A Fidesz Putyin-hatást lát a Gyurcsány-kormányban

A Fidesz szerint az alkotmányos kereteket feszegeti a Gyurcsány Ferenc által kialakított kormánystruktúra, bár még az alkotmányosság keretein belül van.

Inkább félelnöki

Répássy Róbert a Balsai Istvánnal közösen tartott pénteki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki, vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít." A Fidesz frakcióigazgatója szerint formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényeges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá.

Teljesen formális

"A parlamentnek esküt tevő miniszterek alárendelt szerepbe kényszerülnek, a miniszteri felelősség, a parlamenti felelősség formalitássá válik" - mondta Répássy Róbert, az ok a kormánystruktúrát szentesítő, kedden elfogadott törvény. Balsai István, a Fidesz parlamenti képviselője szerint ennek az alkotmány harmadik szakaszát sértő törvénynek a következménye, hogy a közigazgatást besöpörték a pártirányítással működő szakállamtitkárok, államtitkárok hatáskörébe, és így megszűnt az a 16 éves gyakorlat, hogy a pártok nem gyakorolhatnak közhatalmat.

Répássy szerint "teljes formalitássá üresedett (...) a miniszteri felelősség", hiszen a miniszterek nem tudnak az egyes döntésekkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolni a parlamentben. Ennek indoklásaként a felálló új testületekre utalva azt mondta: "A miniszterek kizárólag szakmai, kodifikációs előkészítő tevékenységet végeznek és a döntés (...) egy másik szinten történik. (...) példátlan hatalmi koncentrációt valósít meg Gyurcsány Ferenc, mert valamennyi intézménynek (...) ő a vezetője. Ez dicséretes ambíció, csak nem egyeztethető össze a magyar parlamenti hagyományokkal, sőt a jelenlegi alkotmányos helyzettel sem."

Az AB-hoz kell fordulni

A politikusok szerint meg kell találni annak módját, hogy a valódi döntéseket meghozó testületek, ezek tisztségviselői felelősséggel tartozzanak a parlamentnek. Úgy vélték, mérlegelni kell a lehetőségeket, ezek között egy olyan eseti parlamenti bizottság vagy albizottság felállításáról is szó lehet, amely ezeket a kormányzati funkciókat is tudja ellenőrizni. Répássy Róbert és Balsai István egyaránt úgy látja, ha ez a struktúra gátolja a kormányzást, akkor "elképzelhető, hogy az Alkotmánybírósághoz kell fordulni".

"Tanulmányozzuk ezt a struktúrát" - mondta Répássy Róbert, hozzátéve, hogy nagy a felháborodás a közigazgatásban e terület átpolitizálása miatt. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: "Az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc."

Még nem volt így alárendelve

Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese szerint Gyurcsány Ferenc kormányának megalakításával azt üzente, hogy a minisztereknek nem szakpolitikusoknak, hanem politikusoknak kell lenniük, akik a miniszterelnöki akaratot hajtják végre. "Megismerve a kormányzati struktúrát tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy (a kijelölt kormányfő) bárkit kinevezhetett volna, hiszen Magyarországnak ennyire centralizált, ennyire a miniszterelnök akaratának alárendelt kormánya még nem volt" - jelentette ki Hock. Az elnökhelyettes szerint úgy tűnik, hogy a miniszterek az eddigi viszonylagos szakmai-döntési kompetenciájukat ebben a kormányzati struktúrában teljes egészében elvesztik.

Kapcsolt rendszer

Az MDF-es politikus szerint hogy a kormánynévsor ismertetése nem tükrözi azt a paradigmaváltást, dinamizmust és lendületet, amelyet Gyurcsány Ferenc a reformok kapcsán meghirdetett. Felmerül a kérdés, hogy Göncz Kinga külügyminiszteri jelölésével a miniszterelnök az ország külpolitikáját kívánja-e elősegíteni, vagy a külügyminiszter is belpolitikai kérdésekkel foglalkozik majd, illetve Gyurcsány Ferenc személyes külpolitikai törekvéseinek lesz a szóvivője. A kormányalakítást Gyurcsány Ferenc összekapcsolta az MSZP-n belüli hatalmi átrendeződések előkészítésével. Hock álláspontja szerint Szekeres Imre kormányba emelése előrevetíti a politikus távozását az MSZP elnökhelyettesi posztjáról.