Hamis egyetemi igazolás a diákvízumokhoz

Az egyik, az egyetem által első helyre rangsorolt, és a pályázatot elnyerő diák elképesztő történetbe avatott be minket. Mint kiderült, kedvező besorolása után, júniusban kapott egy igazolást az egyetemtől, melyben az állt, hogy tíz hónapra, havi ötszáz eurós támogatást kap majd a külföldi tanulmányút kiadásainak fedezésére. Szóban egyébként annak idején csak arra figyelmeztették őket, hogy aki nem első helyre került, annak nem biztos az útja. Egy hónapra rá jött egy újabb levél, hogy az ösztöndíj időtartama öt hónap, a havi juttatás összege négyszáz euró.

A pénz általában jó fél éves késéssel érkezik Brüsszelből, ezért az egyetemeknek kell kölcsönözni

A ,,károsult kedvezményezett" megkérdezte az intézmény illetékeseit, mi a változás oka. A felelősök közölték, hogy nem jó, ha egy diák egy évre kimegy, mert az Erasmus nem engedi az évhalasztást, és ha valaki egy évig máshol tanul, akkor nagyon nehézkes a tanulmányok itthoni folytatása, a tárgyak elismertetése. A másik ok, hogy azért, hogy minél több diák kimehessen, csökkentették a nyertesek tanulmányútját.

Fizessen a szülő

Néhányan viszont az idő csökkentése miatt kellemetlen helyzetbe kerültek, mivel voltak, akik olyan egyetemre jelentkeztek, ahol egyéves tárgyak vannak, tehát egy féléves útnak semmi értelme. Másokkal előfordult, hogy az itteni tanárok némelyike nem volt hajlandó elfogadni a kinti tanegységeket.

Az Unióból érkező pénz várható késése miatt az egyetem az ominózus levélhez egy nyilatkozatot csatolt, melyben az áll, hogy a szülők állják a költségeket, míg megjön a várt összeg. A nyilatkozatott a szülő aláírásával be kellett adni.

Hivatalos hamis igazolás

Az egyetem ugyanebben a levélben azt is közölte, hogy a korábbi ötszáz eurós igazolás csak arra szolgál, hogy a kiutazás előtt könnyebb legyen a vízumot megszerezni, az igazolás alapján tehát a pályázók nem követelhetnek pénzt az egyetemtől. Ez a figyelmeztetés azt is jelenti, hogy az egyetem hivatalos, de nem valós adatokat tartalmazó, tehát hamis igazolásával lehet a külföldi hatóságokat (nagykövetségeket) megtéveszteni.

Az egyetem szerint a hallgatók ötlete volt

Az intézmény illetékese kérdésünkre kijelentette: a hallgatók ragaszkodtak ahhoz, hogy a pénz késése miatt ne halasszák el az utakat, a szülők inkább állják a kezdeti költségeket. Mivel az egyetemnek erről igazolás kellett, hogy tervezni tudjon a későbbiekben - ezért kértek írásos szülői nyilatkozatot. Sőt, azt is a hallgatók kezdeményezték, hogy csökkentsék az időket, hogy minél több diák kimehessen.

Kiderült, hogy az említett egyéves tárgyakkal kapcsolatban még tájékozódik az egyetem, és a tárgyak elfogadásával kapcsolatban is ,,lesz megoldás". Sőt, a pénz késéséből fakadó kiadásokat szociális alapon az egyetem néhány diáktól átvállalja.

Mint az illetékes elmondta, az EU figyelmeztette őket az évhalasztások miatt, úgyhogy ezt már kénytelenek szigorúan kezelni. Sőt, az EU azt sem nézte jó szemmel, hogy Magyarországon mindenki megkapja az adható maximális ötszáz eurós támogatást, ezért ezt is csökkenteni kellett.

Az illetékes megerősítette azt az információnkat, hogy a valósnál magasabb összegről adtak ki néhány esetben igazolást, hogy a vízumszerzést megkönnyítsék. Ez azonban szintén a hallgatók kifejezett kérésére történt, hiszen egyesek nem tudták igazolni, hogy ki tudják egészíteni az ösztöndíjat - közölte. A havidíj kiegészítése egyébként, mint megtudtuk, a diák magánügye.

,,Ha valaki csalódott, magára vessen"

Egy másik csalódott pályázó elmesélte, hogy tavasszal, a pályázat beadása után második helyre került az egyetem által összeállított listán. Akkor azt a tájékoztatást kapta, hogy a végleges összeget szeptember körül állapítják meg, addig is vegye fel a kapcsolatot a külföldi egyetemmel. Ez meg is történt, de szeptember elején jött a levél: a Kar az igényelt összeg felét kapta csak meg, a létszámot csökkenteni kellett, a pályázó tavaszi útját anyagilag nem tudják támogatni. A levélből az is kiderül, hogy az egyetem azt javasolta a budapesti Erasmus-irodának, hogy a tanulmányutak időtartamát csökkentsék, így többen utazhatnának rövidebb időre, ezt azonban az iroda nem támogatta. A levél végén javasolják a pályázónak, hogy jövőre próbálkozzon újra, akkor majd a most kimaradtakat részesítik előnyben.

A pályázót elkísértük a kar illetékeséhez, aki elmondta, hogy a pályázat kiírásakor mindenkivel közölték, hogy a pénzzel kapcsolatban az utolsó pillanatig semmi sem biztos, ha valaki csalódott, csak magára vethet. Az egyetem tavasszal összeállított listája csak rangsor volt, ez alapján dőlt el most, ki mehet, és ki nem.

,,A hallgatók el vannak felejtve"

Az érintett tanszék felelőse saját bevallása szerint annak idején kifejezetten lebeszélte(!) a jelentkezőket a pályázásról. Az illető, aki mind saját, mind az intézmény nevének elhallgatását kérte, elmondta: a két éve lezárult Tempus-programhoz képest a mostani helyzet katasztrofális. Igaz, a Tempus az Európai Unió segélyprogramja, és amióta Magyarország gazdasága stabilizálódott, a Tempus ,,keletebbre ment", így a hallgatói mobilitási programok Magyarországon azóta az uniós Erasmus-program keretében zajlanak.

Erasmus nem engedi az évhalasztást

Az illetékes elmondta, hogy a változás óta sokkal nehezebben jut a szükséges információkhoz, csak halvány elképzelései vannak a döntési mechanizmusról, a pénz útjáról, a döntés szempontjairól:
Az Erasmus-program keretében először tanszékek kötnek egymással megállapodást (hány hallgatót tudnak fogadni, mennyi időre), ezt továbbítják az egyetemnek, az egyetem a budapesti Erasmus-irodának, az iroda Brüsszelnek. Előfordult, hogy az iroda májusra kérte a szerződéseket a tanszékektől, miközben ugyanez a határidő a külföldi egyetemeken november volt. Olyan is előfordult, hogy a tanszékek megállapodása után a magyar egyetem nem vette fel a kapcsolatot a kinti partnerrel, és emiatt hiúsultak meg egyes projektek.

Mint a tanulmányi osztály illetékese mondta, gyakran ő is a hallgatóktól kap friss híreket, a kiutazók listáját is csak az interjú napján küldték meg neki. Állítása szerint a tanárok helyzete sem sokkal jobb, az előző évben az eredetileg tervezett létszám mindössze egytizede utazhatott külföldre. A tanszéken az is felmerült már, hogy kilépnek a programból, mert olyan sok munkával jár, és olyan kevés eredményt hoz. Talán csatlakoznak majd az úgynevezett ,,Ötödik keretprogramhoz", amely viszont elsősorban oktatói, kutatói mobilitásra vonatkozik. ,,A hallgatók el vannak felejtve" - tette hozzá interjúalanyunk.

Nemcsak a diák bűnhődik

A programról részletes tájékoztatást kaptunk az ELTE Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán. Az osztályvezető elmondta: az Erasmus az első olyan uniós program, amelyben Magyarország kvázi tagországként szerepel, tehát ugyanolyan feltételekkel indul, mint a valódi tagok. Csakhogy a programot az EU-ra találták ki, tehát például, ha egy bécsi diák elmegy Berlinbe, akkor viheti az ösztöndíját, minden juttatását (a megélhetési költségek nem különböznek), az elvégzett tanegységeit (a megszerzett kreditpontokat) beszámítják (tehát évet nem halaszt), az Erasmus csak a tandíjmentességet és minimális zsebpénzt biztosít. Tehát az Erasmus csak kiegészítő támogatás, ami mellé kell a diák, az egyetem vagy az állam hozzájárulása is. Természetesen ez, az egyébként nagyon jóindulatú konstrukció Magyarországon így nem működik: nem létező vagy alig működő kreditrendszer, nevetséges itteni ösztöndíjak, juttatások, szegény egyetem, szegény diákok. Hazánkban az Erasmus-pénz kiegészítésére a PHARE-keret biztosít forrást, de az osztályvezető szerint ez csak a költségek nagyjából egyötödét fedezi.

A működési mechanizmussal kapcsolatban az osztályvezető érdekes adalékokkal szolgált: a döntési procedúra egy pontján Brüsszel ,,nevesítést kér", tehát el kell küldeni a lefixált helyekre küldendő nebulók névsorát. Csakhogy ezen a ponton az egyetemeknek még fogalmuk sincs a várható összegről, csak azt tudják, hogy a Magyarországra bejövő pénzt annak arányában osztják majd el, hogy ki hány nevet említett. Tehát minden tanszék az összes helyre nevez egy pályázót. Hónapokkal később megjön a pénz, amelyről idén kiderült, hogy nem elég minden diák kiutazásához (pluszforrások ugye nincsenek), ezért csökkenteni kell a létszámot. Csakhogy emiatt nemcsak a kimaradt diákok bűnhődnek, hanem az egyetem, az ország is: tudniillik évvégén be kell számolni Brüsszelnek az elvégzett munkákról. Ez a ,,teljesítménybeszámoló" nagyban befolyásolja a következő évi döntést. Ha az szerepel a beszámolóban, hogy az eredetileg tervezett létszámnak csak a fele utazott ki, ezt Brüsszel úgy értékeli majd, hogy az itteni szervezők nem dolgoztak elég jól, tehát az ország még kevesebbet érdemel, a tortából jövőre más országok kaphatnak nagyobb szeletet.

A másik neuralgikus pont (mint már említettük), hogy a pénz az eszméletlen uniós adminisztráció miatt rendszeresen többhónapos késéssel érkezik meg. Megoldatlan kérdés, hogy ha valaki kiutazik, de a pénz még nem érkezett meg, addig ki fedezze a kiadásokat (a diák, az egyetem, vagy az állam, esetleg az Erasmust működtető alapítvány). Erre egyetemenként különböző megoldásokat találtunk, de az ELTE illetékese felháborítónak tartja, hogy az egyetemnek kell valahogy kigazdálkodnia, vagy esetleg kölcsönkérnie. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán elmondták, hogy minden tanszéket arra kértek, hogy lehetőleg csak a tavaszi szemeszterre kössenek megállapodásokat, addigra talán megérkezik a pénz. Az osztályvezető szerint, ha minden így folytatódik, lassan csak a gazdag diákoknak lesz esélye a kijutásra.

A minisztériumban ,,gondolkodnak a megoldáson"

Az Oktatási Minisztérium Európai Ügyek Főosztályán megtudtuk, hogy a minisztérium tájékozódott a problémáról, napi kapcsolatban vannak az Erasmust működtető közalapítvánnyal, de nem ők az illetékesek. Az előlegel kapcsolatban elmondták: a kérdés központilag nem megoldható, nagyon nehéz úgynevezett ,,forgóalapot" képezni, de már gondolkodnak a megoldáson. Kovács István főosztályvezető elmondta, három megoldás lehetséges: fizet a szülő, fizet az egyetem, vagy az utat kell elhalasztani.

A közalapítvány cáfol

A Tempus közalapítvány Socrates programjának vezetője (ennek a programnak a része az Erasmus), Kurucz Katalin kérdésünkre elmondta: Brüsszelben egyetemenként vizsgálják a pályázatokat, de a pénzt a budapesti iroda osztja el az intézmények között, a már említett ,,nevesítés" alapján. Kurucz közölte, nem tud arról, hogy az ELTE megkereste volna őket a tanulmányi utak lerövidítésével kapcsolatban. Mint mondta, a pénzzel az egyetemek gazdálkodnak, ha akarják, lerövidíthetik az utakat, ők ezt nem tiltották meg senkinek, erre nem hivatkozhat a pályázatot elutasító intézmény.

Ötven eurós kötelező önrész

Kurucz azt is elmondta, hogy a késések miatt általában az intézményeket kérik a pénz megelőlegezésére, és ezt az egyetemek általában vállalják is. A havi juttatás mellé egyébként is kérnek ötven euró hozzájárulást a diáktól, aki ezt nem engedheti meg, jobb, ha nem is pályázik.