Simon, Szimonetta
7 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Belpolitikai válság percről percre

2006.10.20. 01:02

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Mintegy 150-200 ember tüntetett csütörtök este Budapesten a Kossuth téren a Gyurcsány-kormány ellen a demonstráció 33. napján. Köztük vannak olyanok is, akik hálózsákkal, nagykabátban, székekkel és termoszokkal felszerelkezve várják a fejleményeket a Parlament előtt. Nem sokkal éjfél előtt még mindig vannak köztük olyanok, akik a rendőrség éjszakára tervezett esetleges beavatkozásáról szóló híresztelések miatt érkeznek a helyszínre.

    Csütörtök késő este ismét a rendőrség által körözött Budaházy György szólt magnófelvételen keresztül a tüntetőkhöz. A Szabadság téri szovjet emlékmű meggyalázásának vádja miatt keresett férfi szerint a Kossuth téren "nem forradalom zajlik, pusztán egy permanens tüntetés". Ugyanakkor a hallgatóság szolidaritására számítva a politikai foglyok amnesztiáját is kérte. (MTI)

  • Miközben Budapesten nincs egyezség, Debrecenben együtt ünnepelnek a közélet szereplői október 23-án - közölte Kovács Zoltán, a városi önkormányzat kommunikációs tanácsnoka az MTI-vel. Délelőtt a Debreceni Egyetem aulájában tart együttes ülést a város közgyűlése, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat közgyűlése és a Debreceni Egyetem szenátusa. Azt követően, hogy a forradalmi emlékezés lángját meggyújtják az Egyetem téren, a résztvevők - köztük az önkormányzatokat alkotó pártok, valamint a civil szervezetek képviselői - együtt vonulnak az Egyetem térről a város központjába, a Kossuth térre, ahol ugyancsak meggyújtják a forradalmi emlékezés lángját.

  • A rendőrség megvárja a tüntetőknek a Kossuth tér elhagyására adott határidőt, de Garamvölgyi László ORFK-szóvivő pénteken a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában közölte, hogy a helyzet erőszakos megoldása is legitim. "Megvárjuk a 12 órát. Ám a rendőrségi törvény arra is ad lehetőséget - s ez is legitim - , hogy ezt a problémát erőszakkal oldjuk meg. Az országos rendőrkapitány meghozza majd a döntését, és mind a döntés, mind pedig a végrehajtás törvényes lesz" - hangsúlyozta.

    Garamvölgyi emlékeztetett, bár négy olyan magas szintű jogszabály áll az országos rendőrfőkapitány rendelkezésére, amelyek legálisan korlátozhatják a gyülekezési mint második legfontosabb alkotmányos állampolgári alapjogot, a rendőrség tárgyalt a tüntetőkkel. A hatóságok azonban nem engedhettek az utolsó ajánlatukból, mely szerint az állami ünnepségek idején egy, az eddiginél szűkebb, kordonnal körülvett, előzőleg tűzszerészeti és biztonsági eszközökkel ellenőrzött területen csak száz tüntető maradhat.

  • Több megyére kiterjedő kormányellenes forgalomlassító tüntetést szerveznek szombattól a Dél-Dunántúlon civilek - tájékoztatta az MTI-t a demonstráció szervezője.

    Az érintett rendőrkapitányságokon bejelentettük a demonstrációt, terveink szerint három napon át délután 15-18 óráig Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyét érintő útvonalakon, a 6-os, 61-es, 55-ös és 56-os főútvonalakon vonulunk végig a kitűzött települések között oda és vissza - közölte Szőts Béla szervező.

    Hozzátette: a demonstráció célja, hogy a társadalomban, a közéletben tapasztalható morális válság, illetve a kialakult gazdasági válság felelőseinek távozását, felelősségre vonásukat követeljük.

  • A Kossuth téren a szervezők felszólították a sátrakban lakókat, hogy adják le önként az infósátorban a náluk lévő ütő, szúró és vágóeszközöket, valamint petárdákat, mivel hamarosan jönnek a tűzszerészek átvizsgálni a teret és jobb ha nem ad senki okot az intézkedésre. A téren jelenleg körülbelül hetvenen vannak. az emberek kis csoportokba verődve tárgyalják a kialakult helyzetet.

    Viszonylag megosztottak abban, hogy engedni kell-e a tér kiürítését szorgalmazó rendőröknek. Többek szerint az ünnep idejére el kellene hagyni állásaikat, a magyar nép szíve amúgy sem a sátrakban dobog, hanem a Kossuth téren, mások ragaszkodnának a kiharcolt pozíciókhoz. A parlament körül a szokásos rendőri jelenlét tapasztalható, a téren egyelőre nincs különösebb hatósági mozgolódás, jelentette helyszíni tudósítónk.

  • A Kossuth téri tütetők a rendőrség ultimátuma miatt mozgósították a fővárosban és vidéken a rokonszenvező tüntető csoportokat, hogy péntek déltől minél nagyobb számban folyamatosan legyenek jelen a kiürítéssel fenyegetett Kossuth téren, olvasható a tüntetők honlapján.

    Mint írják, szándékaik szerint a rendőrség ultimátuma után, október 20. péntek 12 órát követően is folytatják, a több mint egy hónapja elkezdett tiltakozásukat a magyar kormány mielőbbi távozása érdekében. Beszámolnak arról is, hogy az esetleges rendőri intézkedésekről értesítették a hazánkba látogató külföldi diplomáciai testületeket, a külföldi sajtó képviselőit, valamint a hazai demokratikus szervezeteket.

    A békés tüntetők a főváros körül útzárakat telepítenek, ha bármiféle erőszakos atrocitás éri megmozdulásukat.

  • A Kossuth téri tüntetők azt tervezik, hogy a rendőrség által péntek délig adott ultimátum lejárta után leülnek majd a földre.

  • Lejárt a rendőrség által csütörtökön adott ultimátum. A rendőrség azt ajánlotta a Kossuth téri tüntetőknek, hogy bontsák le sátraikat, és hagyják el a Parlament előtti területet. A rendőrség azt javasolta, hogy október 23-án, az állami megemlékezésekkel egyidőben csak akkreditált, biztonságiák által átvizsgált tüntetők maradhassanak egy elkerített részen.

    A rendőrség egyértelművé tette, ha a tüntetők nem tesznek eleget kérésüknek, akkor az országos rendőrfőkapitány dönt arról, mi történjen. A rendőrségi törvény arra is ad lehetőséget - s ez is legitim - , hogy ezt a problémát erőszakkal oldják meg.

    Ezeket a feltételeket a tüntetők azonban nem fogadták el. Péntek reggeli közleményükben azt írták, kitartanak. Azzal is fenyegetőznek, hogy Budapest körül útzárat létesítenek, ha atrocitás éri őket.

  • A sátorban a sajtó részvételével a Kossuth téri tüntetők szervezői forradalmi tanácskozást tartottak. A feszült hangvételű megbeszélés résztvevői egymás szavába vágva állapították meg, hogy forradalom van, az alkotmányos rend felborult. Leszögezték, hogy a sátrat nem engedik, és mindenki saját felelősségére marad a téren.

  • A Kossuth tér főparancsnoka Lanczner Satu Ferdinánd megint forradalmat kiáltott. „Ezt a forradalmat végig kell csinálni, ha úgy adódik, akkor akár a halálig is, aki nem így gondolja, az menjen haza” – mondta, majd hozzátette, „erősek vagyunk”. A szónok Gyurcsányt lebolondozta, és azt szorgalmazta, hogy valaki vizsgálja ki elmeállapotát. Satu arról is beszélt, hogy nem érti, miért jön Budapestre ötven államfő, szerinte ennek semmi értelme. Azt mondta, ha kiverik őket gumibottal a térről, akkor sem garantálható az állami vendégek biztonsága.

  • A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője a köztársasági elnöktől kért segítséget a Magyar Tudományos Akadémia pénteki konferenciáján.

    Az MTI tudósítójának beszámolója szerint az 1956-os forradalom alkalmából rendezett emlékülésen Gonda László két történész felszólaló között felugrott helyéről és az ülésen résztvevő Sólyom Lászlóhoz fordult, arra kérte, hogy a tüntetők alkotmányos jogainak érvényesítését segítse elő.

    Utalt arra, hogy a rendőrséggel eredménytelen tárgyalásokat folytattak arról, mekkora területen demonstrálhat a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 október 23-án a Kossuth téren.

    Az MTI tudósításából nem derül ki, hogy miként reagált Sólyom László.

  • Felbukkant a Kossuth téren a Parlamentet körülvévő kordon mögött Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő. Három-négyszáz tüntető várakozik, akiknek önjelölt szónokok beszélnek. Egy férfi például azt mondta: 1956-ban ő volt az első, akire a Parlament előtt rálőttek az ÁVH-sok.

  • A Kossuth téri tüntetők sátrának bontását csak 19 órakor kell megkezdeni, mert a rendőrség haladékot adott - állította a téren Engelmann József, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány tagja. Felhívtuk Garamvölgyi Lászlót, hogy megkérdezzük, így van-e, de a rendőrségi szóvivő egyelőre foglalt.

  • Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője röviddel 12 óra után az MTI-vel azt közölte: a rendőrség továbbra is tárgyal a tüntetőkkel, telefonon továbbra is zajlik az egyeztetés. A szóvivő a Magyar Rádió Déli Krónikájában kijelentette: ameddig remény van a megegyezésre, addig tárgyalnak a tüntetőkkel, de pénteken meg kell állapodni. Nem kívánt válaszolni az MTI-nek azonban arra kérdésre, hogy pénteken meddig tart a határidő. Megismételte, hogy, ha a tüntetőkkel nem sikerült megegyezni, akkor az országos rendőrkapitány meghozza majd a döntését, és "mind a döntés, mind pedig a végrehajtás törvényes lesz".

  • A Magyar Tudományos Akadémián ma tartott ünnepségen egy tüntető is részt vett, aki az Alkotmánnyal a kezében azt kérte Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy védje meg a Kossuth téren gyülekezők alkotmányos jogait - jelentette be az egyik szónok a Parlament előtt.

  • Cser Ágnes, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke is megjelent a Kossuth téren.

  • Mint kiderült, Cser Ágnes azért jelent meg a Kossuth téren, hogy néhány nyugdíjas egészségügyi dolgozó segítségével lebontsa a szakszervezet színpadát. Az EDDSZ-es plakátokat, molinókat egy rokkantkocsival tolják el a helyszínről - jelentette tudósítónk.

  • A rendőrség állításával szemben a tüntetők nem tárgyalnak a hatóságokkal - mondta Takács András, a Kossuth tériek főszervezője. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivje dél után nem sokkal még azt mondta: telefonon tovább folynak az egyeztetések a tüntetőkkel.

    Tudósítónk szerint ugyanakkor Takács András elképzelhetőnek tartotta, hogy a rendőrség Grespik László ügyvéddel, a Kossuth tériek jogászával folytatja az egyeztetést. Takács leszögezte: tüntetőkkel biztos nem tárgyal a rendőrség, Grespik László pedig csak ügyvéd, akiből amúgy hiányzik a forradalmi hevület.

  • Az elnöki asztalnál helyet foglaló Sólyom László nem reagált a akadémiai beszéde közben felszólaló Kossuth téri tüntető szavaira. Szabó Miklós, az MTA filozófiai és történettudományi osztály elnöke, a program levezetője válaszolt Gonda Lászlónak, mondván: ez egy hivatalos esemény és felvetése nem tartozik a tudományos ülés témájához. Gonda László egy nyilvános eseményre ment be az Akadémiára. (MTI)

  • A tüntetők 2007. március 20-ig jelentettek be demonstrációt a Kossuth térre. Mint Takács András főszervező elmondta: hallottak arról, hogy módosítanák a gyülekezési törvényt. Azért hosszabbítják meg tüntetésük időtartamát, hogy egy jogszabálymódosítással ne lehessen eltávolítani őket a térről, az ugyanis visszamenőleges hatállyal nem bír. Takács azt is bejelentette: ha Gyurcsány Ferenc október 23-ig lemond, akkor békésen ér véget a demonstrációjuk.

  • Futótűzként terjed a hír a téren, hogy elrendelték az oszlatást, ezt azonban többen rémhírnek és provokációnak tartják.

  • A rendőrség nem akar erőszakot alkalmazni a Kossuth téri tüntetőkkel szemben, tiszteletben tartja alkotmányos jogaikat - hangsúlyozta az Indexnek Garamvölgyi László. A rendőrség szóvivője szerint konszenzus és kompromisszumközeli helyzet van, olyan megoldás körvonalazódik, amely alkotmányos és erőszakmentes.

  • Arra a hírre, hogy a tüntetők nem is tárgyalnak a rendőrökkel, az ORFK szóvivője azt mondta: a tárgyalások befejeződtek, de a kommunikáció nem szakadt meg. Az egyeztetés a tüntetőkkel nem hagyományos úton folyik tovább, nemrégen például Lapid Lajos helyettese beszélt telefonon Takács András főszervezővel.

  • Október 23-ra minél több embert hívott a térre Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 politikai ügyvivője pénteken. "Minél többen gyertek el ide, még akkor is, ha nem engednek be benneteket, mert a tér egy szimbólum" - jelentette ki. Az ügyvivő szerint nem tárgyalnak a rendőrséggel a tér elhagyásáról. (MTI)

  • A Kossuth téren két szónok is felszólalt az utóbbi percekben. A feszült hangulatban egy be nem mutatkozó férfi feltette a kérdést, hogy hol az ellenzék, hol a színpadjuk? "Úgy tűnik nem vállalnak közösséget velünk" - vonta le a következtetést abból, hogy a Fidesz nagyszínpadját már elbontották. A szónok megállapította azt is, hogy egyetlenegy rózsadombi lakos sincs a tünetők között. A férfi emellett azt szorgalmazta, hogy Sólyom László államfő hirdessen ki Magyarországon polgárháborút.

    Az őt követő szónok követelte, hogy "ezek" takarodjanak el a hatalomból. De ez csak az első lépés, a takarodás után teljes vagyonelkobzás és kötél általi halál járjon a megbuktatandó rendszer népnyúzóinak, folytatta a gondolatmenetet a szintén ismeretlen férfi.

  • Az államfő csak egyéni kegyelmet adhat az alkotmány értelmében - mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke annak kapcsán, hogy a Kossuth téri tüntetők bejelentették: a köztársasági elnökhöz fordulnak a bebörtönzött politikai foglyok amnesztiája ügyében. Az egyéni kegyelmezési eljárást meg kell különböztetni a közkegyelemtől, az amnesztiától, amelynek gyakorlására az Országgyűlésnek van joga - közölte Wéber Ferenc. Hozzátette: az államfő figyelemmel kíséri az eseményeket.

    A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy hamarosan levélben kérnek személyes meghallgatást Sólyom László köztársasági elnöktől a tüntetés alkotmányos jellege és a bebörtönzött politikai foglyok amnesztiája ügyében.

  • Egy Amerikába (konkrétan New York-ba) szakadt magyar kapott szót az imént, jelentette tudósítónk. Tóth József szónoklatában azt követelte, hogy kapjon mindenki lakást és autót, valamint pénzt vakációra. A férfi bírálta Orbán Viktort, mert szerinte nem lehet olyan vezetője a magyar jobboldalnak, aki hol erre, hol meg amarra megy. Tisztességes keresztény magyar politikusokra és vezetőkre van szükség, tette hozzá. Tóth József arra kérte a honvédséget és a rendőrséget, hogy álljanak a békés forradalom mellé. A férfi kétkamarás parlament megalakítását is követelte, azzal a kiegészítéssel, hogy száz szenátort Nagy-Magyarország elcsatolt területeiről kellene beválasztani, például Erdélyből húsz szenátort képzelt az imígyen megválasztott országgyűlésbe.

    Egy másik szónok a mai Népszabadságból tartott lapszemlét. Ezzel nem igazán nyerte el a körülbelül kétszázfős tömeg tetszését.

  • Elköltöztette a parlament előtt berendezett kórtermét pénteken az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ). Az 1956-os megemlékezések idejére a Nádor utcába helyezik át az egészségügy helyzetét jelképező installációt.

    "Elképesztőnek tartom azt a gyülekezési jogot érintő korlátozást, ami Magyarországon jelenleg zajlik. (...) Nem szeretném, ha a mi szervezetünket az ötvenedik évforduló megünneplésével kapcsolatban, mint azt beárnyékoló negatív szervezetként mutathatnák be. Ezért a túlzottan jogkövető magatartást választottuk" - mondta az MTI-nek Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. A kórtermet, amely a magyar egészségügy helyzetére hívja fel a figyelmet, a tervek szerint október 24-én újra felállítják a Kossuth téren.

  • Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a következő napokban több olyan magas rangú külföldi politikussal tárgyal, akik az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából érkeznek Budapestre. A kormányfő október 22-én, vasárnap a Parlamentben fogadja George Patakit, New York állam kormányzóját. Gyurcsány Ferenc a szerb nagykövetségen Borisz Tadics szerb elnökkel felavatja azt az emléktáblát, amely az egykori jugoszláv nagykövetség épületében 1956. november 4-én menedékre találó Nagy Imrének és legközelebbi munkatársainak állít emléket. A miniszterelnök október 23-án, hétfőn szintén a Parlamentben tárgyal Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel, Szergej Mironovval, az orosz parlament felsőházának elnökével, majd José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

  • A tüntetők épp ebédjüket költik a Kossuth téren, jelentkezett tudósítónk. Hatalmas kondérban a szervezők tarhonyalevest főztek, a többség most békésen kanalazza az egyszerű, de laktató étket. Egy szónok a színpadon mindeközben tovább ostorozza a kormányt, a falatozók néha leteszik a kanalat és szórványos tapssal jutalmazzák.