak a része, amelyet állítólag a kormány rendelt meg a demográfiai és migrációs politika kidolgozásához.

Voltak már hasonló vizsgálatok

A kabinet cáfolta, hogy létezne ilyen előterjesztés, aztán kiderült, hogy van egy ilyen tanulmány, ami a "nulladik fázisban van", de értelmezéséről tovább folyik a vita.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) egyik neves kutatója azt mondja az Indexnek, készültek már hasonló vizsgálatok Magyarországon.

A Hablicsek-Tóth modell

Hablicsek László és Tóth Pál Péter nevéhez fűződik az a demográfiai modell, amelynek egyik változataként azt számították ki a tudósok (természetesen csak egy irreális matematikai modell szerint), hogy egyetlen és kizárólagos alkalommal hány bevándorlót kéne egyszerre befogadnia Magyarországnak ahhoz, hogy 2050-re megmaradjon a tízmilliós lélekszám.

Tóth Pál Péter elmondta, kutatásuk hipotetikus volt, senki sem gondolta, hogy egyszerre egymillió külföldit kellene beengedni az országba.

Az egymillió ember nem vándorolhat be reálisan

Arra a kérdésre kerestek választ, hogy - ellensúlyozva a hazai népességfogyást - egy alkalommal hány bevándorlót kellene az országnak befogadnia ahhoz, hogy a lakosság száma ötven év múlva se legyen kevesebb tízmilliónál.

Tóth újra és újra hangsúlyozta, hogy hipotézisről, feltételezésről van szó, és természetesen a valóságban kizárt, hogy egyszerre egymillió ember vándoroljon be egy országba.

Mit kéne tenni?

Jelenleg demográfusként Tóth éppen azzal foglalkozik, hogy milyen belső, hazai feltételekre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország lélekszáma saját népességének önfenntartásával maradjon stabil.

"A népességcsökkenésre és az elöregedésre is megoldást sugalló 'migrációs' megoldás mellett nem kerülhető meg az a kérdés, hogy népesedési gondjainkat a migrációs csatorna felhasználása (külső bevándorlók erőltetett betelepítése) nélkül lehet-e máshogy enyhíteni, esetleg megoldani" - mondta Tóth. Különösen akkor, amikor sok fiatal és középkorú magyar állampolgár már most is munkanélküli, és nem csekély azoknak a száma, akik 60. életévük betöltése előtt kikerültek a munkaerő-piacról.

A legújabb számítások szerint egyébként évi pár ezres állandó bevándorlást is egyensúlyban tudna tartani a hazai népesség bővülése, ha a kormányok megteremtenék a legveszélyeztetettebb korosztályok számára a túlélés lehetőségét.

29 és 59 év között halnak a magyar férfiak

A 29-59 év közötti korosztályhoz tartozók közül (különösen a férfiak esetében) ugyanis fejlettségünkhöz és egészségügyi rendszerünk színvonalához képest jelentős az idő előtt meghaltak száma.

A jelenlegi magas halálozási arány és a meghaltak kor és nem szerinti összetétele alapján megállapítható, hogy az Európai Unió országaihoz viszonyítva Magyarországon a halandósági többlet, különösen a férfiak körében még mindig jelentős. Magyarországon ugyanis évente másfélszer több férfi hal meg, mint átlagosan az Európai Unió országaiban - mondta Tóth.

Rossz körülmények között az újszülöttek 20 százaléka

A másik súlyos probléma, hogy a rossz körülmények között élő családok lehetőségei miatt jelenleg az újszülöttek egy részének nincsen esélye arra, hogy felnőve bekapcsolódhasson az ország társadalmi, gazdasági életébe.

A kutató szerint feltételezve, hogy a manapság évente születő 90 ezer újszülött között arányuk közel 20 százalékra tehető, akkor könnyen belátható: ha az ehhez a csoporthoz tartozó gyermekek felnevelésének normális körülményei megteremtődnek, akkor már 2025-től évente mintegy 15-20 ezer fővel több, jól felkészült magyar állampolgár kezdheti meg életpályáját.

Tartalékok: a halandóság csökkentése

Tartalékok nemcsak ezen a területen, hanem a halandóság területén is vannak. (Az elmúlt tizenöt évben több mint fél millióval többen haltak meg, mint amennyien születtek - jegyezte meg a kutató.)

Abban az esetben tehát, ha csak a 60 év alattiak halandóságát 2020-ig évenként előbb "csupán" 10, majd 20 százalékkal csökkentjük, akkor a jelenlegi szinten konzerválódó termékenység és nem igazán jelentős pozitív vándorlási egyenleg mellett az ország lakosságszámának megőrzésében jelentős előrelépést tennénk - hangsúlyozta a demográfus.

Nemzetpolitikai koncepció kéne

Tóth szerint a népességcsökkenés és az elöregedés ütemének mérséklésére nemzetpolitikai koncepció kellene. Amíg ez a koncepció és az annak alárendelt népesedéspolitikai gyakorlat nem valósul meg, a legeredményesebbek akkor lehetünk, ha Magyarországon olyan feltételeket teremtünk, hogy minden újszülöttnek lehetősége legyen később bekapcsolódni a magyar társadalom életébe - hangsúlyozta a kutató.

Vonzó lesz-e Magyarország?

Tóth tanulmányaiból kiderül, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetben a külföldről Magyarországra irányuló bevándorlást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Kérdés azonban, hogy Magyarország vonzó célpont lesz-e a külföldiek számára. Ha ez nem következik be, akkor nem fenyeget migrációs hullám sem nálunk.

Ettől függetlenül az NKI kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten óriási tömegek vannak, amelyek csak arra várnak, hogy Európába emigrálhassanak. A sokmilliós tömegek többnyire muzulmán vallásúak, így Európában fel kell készülni a fogadásukra.

Tízezer arab, illetve muzulmán él nálunk

Magyarországon már ma is közel tízezer muzulmán él, bár a hivatalos statisztikák még nem mutatják ki őket egy tömbben, és amúgy maguk között is igencsak megosztottak. Ettől függetlenül később nem kizárt, hogy valódi vallási vagy etnikai kisebbséggé alakulnak ők is Magyarországon. A példát követve pedig a migrációs csatornákon jönnek a rokonok, az ismerősök, akik vagy letelepednek, vagy tovább vándorolnak. - hívta fel a figyelmet Tóth.

Nyugat-Európában ez már valóságos probléma, Franciaországban és Németországban állandóan napirenden vannak ezek az ügyek. Különösen a párizsi elővárosok lázadása után - mondta Tóth.