|
A mozgássérült fiatalokkal kapcsolatban a diákok 2,1 százaléka nevezhető nagyon előítéletesnek, míg 42,3 százalékuk teljes mértékben toleráns. A romákkal szemben előítéleteket tápláló diákok 71,7 százaléka, míg a toleráns diákoknak 59,7 százaléka helyeselné a halálbüntetés visszaállítását. Ezzel szemben az előítéletes diákoknak 21,3 százaléka ellenzi a halálbüntetést, a toleráns fiataloknál ez az arány 36,2 százalék.
A budapesti diákok 59,8 százaléka tekinthető előítéletesnek, míg ez az arány a vizsgált megyeszékhely iskoláiba járó fiatalok között már 71,7 százalék. A toleránsak csoportjában van a fővárosi megkérdezettek 9,6 százaléka, a másik városban tanulóknak viszont csak 5,4 százaléka sorolható ide.
A vallási iskolába járók toleránsabbak
A romákkal a felekezeti iskolák diákjai toleránsabbnak bizonyultak, mint a világi iskolák tanulói. A felekezeti intézménybe járók mintegy 21 százaléka, míg a világi iskolák diákjainak csak mintegy hat százaléka nem táplál előítéleteket a cigány fiatalokkal szemben.
A romákkal szemben előítéletes diákoknak 7,3 százaléka választotta adott esetben a destruktív megoldást, például csatlakozást a tiltakozó osztálytársakhoz, míg a toleráns diákoknak mindössze 1,3 százaléka cselekedne így; az elfogadóknak viszont 72,7 százaléka a konstruktív kezelési módot választaná, például az állami gondozott diákok érdekeinek védelmét saját osztálytársaival szemben.
Iskolai szociális munkás lenne a megoldás?
A vizsgálat készítői szerint olyan fizetett szociális munkásra lenne szükség az iskolákban, aki nem függ az intézmény vezetésétől, adott esetben bérezését sem a fenntartón keresztül kapja, nem tanít ott, így a diákokkal kizárólag olyan kommunikációs helyzetekben találkozik, amelyekből hiányzik az alárendeltség.
Az iskolai szociális munkás feladata lenne a prevenció és a kommunikáció egyaránt; kapcsolatokat tartana a civil szervezetekkel, a rendőrséggel, gyámhivatallal, a gyermekvédelem intézményeivel, és eljutna a diák hátteréül szolgáló családi környezethez is.