Eladja az RWE a Novacomot?

2000.05.25. 23:04
Meglepő bejelentést tett a Fővárosi Közgyűlés csütörtök esti ülésén Fried Miklós, a testület informatikai bizottságának fideszes elnöke: értesülései szerint a német RWE konszern el akarja adni a tulajdonában lévő Novacom Rt.-t, amelyet azzal a céllal alakítottak, hogy konkurense legyen a Matávnak a vezetékes távközlési koncesszió lejárta után. A Novacom kisebbségi részvényese az Elmű Rt., amelynek egyébként meghatározó tulajdonosa ugyancsak az RWE. Az Index információi szerint egy német cég már szóba került a potenciális vevők között.

A Fővárosi Közgyűlés az FKF Rt. és az Elmű Rt. között létrejött, a budapesti jelzőlámpák forgalomtechnikai alépítményeinek (földalatti védőcső-hálózatának) hasznosításáról szóló szerződésről tárgyalt az éjszakába nyúló ülésen.

A városatyák végül az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetői által beterjesztett, kompromisszumos javaslatot fogadták el. Úgy tűnik tehát, hogy sikerült az önkormányzatot irányító két pártnak végre egyezségre jutnia az ügyben, amely hosszú hetek óta megbénította a Városháza működését.

Koncepció készül a csőrendszer hasznosítására

A kompromisszumos javaslat lényege, hogy a fővárosi tulajdonosi bizottságnak koncepciót kell kidolgoznia az alépítmények jövőbeni hasznosítására. A közgyűlés egyúttal tudomásul vette azt, hogy a város vezetése pert indított az Elmű Rt.-nek az FKF Rt.-vel (Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-vel) kötött szerződésének megsemmisítése érdekében. (Ebben az Elmű kétéves felmondási idővel meghatározatlan időre kapott hasznosítási jogot az alépítmények üzleti célú hasznosítására.)

A városatyák felkérték a főpolgármestert arra, hogy kössön új megállapodást a védőcsőhálózat hasznosítására, s az Elmű Rt.-vel folytatott tárgyalásokról tájékoztassa a tulajdonosi bizottságot.

Fried Miklós
A vitában Fried Miklós megemlítette, hogy a főváros csőhálózata valószínűleg nem egyformán fontos a potenciális Matáv-konkurensek számára. Többen közülük ugyanis már rendelkeznek például budapesti (optikai) gerinchálózattal, s nekik csak ,,ráhordó" vezetékek olcsóbb lefektetése miatt lehet érdekes a hálózat.

Ugyanakkor a Novacom számára rendkívül lényeges az egész fővárost behálózó csőrendszer, mert ez a cég nem rendelkezik gerinchálózattal Budapesten - tette hozzá Fried, aki szerint immár nyilvánosan is közzétették az interneten, hogy a Novacom eladó. A potenciális vevők között állítólag egy német cég neve is felmerült.

Mennyit ér egy kilométernyi kábel?

Az Elmű egyik fővárosnak tett ajánlatában havi 30 ezer forintos bérleti díjat kínált egy kilométernyi, önkormányzati tulajdonú csőbe behúzott kábel után. A behúzott kábeleket persze nem feltétlenül az Elmű, hanem az érdekeltségébe tartozó Novacom (is) hasznosíthatná.

Vajda Pál szocialista párti főpolgármester-helyettes - aki korábban elismerte a felelősségét az ügyben, de akit sajtóértesülések szerint a készülő városházi jelentés nem marasztal el - elmondta: egy kilométernyi alépítmény beruházása - 100 milliméteres csövek lefektetésével számolva - 8 millió forintba kerül.

Egy tanulmányra hivatkozva Vajda Pál azt állította, hogy az Elmű eddig 20 kilométernyi kábelt húzott be a főváros tulajdonában lévő csőhálózatba, ami azt jelenti, hogy - ha mindent előlröl kellett volna a társaságnak kezdenie - 160 millió forintnak megfelelő összegbe kerülne egy ekkora hálózat kiépítése.

Vajda Pál
A főpolgármester-helyettes az Indexnek kiemelte, hogy egy 160 milliós (de legalábbis nem milliárdos nagyságrendű) ügylet az Elmű számára nem jelent komoly tételt, hiszen az elektromos művek egy 47 milliárd forint mérlegfőösszegű, 10 milliárdos nyereségű cég.

Egyetlen fővárosi tulajdonú védőcsőbe hét vezeték húzható be, így a 160 milliós érték gyakorlatilag hetedére osztható a főpolgármester-helyettes szerint. Vajda azt állítja, hogy az Elmű-botrány ügyintézési költsége máris meghaladta azt az összeget, mint amiről egyáltalán szó van a vezetékhasznosítás kapcsán.

Boldogok és boldogtalanok

A Fővárosi Közgyűlés előtt Vajda bejelentette azt is, hogy a 20 kilométernyi Elmű-vezeték mellett a csőrendszer 45.5 százalékában találtak más cégek és felhasználók által lefektetett kábeleket. Így most kiderült, hogy ,,boldog-boldogtalan" behúzhatta vezetékeit az FKF Rt. üzemeltetésében lévő alépítményekbe.

Deák András fideszes képviselő viszont arra emlékeztette Vajda Pált, hogy az általa említett 20 kilométerrel szemben az Elmű 61-65 kilométernyi hálózat lefektetését ismerte el a tulajdonosi bizottság előtt, így jóval nagyobb értékről van szó, mint amiről a szocialista politikus beszélt. Elhangzott az is, hogy az Elmű összesen 150 kilométer hosszon szerezte meg a ,,csőbehúzási" jogokat, vagyis a hálózat nagy részére rátette volna a kezét. (A teljes alépítmény-rendszer értékét kétmilliárd forint fölötti értékre becsülik szakértők.)

Az ügyről szóló 263 oldalas előterjesztést csak csütörtök reggel kapták meg a városatyák. Éppen ezért a vitában a MIÉP képviselői lemondásra szólították fel Atkári János SZDSZ-es főpolgármester-helyettest, a dokumentum beterjesztőjét. A MIÉP kezdeményezte az Elmű-ügyben egy rendkívüli vizsgálóbizottság felállítását is. Egyik indítványuk sem vált azonban csütörtökön valóra. Az előterjesztést egyébként nemcsak ők bírálták, hanem például a fideszes Juharos Róbert is, aki botrányosnak nevezte az efféle eljárást.

Mit nyomozzon a rendőrség?

Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője az Indexnek elmondta, hogy pénteken fogadja hivatalában a rendőrség embereit, akik arról tájékozódnak nála, hogy milyen irányba induljanak azzal a nyomozással, amelyet a fővárosi Fidesz-frakció kezdeményezett Elmű-ügyben. Korábbi sajtójelentések szerint a Főpolgármesteri Hivatalon belül elrendelt belső vizsgálat három (esetleg négy) hivatalnok felelősségét állapította meg. Értesüléseink szerint azonban a vizsgálat még nem zárult le.

Fried Miklós fideszes városatya értesülései szerint az FKF Rt.-nél szigorú megrovásban részesítették azt a vezetőt, aki aláírta az Elművel kötött megállapodást a csővezetékek hasznosításáról. Ugyanakkor az informatikai bizottság vezetője emlékeztetett arra, hogy éppen azt az embert vonták felelősségre, aki korábban tiltakozott az egyezség ellen, s akivel végül aláíratták a szerződést.