Az MSZP szigorítaná az egyesülési törvényt

Az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolja Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői, jelentette be Szabó Zoltán szombati sajtótájékoztatóján. A kormánypárti képviselők a párizsi békeszerződés azon pontjával javasolják kiegészíteni a kétharmados egyesülési törvényt, amely megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását.

Szabó Zoltán közölte, azt is javasolják, a bírónak legyen mérlegelési joga, vagyis tagadhassa meg a szervezetek bejegyzését akkor, ha fennáll a veszélye, hogy a létrejövő szervezet mások jogainak és szabadságának sérelmét okozná. A bejegyzést akkor is meg lehetne tagadni, ha a benyújtott alapító okmány, alapszabály, választott jelszó és szimbólum ismeretében a bíró okkal következtet arra, hogy a szervezet létrejötte a párizsi békeszerződés negyedik cikkét sértené.

A párizsi békeszerződésből merítenek

Szabó Zoltán elmondta, a jelenlegi szabályozás szerint az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem valósíthat meg bűncselekményt. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos hatalomgyakorlásra - idézte a politikus. Hozzátette, ezeket a szabályokat egészítenék ki az 1947-es párizsi békeszerződés egyik pontjával.

A törvényben kihirdetett békeszerződés II. fejezetének 4. cikke szerint "Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól".

Szabó Zoltán a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy úgy gondolják, új helyzet van, világosan látható, hogy egyre inkább nyilvánosságot kapnak, egyre inkább a nyilvánosság elé mernek lépni azok a szélsőséges szervezetek, amelyek működését a Magyar Köztársaságnak a békeszerződés értelmében nem lenne szabad engedélyeznie.

Aggasztó események

A képviselő azt mondta, egyelőre nincs döntés arról, hogy a törvényjavaslatot milyen formában nyújtják be. Hozzátette, a frakció és a kormány a jövő héten konzultálni fog azokról a jogi lépésekről, amelyek az elmúlt hetek aggasztó eseményeinek gátat vethetnek. Utalt a Magyar Gárda megalakulására és a Szetey Gábor személyügyi államtitkárt az auschwitzi haláltábor bejárata előtt, rózsaszín háromszöggel ábrázoló fotómontázsra.

A politikus kitért arra, hogy az egyesülési törvény kétharmados támogatást igényel, azaz parlamenti elfogadása nem lehetséges a Fidesz nélkül. "Őszintén reméljük, hogy a Fidesz feladja eddigi tartózkodó álláspontját a szélsőjobboldali aggodalomra okot adó jelenségek, mozgalmak, politikai erők elítélése és az eléjük való gát emelése ügyében" - fogalmazott.

Előszedik a gyűlöletbeszédet is

Szabó Zoltán emlékeztetett rá, hogy szocialista képviselők tavasszal a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezték a gyűlöletbeszéd büntethetővé tétele miatt. A javaslatot az Országgyűlés bizottságai általános vitára alkalmasnak találták, a plenáris ülésen még nem kezdődött el a vita.

Az MSZP politikus elmondta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteki bejelentése ugyancsak a gyűlöletbeszéd szankcionálását tenné lehetővé a polgári törvénykönyvben.