Örökre terheli a belvárost Esztergom joga

2007.12.04. 21:32
Akciózni akarnak az esztergomi belváros lakói, akiknek a szentendreiekéhez hasonló módon terhelte meg otthonaikat az önkormányzat. A városközpont tulajdonosai népszavazást szeretnének a város elővásárlási jogáról, miután sikertelenül próbálták megtudni, mi van abban a hosszú távú rendezési tervben, amelyre hivatkozva tudtuk nélkül forgalmi kontrollt alá helyezték ingatlanjaikat. Szentendrén a közfelháborodás miatt a napokban meghátráltak a település vezetői, és visszavonták az összesen 600 lakást, üzletet, telket érintő döntéseket.

Fellebbezni lehet ellene, csakhogy hiába próbálkozik az ember. Az esztergomi belváros egyik ingatlantulajdonosa szerint ez általános tapasztalat a településen, ahol – ugyanúgy, mint Szentendrén csak az utóbbi időben derült ki sokak számára, hogy az önkormányzat kissé megnehezítette házuk, lakásuk eladását.

Sohamár

Az Indexnek nyilatkozó Duna-parti lakással rendelkező tulajdonosnak azt mondták, lényegében örökös elővásárlási jogot jegyzett be az önkormányzat már vagy egy évvel korábban, „a lakásról akkor sem kerülne le, ha valaki megvenné”. A tulajdonos többször próbálta megtudni az önkormányzatnál, hogy miért vált ilyen fontossá a társasház. Részletesebb választ azonban nem kapott, mint amit a földhivatal által időközben kipostázott 2006-os határozat tartalmazott indoklásában: a vételi jog a hosszú távú rendezési tervek miatt vált szükségessé. Az esztergomi lakó szerint a korlátozatlan idejű terhelés az ingatlanokon számos tulajdonost hátrányosan érint, a vevőjelöltek ugyanis nem várják ki, míg az ügy átfut az önkormányzati testület előtt, és hivatalosan is eldöntik, hogy meg akarja-e venni, máskor viszont a vásárlói hitelfelvétel hiúsul meg azért, mert a bankok nem hajlandók egy elővásárlásos bejegyzésű ingatlanra pénzt adni. Az érintett tulajdonosok ezért úgy döntöttek, megpróbálják elérni, hogy helyi népszavazás döntsön az önkormányzati gyakorlatról.

Eu-komform

A második alkotmányellenesnek találtatott

Az építési törvény 25. paragrafusa, a jogalap:

(1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

(2) A települési önkormányzat rendeletben elővásárlási jogot állapíthat meg a településszerkezeti tervben rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre, illetőleg az olyan területekre, ahol településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlődés biztosítása azt megkívánja. A rendeletben meg kell jelölni azt a célt, amelyre a telket, területet az önkormányzat fel kívánja használni.

(3) A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója.

(4) Az (1)–(3) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.

(5) Az önkormányzat (1)–(4) bekezdésekben szabályozott elővásárlási joga – az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve – a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi.

(6) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.”

Meggyes Tamás polgármester meglepőnek nevezte, hogy vannak a városban, akik nem értesültek az ingatlanokat érintő döntésről. Esztergom ugyanis egy értesítőben rendszeresen közzéteszi a rendeleteket – állította a fideszes politikus, aki szerint az elővásárlási jog igenis EU-komform módszer az önkormányzatok kezében. Amennyiben a szükséges mértéket nem lépi túl, a város érdekeit szem előtt tartva a tulajdonosoknak is el kellene fogadni a döntést, mert az valójában nekik nem jelent érdeksérelmet. Az önkormányzat már 2002 óta él a törvényadta jogával, és városrészenként különböző számban tett elővásárlási jogot ingatlanokra. Meggyes szerint nem igaz, hogy a tulajdonosok nem tudhatják meg, milyen tervek érintik az egyes házakat, telkeket, az építési osztály mindenkinek személy szerint tájékoztatást tud erről adni. A képviselőtestület eddig csak néhány esetben döntött úgy, hogy él a tulajdoni lapra felvezetett jogával, de a politikus szerint a jövőben bármikor előállhat olyan helyzet, hogy a rendezési tervekben szereplő elgondolásokra lesz pénz, és akkor érvényesíteni tudják majd a város szempontjait.

Ingatlanspekuláns

Szentendre polgármestere viszont a helyi lakosok felháborodása miatt visszavonulót fújt. Az önkormányzat ingyen leveszi több száz belvárosi ingatlanról az elővásárlási jogot. A hétfői lakossági fórumon nem kapott dicsérő szavakat Dietz Ferenc polgármester, több mint száz ingatlantulajdonos vonta kérdőre a városvezetést az ügyben. Dietz Ferenc polgármester az Indexnek korábban azt mondta, az önkormányzat az ingatlanspekulációk megelőzése érdekében nyúlt ehhez a jogi eszközhöz, így a 100 százalékban magántulajdonban levő házak, üzlethelyiségek kizárólag a képviselőtestület engedélyével cserélhetnek gazdát. A lakók közül sokan azt gyanítják, hogy a több mint 600, főként a történelmi belvárosban található ingatlant érintő döntések összefüggésben vannak azzal, hogy a városnak három milliárd forintot meghaladó adóssága van, ezért egy ingatlanos ügyekben erős bankkal társulva kötvénykibocsátást tervez.

Semmis

Az önkormányzatok által használt elővásárlási jog ügyében többször érkezett panasz az Alkotmánybírósághoz is. A testület tavaly egy zalaegerszegi esettel kapcsolatban alkotmányellenesnek ítélte a döntések jogi alapjául szolgáló, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997-es törvény egyik bekezdését, és meg is semmisítette.