Alternatív hallgatói támogatás
További Belföld cikkek
- Többen rosszul lettek egy komáromi akkumulátorgyárban
- Fillérekért dolgoznak, nem ismerik a KRESZ-t – Wolt-futárok panaszai a vendégmunkásokról
- Életveszélyessé vált a magyarok kedvenc kirándulóhelye
- Az államtitkár szerint nincs tömeges elvándorlás a bíráknál
- Az amerikai nagykövet egy asztalhoz ültette Schmidt Máriát és Iványi Gábort
Törvényellenes gyakorlat |
Az 1999-ben, még az intézményegyesítés előtt az ELTE, a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem bevonásával készített felmérésből kiderül, hogy a hallgatóknak járó juttatások, ösztöndíjak nem mindig jutottak el időben, illetve havi rendszerességgel az érintettekhez.
A négy véletlenszerűen kiválasztott felsőoktatási intézményben probléma az is, hogy a juttatások rendszerét teljes egészében a hallgatói önkormányzatok dolgozták ki.
"Ez ellentétes a felsőoktatási törvényben foglaltakkal, amely szerint a juttatások rendszerének kialakításában a hallgatói önkormányzatok csupán szerepet vállalhatnak" - mutatott rá a miniszteri biztos.
A vizsgálat kifogásolja továbbá, hogy az esetleges fellebbezésekkel ugyanaz a hallgatói önkormányzat foglalkozik, mint amelyik a támogatás odaítéléséről dönt. Előfordult az is, hogy a diákoknak nem volt jogorvoslati lehetőségük.
Mindezek alapján Polt Péter az erről szóló kormányrendelet módosítását kezdeményezte; a javaslatot Pokorni Zoltán elfogadta - derült ki a miniszteri biztos szavaiból.
|
Aáry-Tamás Lajos szerint követendő példa lehet a kísérleti jelleggel Kaposvárott, majd Győr-Moson-Sopron megyében bevezetett módszer, melynek során a helyi önkormányzat döntött arról, hogyan támogatja az egyetemistáit.
Kaposvárott négymillió forintos keretből 370 pályázóból kiválasztott 200 egyetemista kapott havi négyezer forintos szociális támogatást az önkormányzattól.
A kísérleti jelleggel indított projectet hamarosan országos méretűvé terjesztik ki - hangsúlyozta az oktatási jogok állampolgári biztosa.